Napjainkban talán senkinek sem kell különösebben bemutatni, hogy a nyugdíj téma mennyire aktuális. Vagyis egészen pontosan mennyire fontos, hogy időben és már jó előre gondoskodjunk róla. Nem elég csupán 1-2 évvel a nyugdíjas évek megkezdése előtt elkezdeni takarékoskodni, hanem bizony már akár évtizedekkel előtte érdemes elkezdeni foglalkozni vele. Ki így, ki úgy kezd el gyűjtögetni, ma már rengeteg fajtája van a megtakarításoknak.
Aki kicsit is tájékozódott az tudja, hogy bizony Európában és úgy általában a fejlett világ rengeteg országában igencsak elöregedőben van a társadalom. Ez egészen pontosan ezt jelenti, hogy egyre több a nyugdíjaskorú és egyre kevesebb, aki kitermelje a szükséges nyugdíjat. Nincs ez máshogy Magyarországon sem. Hazánkban is egyre több a nyugdíjas Nyíregyházától Kaposvárig vagy akár említhetnénk bármelyik kis vidéki falut is.
Manapság az egyik legkedveltebb és legismertebb megtakarítási forma az önkéntes nyugdíjpénztár. De vegyük sorba, hogy mi is ez és miért is jó nekünk az önkéntes nyugdíjpénztár.
Mi az az önkéntes nyugdíjpénztár?
Mint ahogyan a neve is mutatja, ez egy teljesen önkéntes alapú nyugdíj megtakarítási forma. Az önkéntes pénztárak még anno 1993-ban jöttek létre, amelynek a szabályozását egy akkoriban meghozott törvény tette lehetővé. Jelenleg több mint 1 millió tagja van az önkéntes pénztáraknak. Ez a szám egészen pontosan 32 pénztár között oszlik szét. Ebből 21 nyílt, ami azt jelenti, hogy ezekhez bárki csatlakozhat. 11 pedig zárt, ami logikusan azt jelenti, hogy csak bizonyos munkáltatók alkalmazottai tudnak ezekhez csatlakozni.
Annak ellenére, hogy 1993-ban jöttek létre az első pénztárak, valójában csak 1998-tól váltak igazán népszerűvé. Ezzel gyakorlatilag Magyarországon létrejött a hárompilléres nyugdíjrendszer. Ennek a három pillérnek az első lába a felosztó-kirovó társadalombiztosítási rendszer lett, a második pillér a magánnyugdíjpénztárak és a harmadik pillér pedig az önkéntes nyugdíjpénztárak lettek. Ezt a harmadik pillért általában azok kezdték el igénybe venni, akik egészen egyszerűen nem voltak elégedettek az állami és a magánnyugdíj rendszerrel.
Gyakran összekeverik a kettőt, vagyis az önkéntes nyugdíjpénztárat és a magánnyugdíjpénztárat, de persze nem ugyanazok, sőt több eltérés is van közöttük. A kétféle megtakarítási forma alapvetően abban tér el, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár esetében a már leadózott jövedelemből fizetjük a pénztári tagdíjat, míg a magánnyugdíjpénztár esetében a nyugdíjjárulék csupán egy adott része kerül befizetésre. Ez hatalmas különbség a kettő között, amit sokan nem tudnak.
Mivel 2011-ben az állam azt a döntést hozta meg, hogy a nyugdíjjárulékot nem lehet a magánnyugdíjpénztárakba utalni, így tulajdonképpen mindenkit beléptetett az állami rendszerbe, ami gyakorlatilag egy hatalmas összeg bekebelezését és több mint 3 millió embert jelentett. Itt mindenképpen érdemes azt is megemlíteni, hogy ez az intézkedés egyáltalán nem érintette az önkéntes nyugdíjpénztárakat, mivel azok teljes egészében függetlenek a magánnyugdíjpénztáraktól. Ebből is látszik, hogy a kettő abszolút nem egy és ugyanaz.
Hogyan képzeljük el az önkéntes nyugdíjpénztár működését?
A legalapvetőbb formája az egyéni befizetés. Minden egyes tag maga fizeti a tagdíjat, melynek nagy része a nyugdíjszámlára kerül, egy kis részét pedig levonják, mint költséget. A nyugdíjszámlára kerülő összeget a pénztár hozamokkal és adókedvezményekkel támogatja meg.
