Van, aki Brüsszelt, van, aki a szomszédban zajló háborús helyzetet, más az elhibázott kormányzati intézkedéseket okolja a kialakult energiaválságért. De egy dolog a felelős, és egy másik az, hogyan kezelik a magyarországi nagyvárosok a válsághelyzetet? Miskolc első intézkedési csomagját már ismerjük, de miképpen tudnak takarékoskodni mások? Lássuk néhány nagyváros példáját!
Szerző: Doszpoly Roland
Békési László közgazdász már 8 éve is szomorú jóslatot tárt elénk Friderikusz (tévés?) műsorában. Ő elsősorban a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját emeli ki az energiaválság okozójaként. Az elmúlt két év történései, a COVID világjárvány okozta bezárások, a munkanélküliség, a gazdasági szektorok megtorpanása már előre vetítették a gazdasági problémák kialakulásának veszélyét. Az áram ára kétszeresére, a gáz ára hétszeresére emelkedett, de néhol még nagyobb a drágulás. Az önkormányzatok nagy bajban vannak, tanácstalanok, nem tudják, hogyan fogják tudni kigazdálkodni az egekbe szökő energiaárakat. Sok város már alapból drasztikus pénzügyi helyzetben volt, és nagyon kevés forrást kaptak a kormánytól, de ami most bekövetkezett, az majdnem mindenkit egyformán sújt.
Gulyás Gergely, a Miniszerelnöki Hivatalt vezető miniszter arról beszélt, hogy a kormány és az önkormányzatok elsődleges feladata az alapellátások – mint az óvodai, bölcsődei ellátás, a közlekedés, az idősellátás, a közétkeztetés – biztosítása. Ennek érdekében takarékossági tervet kell készíteniük a településeknek. Partnerséget ígér tehát a kormány, arról viszont nem sokat tudni, hogy cserébe milyen pénzügyi segítséget nyújtanak pontosan a városok számára a válsághelyzet kezelésére.
Ha valaki biztosat szeretne tudni a jövőjével kapcsolatban, magának kell cselekednie. Lássuk néhány magyarországi nagyváros takarékossági tervét.
Budapest
Karácsony Gergely főpolgármester a napokban a 24.hu-nak elmondta, hogy nem akarják a válságot olyan lépésekkel mélyíteni, mint például a metrójáratok ritkítása, mert ezzel a budapesti lakosok tömegközlekedését akadályoznák meg. A színházak bezárását nem tervezik, mert ezek kevés megtakarítást jelentenek, a fürdők esete viszont más, itt új üzleti döntésekre van szükség. A karácsonyi díszkivilágítás is szimbolikus lesz a tervek szerint. Karácsony a napokban Facebook oldalán emelte ki pozitív példaként a lengyelek válságkezelését: „Már a parlament előtt van az a törvény, amely szerint ideiglenesen árkorlátozást vezetnének be az energiára a kis- és középvállalatok, a helyi önkormányzatok, valamint az úgynevezett érzékeny fogyasztók (például kórházak, iskolák) esetében.”
Debrecen
„November 9-én játszik utoljára a DVSC a debreceni stadionban, azt követően kizárólag az állagmegóváshoz szükséges mértékben fűtik fel az épületet, így előzve meg az esetleges fagykárt” – mondta a héten Páll László, a Debreceni Nagyerdei Stadiont üzemeltető cég ügyvezetője az RTL Híradónak. A fideszes irányítású városban ez volt az első ilyen jellegű bejelentés, amit sokan nem is értenek a közösségi oldalakon. Néhányan azzal magyarázzák a helyzetet, hogy a Hajdúság fővárosa több anyagi forrást kap, mint más nehezebb helyzetben lévő település.
Székesfehérvár
Cser-Palkovics András polgármestere a Blikk szerint szintén bejelentette, hogy a megyeszékhely stadionját – ugyanúgy, mint Debrecenben – csupán az állagmegóváshoz szükséges mértékben fűtik november 14-től, ráadásul az uszodát is bezárják.
Miskolc
„A prioritás egyértelmű. Az elengedhetetlenül fontos tevékenységeket, mint például az óvodák, bölcsődék, idősotthonok működtetése, mindenképp fenn kell tartani. A tömegközlekedésnek mennie kell, a víznek jönnie kell a csapból. A második, hogy minden munkahelyet, amit csak lehet, meg kell védeni” – nyilatkozta a helyi sajtónak Veres Pál, Miskolc polgármestere. Az uszodákat viszont be kell zárni Miskolcon. „Ott nem tudtunk mit tenni, de az uszodai munkájukat elvesztő kollégáink több mint a felének már találtunk új állást” – folytatta. A borsodi megyeszékhelyen néhány további intézkedés is elkezdődött, például a miskolci önkormányzat több külső irodáját bezárták, minden alkalmazott a Városház tér 8. aláköltözött, így kevesebb helyet kell kifűteni.
Hogy ezen intézkedések elégségesek lesznek-e az energiaválság kezelésére, valamint mindez végül majd hány intézmény bezárását eredményezi majd, és hány embert kell még elküldeni a munkahelyéről, pontosan most még senki sem tudja megmondani. Nagyon bizonytalan a jövő. Egy biztos: nem lesz könnyű és teljesen igazságos az átmenet, illetve a válságkezelés. Mert sokan nem fognak jól járni.
Ahogy Karácsony Gergely is megfogalmazta aggodalmát: „Nem tudom, hogy csináljuk végig 2023-at.” De egyelőre azt sem lehet még tudni, hogy idén milyen veszteségek várhatók még az évből hátralévő két és fél hónap során…
Szolnok
Szolnoknak jövőre az idei 777 millióhoz képest már 4,1-4,7 milliárd forintra lenne szüksége, hogy az energiaköltségeit finanszírozni tudja, ezért különféle megszorító intézkedéseket kell hozni, hogy meg tudják őrizni a város likviditását. A spórolás jegyében szinte minden kulturális intézményt bezárnak a télre, az intézkedési terv érinti például a Damjanich János Múzeumot, a színházat és a Verseghy Ferenc Könyvtár épületét és fiókkönyvtárait is. Bezár a Véső úti strand, az óvodák közül három, energiahatékonyság szempontjából nem megfelelő épületet zárnak majd be.
