Magasabb bért akkor kaphatnak a pedagógusok, ha hátrányos helyzetű településen dolgoznak?

Megosztás

A tanárok is megkapták nyáron saját “Nemzeti Konzultációjukat”, amelyben természetesen a fizetésemelésükről senki nem kérdezte őket a kormány részéről, csak az pénzek kifizetésének arányáról és minden másról. Az eredményeket azonban a szokásos, visszakövethetetlen és ellenőrizhetetlen rendszerben csak a Fidesz tudja “kiértékelni”.

Több tízezer pedagógus vett részt a Belügyminisztérium (BM) online kérdőíves kutatásában – közölte a tárca csütörtökön.

A minisztérium szerint a kérdőív eredményei irányadóak a kormánynak a további pedagógusbér-emelés tervezésében is. Az eredményeket ismertetve azt írták: a pedagógusok nagy többsége fontosnak tartja, hogy további béremelés esetén kiemelt juttatási szempont legyen, ha valaki a leghátrányosabb helyzetű településen dolgozik, illetve sok halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel foglalkozik. Ugyancsak jelentős többség ért egyet azzal, hogy a tanárok díjazásánál a jövőben vegyék figyelembe a teljesítményértékelést.

A köznevelésért felelős Belügyminisztérium a közleményben köszönetet mondott a pedagógusoknak, akik részt vettek a kutatásban, majd rátértek a béremelés kérdésére is, amiben nincs változás a kormány kommunikációjához képest: azt írták, ahogy megszületik a megállapodás az Európai Bizottsággal, a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógusbér-emelés következhet. A cél szerintük az, hogy a pedagógusok átlagbére 2025-re elérje a diplomás átlagbérek 80 százalékát.

A felmérés két körben folyt, június 13–26., illetve szeptember 1–20. között (azért hirdettek új kört, mert elsőre nem töltötték ki elegen). Az első felmérésben nemcsak pedagógusok, hanem a nevelést segítő munkatársak is részt vehettek. A júniusi konzultációt 24 ezren, a szeptemberit már több mint 33 ezren töltötték ki – írták.

Többek közt az ideális csoport- és osztálylétszámokkal, a munkakörülményekkel és a juttatásokkal, a pedagógusok és a gyermekek védelmével, a pedagógusok teljesítményének értékelésével, a munka minőségének elismerésével kapcsolatban kérték ki a tanárok véleményét. Aztán, hogy valóban ilyen válaszok születtek-e, azt visszaellenőrizni senki nem tudja már.

Az eredmények:

  • A pedagógusok 91 százaléka többnyire vagy teljes mértékben egyetértett azzal, hogy a biztonságos iskolai légkör jelentős hatással van a gyermekek, tanulók teljesítményére.
  • Még többen voltak azok, akik szerint az eredményes nevelő-oktató munkához szükség van arra, hogy az osztályteremben és az iskolában is mindenki betartsa az alapvető viselkedési szabályokat.
  • A válaszadók 78 százaléka szerint fontos a pedagógusok konfliktuskezelési, stresszkezelési készségeinek fejlesztése. A pedagógusok kétharmada azzal is egyetértett, hogy az iskolaőrség bevezetése indokolt az olyan iskolákban, ahol arra igény mutatkozik.
  • Megosztottak a pedagógusok a munkaterheléssel kapcsolatban: egy részük megfelelőnek, másik részük soknak tartja a heti kötelező óraszámot.
  • A pedagógusok teljesítményének értékelésével kapcsolatban a válaszadók 75 százaléka egyetértett vagy többnyire egyetértett azzal, hogy a pedagógusokat további szakmai fejlődésre és még magasabb minőségű munkavégzésre ösztönzi, ha rendszeres visszajelzést kapnak a teljesítményükről.
  • A felmérésben részt vevők 71 százaléka legalább közepesen – de 42 százalékuk többségében vagy teljesen – egyetértett azzal, hogy középiskolában és az általános iskola felső tagozatánál segítené az intézményvezető értékelését, ha az adott pedagógus munkájáról visszajelzést kapna a tanulók véleményéről is. A szülők véleményének figyelembevételét ennél jóval kevesebben tartják fontosnak.

A szakszervezet szerint a kérdőív célja az, hogy ezzel támasszák majd alá a következő időszak szakmailag védhetetlen döntéseit: „Hiszen mi akartuk.” (via Hvg.hu)

Kérjük, hogy támogassa a megye független hírportálját, ezzel biztosítva egy utazó riportert, aki bemutatja a magyar vidék valóságát!

Kapcsolódó cikkek