Kétszázezer külföldön dolgozó magyar javította fel a hazai munkaerőpiac statisztikáját

Megosztás


A Központi Statisztikai Hivatal munkaerőpiaci felmérése alapján közölt foglalkoztatási adatok szerint 2010 és 2019 között 3,7 millióról 4,5 millióra, 780 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma. Ezt pontosítja most a GKI Gazdaságkutató: A NAV adminisztratív adatai szerint valójában csak 570 ezer fős volt a növekedés- írta a hvg.

A közlemény szerint a KSH munkaerőpiaci adatai nem veszik figyelembe a kivándorolt magyarok valós számát. 2019-ben az Eurostat adatai alapján már több mint 450 ezer magyar élt Európai Uniós tagországokban, míg 2010-ben 190 ezer. A kivándoroltak 84 százaléka volt gazdaságilag aktív, tehát több mint 200 ezer munkavállaló valójában nem Magyarországon foglalkoztatott.

A GKI elemzéséhez hozzátartozik, hogy a KSH munkaerőpiaci felméréséből származó adatok nem adminisztratív forrásokból származnak, hanem a háztartások megkérdezéséből. 

A GKI azt is kiemeli, hogy hogy a NAV adatai között 165 ezer (az összes kereső közel 4,5 százaléka) olyan alkalmi-, idény-, diák- és közmunkás is jelen van, aki egy év alatt kevesebb, mint egy havi bruttó minimálbért keresett. Továbbá több mint 1,3 millió (az összes kereső 30 százaléka) olyan volt, aki 1 év alatt a 12 havi bruttó minimál bért vagy kevesebbet kapott. Bár a 2016-os kiugróan magas (1,5 millió fős) adathoz képest javuló tendencia figyelhető meg, de az is jól látható, hogy stabilan 1 millió fő feletti a számuk.

Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 10 évben a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számában nem történt javulás, 2010-hez képest a számuk is nőtt.

Kapcsolódó cikkek