A hajléktalanságból és a szégyenből is lehet kiút – magyarországi igaz történet

Megosztás

Érzelmileg és a lakásmaffia miatt anyagilag is padlóra került, párjával az utcán voltak kénytelenek élni, de a megalázó helyzetből is volt út felfelé. Nagyon hasonló történetek Borsodban is előfordulhatnak.

Tamás öt évvel ezelőtt padlóra került. Korábbi párja teljesen megszakította vele a kapcsolatot, két közös gyereküket azóta sem látta. Rokonaitól, ismerőseitől eltávolodott, mert úgy érezte, senki sem áll ki mellette a nehéz időszakban. Egyedül az új párjától kapott támogatást, a lakásmaffia azonban gyorsan ellehetetlenítette induló közös életüket.

Családja eltűnése után Tamás egy Fejér megyei kistelepülésen költözött össze új párjával, ahol lényegében fogságba kerültek. Egy 15 ezer forintos lakbértartozásra hivatkozva néhány héten belül több százezer forintot követelt tőlük a község nagyhatalmú főbérlője.

Egy napon a főbérlő elhívta magához Tamást. Leültették egy asztalhoz, nyolc-tíz ember vette körül, elétoltak egy papírt, és azt mondták, írja alá. A papír egy tartozás elismeréséről szólt, de az összeg üresen volt hagyva. Tamás úgy érezte, nincs más választása, és aláírta a papírt. Mint később kiderült, innentől már kétmillió forinttal tartozott a 15 ezer forint helyett.

Tamás és párja ekkor döntötték el, hogy megszöknek.

Korábban is ki akartunk költözni, de nem engedték. Ellenük nem volt esély. Vagy szembeszállok velük, és nem tudjuk mi lesz a végén, vagy irány az utca, és majd csak összeszedjük magunkat

– emlékezett vissza Tamás. Végül az utca mellett döntöttek. Összepakoltak két szatyornyi ruhát – semmilyen vagyonuk nem volt -, és egy éjjel elindultak Budapestre, mert csak ott érezték magukat biztonságban.

Tamás története egyszerre világít rá Magyarország legkilátástalanabb és leginkább reménykeltő oldalára. Rámutat az uzsora és a feudális viszonyok által uralt kistelepülések magára maradottságára, százezrek reménytelenségére és kiszolgáltatottságára. Arra, hogy dolgozó emberek milyen létbizonytalanságban és jogfosztottságban élhetnek.

Ugyanakkor Tamás példája azt is megmutatja, hogy az elfogadás és az emberségesség, vagy csak némi odafigyelés a kilátástalan sorsokat is képes megváltoztatni. Egy év utcán élés után Tamásnak sikerült ilyen közegbe kerülnie, aminek – és maguknak – köszönhetően egyenesbe került az életük, és mostanra saját albérletben élnek.

A cikk folytatását IDE KATTINTVA olvashatják. (g7.hu)

Kapcsolódó cikkek