2001. szeptember 11-én reggel még nem is sejtettük, hogy egy egészen új világ kezdődik néhány órán belül. Sosem lett már minden olyan, mint volt.
Akkor elsőre nem tudtuk, hogy mi lesz így a repüléssel, a biztosítási piaccal, a dollárral és a tőzsdékkel, sőt, még a pénzforgalom felfüggesztése is felmerült. Ám az üzleti világ (kivételesen) empátiából, összefogásból is jól vizsgázott.
Amikor a 21. század legsúlyosabb terrorcselekményére, a 2001. szeptember 11-i támadássorozatra, vagyis a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center, WTC) két toronyépületének és a Pentagonnak a megtámadására emlékezünk, aligha a gazdasági következmények jutnak bárkinek is az eszébe.
A becsapódó gépekre, az égő épületekből kiugró emberekre, az összeomló tornyokra, a tűzoltókra vagy a szeretteiket még utoljára felhívó emberek hangüzeneteire emlékezünk. Aki például igazán szívbe markoló képeket, hősöket és üzeneteket szeretne látni, annak érdemes a Netflixen a Fordulópont című sorozatot megnéznie, és a képernyő mellé jó sok zsebkendőt is odakészíteni, mert a film készítői majd minden részben elhelyeznek néhány valóban megrázó és megható személyes drámát.
Még az üzletnek is van lelke
Ritka az, amikor egy esemény annyira fajsúlyos, hogy még maga a lelketlen gazdaság is megáll egy pillanatra, még az a tőzsde is visszafogja magát, ami nem éppen a lélekről, az empátiáról szól. A fizikai kereskedések idejéből származó legenda szerint egyszer például egy bróker szívrohamban hirtelen meghalt, de még tíz percig tartották a tömegben a társai, hogy mindenféle veszteséges ügylet elszámolását tömködjék a zsebébe.
Ám húsz éve tényleg nem arról szóltak a szeptember 11-ét követő napok, hogy a brókercégek nagyban spekuláltak volna dollárra, az aranyra, a részvényekre.
Voltak ugyan ilyen lépések is, a hedge fundok világában játszódó zseniális Milliárdok nyomában (Billions) című sorozat (úgy látszik, ez a cikk már csak ilyen filmajánlósra sikeredett) például felvet egy ilyen etikai problémát, a főhős, Bobby Axelrod légitársaságok ellen spekulált a támadás utáni percekben, miközben a feleségének a rokonai (rendőrök, tűzoltók) éppen életeket mentettek, kockáztatva a sajátjukat. Nem is szerették utána Bobbyt. Maga a sorozat is valós személyeket adott vissza, de akkor tényleg nem ez volt a jellemző.
A célpont
Kezdjük a gazdasági következmények elemzését azzal, hogy maguk a repülők is részben a gazdaságot célozták meg. A többközpontú pénzügyi világ egyik emblematikus centruma volt a célpont, és a tornyok óriási befektetési házak, devizapiaci cégek, tőzsdék és biztosítók központjai is voltak.
Találatot kapott, leomlott, embereket veszített a Morgan Stanley, a Lehman Brothers brókercég, a Marsh biztosító, a New York Stock Exchange és a Chicago Options Exchange Cor. tőzsde.
A Manhattan egy utcájában előállított GDP ugyan felért egy kisebb országéval, de a tragikus emberi veszteségek után ezek a nagy cégek valahogy mind túléltek. A kár így is óriásira nőtt, akkori becslések szerint a valaha addig ismert legnagyobb káreset (az Andrew hurrikán) kárának másfélszerese volt az elpusztult és biztosított érték. A cégek szellemi termékeiben lecsapódó pusztulásnak is emblematikus történetei voltak. Az egyik biztosító a szervereit az egyik toronyban tartotta, de az adatokat a biztonság érdekében a másik toronyban is duplikálta. Hát, mint tudjuk, ez nem bizonyult kellő óvatosságnak.
Lakossági pánik
Amikor az első döbbenetből felocsúdtak az amerikaiak, azért hamarosan üzletileg is reagáltak, és gazdasági tranzakciókat is véghez vittek. Volt pánikvásárlás, készletezés, felvásárlási láz, ezt elsősorban néhány, a katasztrófák idején felértékelődő szektor élhette át. Azt a szót talán nem használnánk, hogy „nyert” ezen, mert az elég morbid lenne, és aligha így élték meg, de nagyobb kereslettel találkozott
- az online és az akkor még létező offline hírszolgáltatás – érthető módon mindenki követte az eseményeket, a szomorú számokat, az esetleges válaszlépéseket, az elkövetők utáni nyomozást,
- a mobiltársaságok – az emberek hívták egymást, részben arról érdeklődtek, hogy mindenki megvan-e, részben át kellett beszélni a szeretteikkel az eseményeket,
- a gyógyszeripar, az alapvető élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma is megugrott.
Később olyan érdekes statisztikák is megjelentek, hogy több fogyott Bibliából, Koránból is, több a nemzeti öntudatot kifejező eszközökből (például amerikai zászlókból, kitűzőkből), de megugrott a kaviár, a libamáj, a szarvasgomba eladása is. Utóbbit azzal magyarázták a szakemberek, hogy a világvége hangulatban egyesek luxusjavakba fojtották elkeseredésüket, úgy gondolták, egyszer élünk, érdemes elfogyasztani a megtakarított pénzüket. Azt is lehetett tudni, bár ez természetesen nem másnap jelentkezett, hogy az eseményből lesz pótlólagos megrendelése a hadiiparnak, a biztonsági cégeknek. További részletek a Telex.hu cikkében olvashatók.
