Mit tartalmaznak a legújabb klímaintézkedések?

Megosztás

2020 decemberében az Európai Tanács ülésén az EU tagállamai új éghajlati célkitűzésről állapodtak meg, amelyeket 2021 áprilisában az Európai Parlament is elfogadott. E célkitűzés szerint az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig legalább 55 százalékkal kell csökkenteni 1990-hez képest. Az EU Bizottságában azonban a mai napig vita tárgyát képezi, hogy pontosan miként lehet ezt a célt elérni. A “Fit for 55” tizenkét új vagy módosított jogalkotási javaslatot tartalmaz ehhez.

Meg kell fizetni a kibocsátásért!

A „Fit for 55” egyik legfontosabb eleme a CO2-kibocsátás árazása. “A CO2-kibocsátásnak ára kell, hogy legyen” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az intézkedések bemutatásakor. Az EU Bizottsága ebben továbbra is a meglévő kibocsátáskereskedelmi rendszerre támaszkodik, ami azt jelenti, hogy a vállalatoknak pénzt kell költeniük az általuk okozott CO2-kibocsátás kompenzálására a fenntartható projektek támogatásával.

A Bizottság szerint növelni kell például a légi közlekedés költségeit emellett külön új kibocsátáskereskedelmi rendszert kell bevezetni a közúti közlekedés üzemanyag-ellátására és az építőipari ágazatra. Az EU követelése szerint az új kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételek egy részével a szociálisan gyengébb magánháztartásokat, mikrovállalkozásokat kell segíteni, és a közlekedést használókat érintő szociális következmények enyhítésére kell elkülöníteni. Az uniós tagállamoknak a kibocsátás-kereskedelemből származó bevételeik teljes egészét éghajlattal és energiával kapcsolatos projektekre kell fordítaniuk.

A tehermegosztási rendeletben a Bizottság új, szigorúbb kibocsátáscsökkentési célokat jelöl ki a tagállamok számára az épületekre, a közlekedésre, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kisvállalkozásokra vonatkozóan. Ennek során figyelembe vette az egyes tagállamok eltérő kiindulási helyzetét és kapacitásait, valamint az egy főre jutó GDP-t is. A megújuló energiaforrásokból származó energiatermelésre vonatkozó célkitűzést 2030-ra pedig 40 százalékra emelték a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben.

Drágul a klímakárosító termékek behozatala

A “Fit for 55”-ben szerepel továbbá, hogy 2026-tól az EU külső határain importvámot vetnek ki az éghajlatkárosító termékekre. Az alumínium-, acél-, cement- és műtrágya-ágazat vállalatai védelmet kapnak a harmadik országokból származó versenytársakkal szemben, amelyeknek kevésbé szigorú éghajlati követelményeknek kell megfelelniük. Az intézkedés további célja, hogy megakadályozza a kevésbé szabályozott országokba történő kiszervezést, ami érintheti Ukrajnát vagy néhány balkáni államot. Az úgynevezett CO2-határkiigazítási mechanizmus révén az EU-n kívüli országokat is a klímabarát iparágak felé szükséges terelni, ahogyan cél az energiaadók megváltoztatása, hogy azok kevésbé kedvezzenek az olajnak, a gáznak és a benzinnek.

Az EU erdészeti stratégiája kimondja, hogy javítani kell az uniós erdők mennyiségén, minőségén és ellenálló képességén is. Ehhez fontos az erdészeti vállalkozások és az erdőalapú biogazdaság támogatása, de a „Fit for 55” magában foglalja azt a tervet is, hogy 2030-ig hárommilliárd fát ültessünk Európa-szerte, hogy a természetes „CO2-elnyelők” összesen 310 millió tonna CO2-kibocsátást semlegesíthessenek. Ha ez megvalósul, 2035-re a földhasználat, az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság is klímasemlegessé válik.

Ha tovább olvasná a cikket, látogasson el az Ökopolisz oldalára!

Kapcsolódó cikkek