A bodrogolaszi éremlelet sorsa igen regényes, az elrejtése körülményeitől a kincs felbukkanásáig. Szerepel a történetben egy gazdag ember, a mohácsi csata (1526) utáni zavaros időszak, a félrevezetett múzeumi dolgozók kálváriája, valódi bűnügyi nyomozás és még bírósági eljárás is.
Sok népmesénk szól arról, hogy a szegénylegény aranypénzekkel teli fazekat talál a földben. Majdnem pontosan ez történt Bodrogolaszi, Kánok-dűlő határrészen, ahol 1990 májusában a helyi termelőszövetkezet traktoros ekéje aranypénzeket forgatott ki a földből. Megörült a találmánynak és először esze ágában sem volt értesíteni a múzeumot, a faluban viszont igazi mini aranyláz indult be és – ameddig lehetett – tartotta magát a betyárbecsület is: kezdetben senki nem beszélt a nagy szerencséről.
Ennek ellenére híre ment a leletnek. A szóbeszédre felfigyelt a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum baráti körének egyik tagja, aki rögvest értesítette az intézményt. Felajánlotta, hogy megtudja, mi a pletykából az igazság. 20 ezer forintért vásárolt három aranypénzt, amit május végén átadott a múzeumnak.
Ezek után a baráti kör tagja és a múzeum egy munkatársa magánnyomozásba kezdett. Miután egy fiatalembertől vásárolták a pénzeket, elsősorban őt keresték, ám a férfi bujkált előlük, csak nagy sokára került elő, és ekkor mutatta meg azt a határrészt, ahol az aranyakat kiásták.
Sok időbe telt a szakembereknek, mire rájöttek, hogy becsapták őket, a megtaláló szánt szándékkal félrevezette őket, így a régészek a vízműtől kölcsön kapott fémkeresővel közel három hét alatt semmit sem találtak. A három dukátot emiatt olyan szórványként könyvelték el, amelynek nincsen köze más lelethez.
A múzeumbaráti kör tagja viszont egyedül is tovább folytatta a nyomozást. A fiatal traktorost sokszor figyelmeztette a régészeti leletek kötelező beszolgáltatására és a törvény megszegésének következményeire, így június 18-án 39 darab, kitűnő állapotú aranypénzt adott le a múzeumnak. Ez a fejlemény már a miskolci szakemberek figyelmét is felkeltette, és akcióba kezdtek, amelynek eredményeként a falut végig járva négy darab, majd a községi tanács felszólítására további tizenegy aranypénzt szolgáltattak be a helyiek. Megtudták, hogy legalább hárman találták meg a kincset. A közben elindult rendőrségi nyomozás azt is kiderítette, hogy a lelet eredetileg jóval több darabból állt, amelynek egy része a miskolci és budapesti orgazdák kezére jutott.
Több hónap elteltével végre a megtalálás valódi helye is kiderült, ahol leletmentő ásatást folytattak. Ekkor 30-40 cm mélyről 8 aranypénz került napvilágra, tárolóedényt viszont nem találtak. Végül 73 darab gyönyörű érme jutott a szakemberekhez. Ebből 72 a Herman Ottó Múzeum numizmatikai részlegében, egy darab a sárospataki Rákóczi Múzeumban található.
Az éremleletet először 2015-ben, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum időszaki kiállításán csodálhatta meg a nagyközönség. A nyomozás után a Miskolci Városi Bíróság tárgyalta a 12 „kincskereső” és négy orgazda ügyét jogtalan elsajátítás, különösen nagy értékre elkövetett devizagazdálkodás megsértése és orgazdaság bűntette ügyében. A tizen- és huszonéves „kincskeresők” darabonként 5-10 ezer forintért (jóval értékén alul) adták el az aranyakat a két miskolci és két budapesti orgazdának. Ebből aranyláncot, videót, magnót, rádiót, használt autót vettek. A találók közül ketten 6 hónapi börtönbüntetést kaptak, próbaidőre felfüggesztéssel, a többiek 1-2 év próbaidővel megúszták. Az orgazdákat egy-másfél év börtönre ítélték – 4-5 év próbaidőre felfüggesztéssel. Minden vádlottól elkobozták a szerzett pénzösszegeket. Előbb 200-ra, manapság 135-re becsülik a tényleges arany dukátok számát, melynek többsége az illegális kereskedelem révén végleg eltűnt.
A bodrogolaszi éremlelet elrejtési körülményei legalább annyira regényesek, mint a megtalálása. A 16. század derekán az ország kettő, majd szép lassan három részre szakad. Egyszerre két király is uralkodik. I. (Habsburg) Ferdinánd (1526-1564) és a török támogatta I. (Szapolyai) János (1526-1540), majd 1540-ben születő fia, II. János (Zsigmond) (1526-1571). A magyar nemesség haszon fejében hol a Habsburg, hol török támogatta uralkodó mellé állt. A határterületek urai a végvárak kapitányai.
