Az ENSZ is leállítaná a botrányos Fertő tavi NER-építkezést és rombolást, de vajon ez érdekelni fogja Orbánékat?

Megosztás

Az UNESCO is felemelte már szavát a Mészáros Lőrinc által elkezdett döbbenetes és törvénytelen rombolás és építkezés miatt. De sajnos eddig sem tűnt úgy, hogy ez Orbán Viktorra és a NER-re bármilyen hatással lenne.

Minden napra jut egy újabb meglepő hír az állam Fertő tavi gigaberuházásával kapcsolatban: pénteken egy levél került nyilvánosságra, amelyben az UNESCO az építkezés azonnali felfüggesztését sürgeti.

A Greenpeace által nyilvánosságra hozott levelet az ENSZ világörökségi szervezetének (UNESCO) igazgatója, Mechtild Rössler írta az UNESCO magyarországi nagykövetének, Túróczy Lászlónak, és áll benne, hogy a projekt a tervezett méretben és formában sértené a „Fertő / Neusiedlersee kulturális táj” autentikusságát és integritását. A levél idézi az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa – UNESCO tanácsadója a Világörökség helyszíneivel kapcsolatban) nemzetközi testületének állásfoglalását is a projekttel kapcsolatban.

Eszerint vissza kell állítani a part eredeti állapotát – ha nem függesztik fel a beruházást, és cserélik az egész koncepciót valami sokkal visszafogottabbra, veszélybe kerülhet a terület Kiemelkedő Egyetemes Érték besorolása.

„Nagyra értékelnénk, ha a mellékelt ICOMOS szakmai véleményt megosztaná az illetékes hatóságokkal megfontolásra, és folyamatosan tájékoztatná a Világörökségi Központot arról, hogy milyen módon veszik figyelembe ezeket az ajánlásokat” – írta még Rössler.

A levél érdekessége, hogy az ICOMOS-nak van magyarországi leágazása is, amelyet némileg késve bár, de bevontak a Fertő tavi beruházás véleményezésébe. A szervezet hivatalos állásfoglalása a februári ICOMOS-híradóban olvasható, és jóval finomabb véleményt fogalmaz meg, mint ami most jött a nemzetközi irányból (mivel a magyar ICOMOS inkább csak épített örökség szempontjából nézte a beruházást, abból pedig nemigen van a parton).

A magyar ICOMOS-hoz közeli forrásunk szerint a mostani levének és állásfoglalásnak nincs is köze a hazai lábhoz, nem ők lobbiztak az UNESCO-nál határozottabb fellépésért, hanem valaki más – ilyen szereplőből elég sok lehet, ugyanis a beruházás felbőszített több szereplőt a helyi és országos civil szervezetektől (pl. Fertő tó barátai, Nagy Tavak Koalíció) kezdve a környezetvédőkön át a most lebontott cölöpházak tulajdonosaiig. A magyar ICOMOS-osok, akik csak a projekt néhány elemének nagyságrendi csökkentését javasolták, egyébként nem is tudtak róla, hogy készül egy keményebb hangú felszólítás az UNESCO-tól a nemzetközi részleg véleménye alapján.

A 32 milliárdos turisztikai beruházás sokak szerint visszafordíthatatlan károkat okozna az UNESCO kulturális örökséghez tartozó helyszínen, ezért a kezdetektől sokan ellenzik. A korábban elhanyagolt, retro hangulatú, ugyanakkor természetközeli helyszínre egyebek mellett nagy méretű luxushotelt, parti apartmanházakat, ökoparkot, sportpályákat húznának fel. Természetvédelmi szakmai közegben az az uralkodó vélemény, hogy amekkora terhelést egy ilyen komplexum jelentene a tónak és partjának, azt még akkor sem lehet ökoturizmusnak nevezni, ha egyébként minden látogató tudatosan viselkedik. Kétséges az is, hogy mennyire lehet fenntartható (úgy anyagilag mint környezetileg) a szikes tó Balaton-szerű hasznosítása. A Fertő jelenleg sokkal inkább változatos vízi élőhely, mint nagyüzemi strand- és szabadidős létesítmény, nem véletlenül: a nádassal benőtt, iszapos közeg nem éppen ideális strandolásra. Az eredeti állapot felszámolásáért ugyan most meglehetős természetpusztítás árán megpróbál mindent megtenni a beruházó, de hogy a kezdeti áramvonalasítás után is így maradjon a terület, ahhoz állandóan kotorni kéne az iszapot, ami észak (Ausztria) felől vándorol felénk a tóban.

További részletek a Telex.hu cikkében olvashatók.

Related posts