Harminc évvel ezelőtt hunyt el Freddie Mercury

Megosztás

Mindössze 45 éves korában hagyott itt minket, de így is hihetetlen életművet alkotott meg. Az énekes életében is elképesztő legendává vált, de halálával magasodott igazán bálvánnyá.

Amikor 1991. november 24-én bemondták a híradók, hogy 45 éves korában meghalt Freddie Mercury, a Queen frontembere, a hír egészen valószerűtlenül hangzott. Mercury 24 órával korábban adott ki egy közleményt, amelyben megosztotta a nyilvánossággal, hogy HIV-fertőzött és AIDS-beteg – az egész úgy hangzott, mintha egy új fejezetet nyitna a kapcsolatában a rajongóival. Sokan érezték úgy, hogy az egészségi állapota miatti aggodalmaikra érkeznie kell valamiféle reakciónak. Hát, megérkezett, innen lehet akkor továbblépni, gondolhatták. A nyilatkozatban egyébként is azt kérte az emberektől, hogy csatlakozzanak hozzá és az orvosokhoz a betegség elleni harcban. Arról nem volt szó, hogy ez lesz az utolsó kapcsolódási pontjuk vele. 

Az egykori Farrokh Bulsarából, a szégyenlős zanzibári bevándorló fiúból lett Freddie Mercury színpadi karaktere elképesztő erővel uralta a közönségét, a közönsége azonban nagyon sokáig semmit sem tudott arról, hogy milyen erővel és bátorsággal élte meg élete utolsó éveit, hónapjait, napjait. A róla, illetve az együttesről készült dokumentumfilmekben, interjúkban a Queen tagjai, illetve a hozzá legközelebb álló emberek a halála óta többször felidézték az emlékeiket ebből a sokáig eltitkolt, fájdalmas időszakból, és ezekből egy olyan ember képe rajzolódik ki, aki az utolsó cseppig kiitta mindazt, amit az élet kínált neki. 

Mercury már 1987-ben tudta, hogy fertőzött, de nemcsak a HIV-vírust és az AIDS-betegséget övező (még ma is létező) stigma miatt volt fontos számára, hogy ezt titokban tartsa, hanem azért is, mert nem akarta az emberek szánakozását, és azt sem, hogy lássák, ahogy a betegség kiszívja belőle az életet. A diagnózis után a nyilvánosságot teljesen kizárta ugyan minden egészségi kérdésben, a hozzá közel állókat azonban beavatta, és rajtuk keresztül egy áthatolhatatlan fallal vette körül magát.

Mercury betegségének a hírére az együttes összezárt. Ahogy a Queen dobosa, Roger Taylor fogalmazott, ha őt kérdezték, bármikor kész volt faarccal hazudni az állapotáról, és többször el is mondta, hogy Mercury egészséges, és teljes erőbedobással dolgozik. „Mindent elrejtettünk, minden kérdés elől kitértünk, ha úgy tetszik, hazudtunk, mert meg akartuk védeni” – mondta a Queen gitárosa, Brian May.

A Queen – Mercury életében – utolsó albuma, az Innuendo 1991 februárjában jelent meg, kilenc hónappal az énekes halála előtt, de nemcsak az időzítésében, hanem a tartalmában is tele volt utalgatásokkal a helyzetre, a végességre. Mercury egy évvel korábban, a Brit Awards gálaműsorán jelent meg utoljára a nyilvánosság előtt, utána csak a találgatások maradtak.

These Are the Days of Our Lives klipje, amelyet 1991 májusában forgattak, a 45. születésnapján, 1991 szeptember 5-én jelent meg, ez volt Mercury utolsó megjelenése, és egyértelmű, hogy az életbe az utolsó erejével kapaszkodó embert látunk – ez már a harcának az utolsó szakasza volt.

Nehezen járt, nehezen ült, komoly fájdalmai voltak, és ahhoz, hogy a hangok kijöjjenek a torkából, és bírja a felvételt, néha legurított egy vodkát, megrázta magát, és csinálta tovább. „Nem tudom, honnan jöttek ki belőle azok a hangok” – értetlenkedik még ma is Brian May. (Mercury erőteljes, senki máséhoz nem hasonlítható énekhangja néhány évvel ezelőtt egy egész tanulmány témáját adta: e szerint páratlan tehetségéhez az is hozzájárulhatott, hogy hangszálai egyszerűbben gyorsabban mozogtak, mint más énekeseké, sőt, a technikáját az is meghatározta, hogy álhangszalagjai segítségével különleges szubharmóniákat tudott létrehozni.)

És közben az utolsó lemezen azt is megüzente, hogy a show-nak folytatódnia kell.

Mégis, a zenekar tagjai azt mondják, minél betegebb lett, annál többet akart dolgozni, annál több felvételt akart hátrahagyni. Az élete utolsó hónapjaiból így a közös munkájuk egyik legintenzívebb időszaka lett. Mivel a sajtó egyre gátlástalanabb nyomulása miatt Londonban már nem tudtak dolgozni, elvonultak Montreux-be, ahol minden sokkal békésebb és nyugodtabb volt. És a munka úgy zajlott, mintha mi sem történt volna.

Mercury az együttestől azt kérte, hogy írjanak neki énekelni valót, mert tudja, hogy már nincs sok hátra. „Írjatok nekem szöveget, adjatok nekem dolgokat, és énekelni fogok, énekelni fogok. És aztán azt csináltok vele, amit szeretnétek, majd befejezitek” – emlékezett vissza a sürgetésére Brian May. „Haldoklott, és tudta, hogy azok a felvételek csak a halála után fognak elkészülni, de felénekelte úgy, hogy nem várta meg, hogy a zenei kíséret megszülessen” – mondta az elképesztő tenni akarásáról David Richards producer. Brian May elmondása szerint minden egyes sort háromszor vettek fel, és ennyi volt. Aztán eljött egy sor, amit már nem tudott felénekelni. Azt mondta, majd visszajön, és megcsinálja, de már soha nem tudott visszajönni. További részletek a Hvg.hu cikkében olvashatók.

Related posts