Nem sok olyan települése akad Magyarországnak, ahol a belvárosi sétákban megfáradt turista pár lépéssel elérhet egy fantasztikus környezetben fekvő pincesort, hogy megpihenjen, és felfrissítse magát egy pohár jóféle borral vagy fröccsel. Az Avas szerencsére ilyen lehetőséget is kínál, ha pedig ismét erőre kap a látogató, máris indulhat a girbe-gurba, hegyoldalba épített utcácskákon tovább, hogy felderítse az ősrégi templomot, a műemlék temetőt, és a híres-nevezetes kilátót, ahonnan garantált a páratlan panoráma a városra.
Az Avas 234 méter magas hegyecske, inkább domb Miskolc közepén, északon meredekebb, a többi irányból lankásabb lejtők határolják. A tetőről szép kilátás nyílik a Bükk-vidék csúcsrégiója, a Sajó-völgy, a Cserehát és Tokaj, valamint az Alföld irányába.
A terület Miskolc központi helye, az északi lejtője és az Avas-tető már az első ábrázolásokon is a város látképének szimbóluma volt. A dombnak ezt az adottságát már korán kihasználták, a tető városból is jól látható pontján épült például a Szent György-kápolna, majd az 1900-as évek elejétől, egymást követően, három kilátó is. A mostani, a miskolci tévétorony a város egyik jelképévé vált.
Az Avas legnagyobb nevezetességei már a régi idők óta a szőlők és a borospincék voltak. Elsősorban az északi-északkeleti oldalban vájtak a homokkőbe pincéket, sokuk előtt pedig borházakat építettek. A szőlő- és pincetulajdonosok egy része miskolci volt, pincét tulajdonolni az Avason státusszimbólumnak számított, de sok környékbeli is rendelkezett „kőlik”-kal itt. Így alakultak ki a pincék között kanyargó hangulatos utcák elnevezései is: Csáti sor (Mezőcsát), Csabai sor (Hejőcsaba), Győri sor (Diósgyőr), Arnóti sor (Arnót), Zsolcai sor (Alsó- és Felsőzsolca).
A pincesoron egyébként rengeteg, nagyjából 900 pince és borház számlálható össze. Ezek a bortárolásra használt helységek nem ritkán akár 300-400 éves múltra tekintenek vissza.A pinceüregek egymástól kb. 6-7 méter távolságra, párhuzamosan haladnak a hegy belseje felé. A legtöbb pince 10-20 méter hosszú, de akadnak köztük 50-100 méteresek, vagy annál hosszabbak is.A pincerendszer Miskolc elfeledett borkultúrájához kötődik, amely hétszáz éves múltat tudhat magáénak. Miskolc címerében már a 17. században is szerepelt a szőlő, mint motívum. A miskolci borkultúrának az 1880-as évek nagy filoxérajárványa vetett véget. Az avasi pinceházak nagy része az 1910-es-1930-as évekbeli Avas-kultuszhoz kötődik. Íróink közül Móra Ferenc is kedvelte az avasi borozgatást, de Móricz Zsigmond is szívesen fordult meg itt.
Az 1970-es évektől a környéken történt szőlőtelepítéseknek köszönhetően létrejött a Bükki borvidék, amely a miskolci szőlőket is magába foglalja. A terület egykori népszerűségének feltámasztásához kötődő pincészet közül érdemes meglátogatni MiskolconSándor Zsolt Pincészetét és a Gallay Kézműves Pincét. A pincesorhoz kötődő rendezvény az Avasi Borangolás és a Miskolci Fröccsfesztivál.
Miskolc egyik legjellegzetesebb építménye az Avas hegyen épült, 72 méter magas Avas kilátó, melyet 1963-ban épített fel a belváros mellett nyúló domboldalon.A betonból épült tornyot Hofer Miklós és Vörös György tervei alapján kivitelezték. Helyén, illetve a közelében már korábban is álltak fából épült kilátók.A kilátóból páratlan szemszögből látható a város. A csodás panorámáért érdemes ide felgyalogolni.A torony szabadon látogatható, teraszáról nyugodtan gyönyörködhetünk Miskolc szépségeiben. Legutoljára 2010-ben végeztek rajta balesetmentesítő és állagmegóvó munkálatokat, de rövidesen ismét sor kerül egy felújításra. A kilátót a domboldalon a templom mellett felfutó lépcsősorról indulva lehet gyalogosan megközelíteni az Avasi temető és avasi történelmi pincesor mellett elhaladva.
Miskolc városa a 20. század elejétől igyekezett az Avast az idegenforgalom szolgálatába állítani, amitől komoly bevételre számítottak. A tervekben szereplő nyári programok az avasi pincékre, borozókra, vendéglőkre alapoztak volna, turistaszállót építettek a túrázók számára, de az Avas-koncepció keretében egyéb „látványberuházásokra” is felkészültek. Született elképzelés az sikló építésére is, ami a várost és az Avas-tetőt kötötte volna össze. A gondolatok nagy része korábban nem valósult meg, ám napjainkra ismét feléledtek az elképzelések, sőt a legújabb városvezetés bele is vágott a városrész rehabilitációs programjába, szépítésébe, így remélhetőleg rövidesen ismét régi pompájánál is fényesebben fog tündökölni Miskolc ékszerdobozhoz hasonlatos városrésze.
