Tegnap este szélrekorddal söpört végig a hidegfront az országon: az OMSZ adatai szerint Budapesten megdőlt, Balatonőszödön pedig beállításra került a napi szélrekord. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatásának közleménye szerint már több mint 1000 tűzoltói beavatkozásra volt szükség országszerte, 140 ezer fogyasztónál pedig időszakosan szünetelt az áramellátás. Az alábbi rövid szerkesztőségi közleménnyel szeretnénk segíteni a munkátokat, ami részben vagy egészben felhasználható azonnal, hivatkozás mellett.
“Bár sok helyen még mindig zajlik a kármentés, és a pontos költségekről csak ez után lesz majd tudomásunk, érdemes előre is gondolkodni, hogy az általunk okozott klímaváltozás korában hogyan fognak alakulni az extrém szélviharok Magyarországon. Az elmúlt két évtized mérései alapján elmondható, hogy a Dunántúl, azon belül is a Balaton, a Bakony és a Kisalföld térsége a leginkább kitett a szélviharoknak, amelyek döntően a téli időszakban és márciusban jelentkeznek. Országos területi eloszlásban azonban nagy eltéréseket kapunk: a Dunántúl északi felén a regisztrált összes extrém széllökés száma az elmúlt 20 év alatt 1-2 ezres nagyságrendű, míg az Alföldön jóval kevesebb, csak pár száz ilyen mérést rögzíthettünk. A klímaváltozás tovább fokozhatja ezeket az extrém szeles eseményeket: ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, azaz a pesszimista forgatókönyvet követjük, akkor a fent említett térségben a század végére átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg. Ha ennél ambiciózusabb forgatókönyvet választunk, és legkésőbb 2040-től meredeken csökkennek az antropogén kibocsátások, akkor csupán 1-2 napos átlagos növekedésre számíthatunk 2100-ig. – állapították meg márciusban, a Másfélfokon publikált friss kutatásukban Bordi Sára, Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE meteorológusai.
A klímamodell-szimulációk és a mérési adatok alapján térségünkben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével. Az átlagos szélsebesség csökkenése azonban nem befolyásolja az ország szélenergia potenciálját. – nyilatkozta korábbi cikkében Péliné Németh Csilla, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) Meteorológiai Támogató Osztályának meteorológus főtisztje.
Mindez komoly veszélyt és anyagi károkat jelent az alapvető és kritikus infrastruktúrára nézve Európában. Szabó Amanda Imola éghajlatkutató a McKinsey tanácsadó cég és más szakcikkeket összefoglaló elemzésében írja, hogy a hét legjelentősebb éghajlati szélsőségből (hőhullámok, hidegbetörések, aszályok, erdőtüzek, folyami és tengerparti árvizek, szélviharok) származó várható éves károk költsége már 2021-ben is is évi 3,4 milliárd eurót tett ki. Az éghajlatváltozás hatására a század közepére ez az összeg hatszorosára, a század végére pedig tízszeresére nőhet. Az európai ipar számára jelenleg az árvizek és a szélviharok jelentik a legfőbb veszélyt, főként a különböző szerkezeti egységek károsodása esetén. A várható éves károk költsége már napjainkban mintegy 1,5 milliárd eurót tesz ki és ez az összeg a 2080-as évekre tízszeresére emelkedhet. A hazai villamosenergiaellátó-rendszer esetén a legtöbb kárt jelenleg a szélnyomás jelenti. A szélsőséges szeles események valószínűségének növekedésével tovább fokozódhat a rendszert érő terhelés és ez gyakran a tartóoszlopok szerkezetének károsodásához vezet.
Mindezek a felé mutatnak, hogy ha nem törekszünk a globális felmelegedés mérséklésére, akkor még több kárral és veszteséggel kell számolnunk a jövőben, míg a környezet- és éghajlatvédelembe fektetett pénz nemcsak hogy nem vágná földhöz a gazdaságot, de megóvná azt, ahogy arra az IPCC is felhívta a figyelmet 6. Értékelő Jelentésében. – ismertette Lehoczky Annamária éghajlatkutató a tudományos testület álláspontját korábbi írásában.“
Köszönöm, ha szóltok a szerkesztőségi komment felhasználásáról, a jövőben is igyekszünk háttéranyagot szolgáltatni az aktuális eseményekhez, hogy segítsük a tartalomkészítési munkátokat.
Forrás: Masfelfok.hu