Természetesen van lehetőség a tagdíj emelésére vagy akár csökkentésére attól függően, hogy többet vagy kevesebbet szeretnénk befizetni, függően az adott anyagi helyzetünktől. Emellett van lehetőség eseti befizetésre, ami a nevéből is adódóan egy-egy nagyobb összegű egyedi befizetést jelent. Ez például nagyon jó lehet akkor, amikor a minél nagyobb mértékű éves adójóváírást szeretnénk kihasználni. Sőt, még van lehetőség úgynevezett indexálást is kérni. Az indexálás folyamata azt jelenti, hogy a pénztár a kérésünkre minden évben bizonyos mértékben megemeli automatikusan a befizetni kívánt összeget. Ez általában az infláció mértékével megegyező összeg.
Az egyéni befizetés mellett a másik lehetőség, amikor a munkáltató fizeti be a tagdíjat valamilyen cafeteria elemként. Ha valaki ezt választja, akkor ezen belül is kétféle lehetőség van.
Az egyik az úgynevezett tagdíj átvállalás. De mit is jelent ez? Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a munkáltató vagy a tagdíj egy részét vagy pedig az egészet kifizeti a munkavállaló helyett, mint önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás. Annak ellenére, hogy ez egy béren kívüli juttatás adózni kell belőle, viszont éves szinten 20% adójóváírás is igénybe vehető. Ezért napjainkban az egyéni befizetések száma jóval magasabb, mint a munkáltatói befizetések a kedvezőbb adózás miatt.
A másik fajta az úgynevezett célzott szolgáltatásként befizetett összeg. Ennek a fajta befizetési módnak jóval kedvezőbb az adóterhe. De mit is jelent ez? Ez alapvetően abban különbözik a másik fajta szolgáltatástól, hogy maga a jóváírás nem a pénztári tag számlájára kerül, hanem egy speciális, úgynevezett célzott szolgáltatási folyószámlára. Majd ezután, erről a folyószámláról fizetik ki azon feltételek alapján, amit a munkáltató határoz meg. Minden egyes pénztár maga dönt arról, hogy vállalja-e a célzott szolgáltatások nyújtását és ha igen, akkor az alapszabályában szerepelnie kell, hogy mik közül lehet választani.
Mik az előnyei egy önkéntes nyugdíjpénztárnak?
Hatalmas nagy előnye, hogy nem igényel különösebb szakértelmet, hiszen a nyugdíjpénztárak esetében többféle, már előre összeállított portfólióból lehet választani, ami azt jelenti, hogy nem nekünk kell meghatározni az értékpapírokat, hanem az úgynevezett portfólió mendzserek végzik ezt a munkát.
Az önkéntes nyugdíjpénztár viszonylag olcsónak számít, hiszen más befektetésekkel összehasonlítva igen alacsony a költségszintje.
További előnye, hogy minden évben adójóváírás jár utána, ami az éves befizetések 20%-a. Emellett pedig béren kívüli juttatásként is kérhető, valamint relatíve rugalmas. Pontosabban, 10 évig nem lehet hozzányúlni, viszont utána a pénzfelvétel sokkal rugalmasabbá válik.
Mik a hátrányai egy önkéntes nyugdíjpénztárnak?
Az előnyök mellett érdemes figyelembe venni azt is, hogy milyen hátrányai lehetnek egy ilyen konstrukció megkötésének, hogy mindenki tisztában legyen vele a döntés meghozatala előtt. Az egyik legnagyobb hátránya, hogy 10 évig egyáltalán nem lehet hozzáférni a félretett pénzünkhöz, viszont 10 év leteltével igen.
Mivel a pénz felvétele a nyugdíjkorhatárhoz kötött, így ez a mindenkori nyugdíjas évek elérésétől függ. Ez azt jelenti, hogy amennyiben emelik a nyugdíjkorhatárt, akkor mi is később tudjuk felvenni az adott összeget.
A kedvezőtlenebb adózás miatt az a trend, hogy a munkáltatók már csak egyre kevesebb részét vállalják a befizetéseknek. Ez az arány régebben sokkal magasabb volt, mint napjainkban.
Sokan nem fizetik még a minimum tagdíjat sem, így az egy főre eső megtakarítás relatíve nagyon kevés, illetve a pénztárak nagy arányban vásárolnak magyar állampapírt, ami elsősorban a magyar gazdaság teljesítményétől függ.
Mindezek fényében mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy megfelel-e az általa támasztott igényeknek, illetve, hogy ki milyen formában szeretne takarékoskodni a nyugdíjas évekre. De ehhez a komoly döntéshez nagy segítség lehet egy tanácsadó segítsége is: a mi javaslatunk az, hogy érdemes független szakértőhöz fordulni.