Bodrogolaszi közelében a tokaji erődítmény volt a legjelentősebb végvár. Németi Ferenc várkapitány 1556-ban az elsők között állt át II. János pártjára. A rendszertelen hadjáratok és a végváriak portyái, adószedései miatt nem volt biztonságos a kis hegyaljai település sem, mely ugyan a tokaji vártartomány szélén terült el, de már a pataki vár fennhatósága alá tartozott. Az Erdélyt Lengyelországgal és közben az értékes tokaji borral összekötő kereskedelmi út is errefelé húzódott.
A falu Kánok dűlőneve pocsolyás, sáros helyet jelent, a régi Bodrog holtág és a mai folyó között. Ezt a Bodrog szabályozott medre rendszeresen elöntötte és csak az 1989-90-es aszályos idő miatt szántották elég mélyen. Szemben, a túlparton található Árpád-kori templom eligazodási pontként szolgálhatott. Köztük a folyón még a kilencvenes években is komp működött.
Itt, a pálosok egykori kolostorától és majorságától 100 méterre ásta el vászon vagy bőr tartóban sekély gödörbe az a (bor) kereskedő, esetleg szerzetes a pénzeket, aki nem volt ismerős a környéken. Szinte bizonyos, hogy később már nem volt lehetősége érte visszatérni.
A pénzérmék készítésük dátumai alapján 118 évet ölelnek át Habsburg Albert aranyforintja (1438-39) 1438 és I. Ferdinánd (1526-1564) 1556-os verete között. A legkésőbbi alapján 1556 és 1565 között áshatták el. A Magyar Királyságból 44, a Salzburgi Érsekségből 11, Karintiából 6, Sziléziából 5, Ausztriából 4, a Cseh Királyságból 2 és Lengyel Királyságból 1 példány származik. A magyar pénzek között megtalálhatók Hunyadi Mátyás (1458-1490), II. (Jagelló) Ulászló (1490-1516) és II. Lajos (1516-1526) veretei is.
A legkisebb átmérője 20,2 milliméter és 3,3 gramm tömegű, a legnagyobb 22,9 milliméteres és 3,6 grammot nyom a mérlegen. A 2015-16 folyamán elvégzett, a Szegedi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia természettudományos elemzéseiből kiderült, hogy a dukátok aranytartalma 92,91% és 99,18% közötti, csekély ezüst-, réz- és vastartalommal. Kimutatták azt is, hogy a hazai pénzek Körmöcbányáról, Nagybányáról és Nagyszebenből származnak. Egykori tulajdonosa 135 hízott disznót, vagy 90 ökröt, esetleg hat paripát vehetett volna 135 dukátért.
A bodrogolaszi aranylelet megtalálása kapcsán egy olyan kalandos történet bontakozott ki a szakemberek előtt, amiből az USA-ban bizonyára filmet forgattak volna. Az előkerülés és múzeumba jutás körülményei, a tény, hogy akkoriban a Nemzeti Múzeumnak is csak egy, de éppen hibás fémkeresője volt, rávilágít a korabeli állapotokra.
Az eseményekből az is megtudható, hogy a földből előkerülő leletek ma is az állam tulajdonában állnak. A múzeumbarátok csoportjai szerencsére mára közösségi régészet néven országos mozgalommá nőtték ki magukat, ám kincseket továbbra sem csak ők találnak, hanem „amatőr régészek” ezrei is. Sokak szerint rengeteg értékes tárgy megúszná az eltűnést, beolvasztást, illegális eladást, ha a becsületes megtalálókat az állam a jelenleginél bőkezűbben honorálná, a rossz szándékú „kutatókat” pedig keményebben büntetné, és amíg a jelenlegi szabályozás nem változik, bármikor előfordulhatnak hasonló esetek.
Szerző: Safranka János
Szerkesztő: Bethlen Tamás
Borsod-Abaúj-Zemplén megye csodás régészeti leletei
Mondhatnak és írhatnak bármit BAZ megyéről, az észak-keleti régió csodás tájai, szépséges vidékei, fantasztikus látnivalói utánozhatatlan élményeket kínálnak az ide érkező kíváncsi turistáknak. Aki csak egy kicsit is fogékony a történelem tanulságaira, elképesztő mennyiségű emléket talál a területen. Ezek nagy részét az itt élő régészek tárták fel és értékelték, elemezték, hogy a mai kor emberei megcsodálhassák azokat a helyi múzeumok és kiállítások vitrinjeiben. Sok idő eltelt és sok minden történt a Bársony János ügyvéd házának 1891-es alapozásakor előkerült szakócák felfedezése és az M30-as autópálya ásatásai között, szinte felsorolhatatlan leletet és értékes kincset ástak ki a föld alól a szakemberek. A Borsod24 sorozata a legszebb, legkülönlegesebb, legjelentősebb 10 tárgyat igyekszik bemutatni jelen sorozatában, reménykedve abban, hogy még inkább ráirányítja a helybéliek figyelmét arra tényre, mennyire szerencsések is vagyunk, hogy ezen a vidéken éljük mindennapjainkat.
Ide kattintva még további minták is láthatóak.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
