Többnyire nem az ágyakkal és a gépekkel van a gond, hanem nincs szakképzett dolgozó, aki működtetni tudja. Az átvezényelt egészségügyisek további nagy gondot okoznak, mivel ha az egyik zsebünkből átrakjuk a másikba, attól még nem lesz több. Több kórházban rendkívül súlyos problémát okoz az emberhiány, amit ráadásul maga a járvány is tovább tizedel.
Óriási nyomás alatt dolgoznak már most is a covidosok számára kialakított intenzíves osztályokon. Nagyon sok a beteg, pillanatok alatt megtelnek az ágyak. A kormány ugyan újabb és újabb intenzíves ágyak kialakítását rendeli el, de a már meglévőket is csak drámai erőfeszítéssel tudják megfelelő minőségben üzemeltetni a kórházak.
Ez derült ki a KETLAK – Intenzív Tudományok Online – Mindenkinek (ITO-M) Webinar előadás sorozatának újabb részéből, amit szerda este azért szerveztek, hogy összegyűjtsék a tapasztalatokat a covidos intenzives ellátásokról. A hozzászólók egymást erősítve arról számoltak be, hogy nagyon nehezen tudják kiállítani a szükséges mennyiségű szakorvost és szakápolót. (A teljes videó itt nézhető meg.)
Pécsen például az 50 ápoló egyharmada esett ki a munkából az elmúlt 2-3 héten, vagy azért mert megfertőződtek vagy azért, mert közvetlen kontaktként karanténba kellett vonulniuk. „Nagyon rossz helyzetben vagyunk. Elsősorban azért, mert nem számoltunk ennyire sok és súlyos állapotú beteggel. Az őszi feladataink 8-10-szerese a tavaszinak a betegek számát, állapotuk súlyosságát és érkezési gyorsaságát, hullámát tekintve” – mondta Bogár Lajos professzor Pécsről. Kétharmadnyi ápolóval kellene ellátniuk 2-3 szoros feladatmennyiséget. Egy-egy emberre ennél is nagyobb nyomás hárul.
„Ez olyan terhelés, amit már nagyon nehéz elviselni” – jelentette ki a professzor, aki „rettenetes, tűrhetetlen, végveszélyig sodró állapotról” beszélt. A drámai helyzetre kedden felhívta a társklinikák igazgatóinak a figyelmét is, azt kérve, hogy adjanak segítséget, küldjenek olyan munkaerőt, akit tényleg be tudnak vetni „az extrémen megnövekedett betegszám és a szomorúan lecsökkent ápolói létszám megsegítésére”.
„Úgy néz ki, hogy az elmúlt 24 órában a drámai expozícióm, a kérésem hatott, valami fény csillant az alagút végén, hogy tényleg kapnak a társklinikákról és az egyetemek irányából is segítséget” – közölte, bár az eddig érkezők többségét sokkolta, amit tapasztaltak. „Rettenetesen nagy a feladat, nem vagyunk hozzá elegen. Társklinikákról nem szakápolókat kell a feladatra beállítani, akik megrettennek mindattól, amit látnak, tapasztalnak az osztályunkon” – mondta a professzor.
Bogár közölte azt is, hogy „az aktuális mortalitás néha 50 százalék fölé megy, van, ahol hosszú kezelésre van szükség, állóháborúban vagyunk”. Jelenleg 28 ágyuk van, ezeken 25 beteget ápolnak, de arra számítanak, hogy további ágyakat kell megnyitni, a kormány terveiben 103-ig kellene felmenni. „A szakszemélyzet annyira fel fog hígulni, hogy 10-15-20 súlyos állapotban betegre fog jutni egy szakápoló műszakonként” – mondta. Korábban szakértők arról beszéltek, hogy egy ideális világban a nővér:beteg arány intenzív osztályon 1:1, legfeljebb 1:2 arány lehetne. Nagy kompromisszumok árán 1:3, drámai helyzetben 1:6, de az már tényleg az ellátás megfelelő minőségének a határa.
A szakorvosok, szakápolók átvezénylései sem jelentettek megoldást, mert a máshova küldött orvosok hiányoztak a korábbi helyükről. Az volt az eredeti terv például, hogy Győr látja el öt megye intenzív ellátásra szoruló covidos betegeit. Ezért a soproni és a szombathelyi kórházból vezényeltek át oda orvosokat. Emiatt ugyanakkor szinte ellehetetlenült az ellátás Sopronban és Szombathelyen. A győri 20 fős ágykapacitás pillanatok alatt megtelt, ezért az megduplázták. Csakhogy ez is kevés, most további 63 ágy kialakítására kaptak utasítást, de úgy, hogy közben az átvezénylést megszüntették, a soproni és a szombathelyi orvosok visszamentek Győrből.
A kórházon belül eddig is kaptak belső segítséget, különböző osztályokról vezényeltek át orvosokat, akik eddig leginkább az adminisztratív munkában tudtak segíteni. Miután leállították az elektív ellátást, az ott felszabadulók is érkezhetnek, de ők nem intenzíves szakorvosok, hanem szemészek, ortopéd sebészek, reumatológusok. Ennek ellenére lelkesek és próbálnak segíteni. Tavasszal mindössze egy hét alatt kellett megtanítani rezidenseket az intenzív terápia alapjaira és lélegeztetésre, most rájuk is kellene alapozni. „Fogalmam sincs, hogy fog menni” – mondta a győri helyzetet ismertető szakember.
Intenzíves ellátás, a lélegeztetőgép kezelésének megtanulására pár hét lehetetlenül kevés idő szakemberek szerint. A beszélgetésben még rutinos intenzívesek is azt mondták, hogy a covidnál újra kell tanulni az intenzív terápiát, jól bevált dolgok sokszor nem működnek.
Győrben a nővéreknél ugyanaz a helyzet, mint az orvosoknál, próbálnak mindenhonnan máshonnan küldeni ápolókat a frontvonalban lévő intenzívesekhez. Volt olyan, aki 10 éve volt intenzíves, azóta elkerült a szemészeti osztály főnővérének. Ők most csatasorba álltak, igyekeznek felfrissíteni a tudomásukat. „Látom rajtuk a pánikot, hogy én ezt nem fogom tudni, de majd beleszoknak” – mondta a győri szakember.
Hogy hogyan látják majd el a mostani intenzíves ágyszám több mint dupláját, ráadásul a visszavezényelt orvosok nélkül, azt Győrben sem tudják.
Orosházán 29 intenzíves ágy kialakítását rendelték el. „Ezt természetesen nem tudjuk teljesíteni, sem személyzet, sem megfelelő infrastruktúra nem áll rendelkezésre. Vannak lélegeztetőgépek és monitorok, de tudjuk, hogy az csak vas” – jelentették a nemrég kialakított orosházi részlegről.
Orosházán az előírt 29 helyett egyelőre hat kritikus állapotban lévő covid beteget tud ellátni.
Kistarcsán a felkészüli fázisban vannak: 22 ágy kialakítására kaptak kérést/utasítást. Az ágyakat kialakították, bár az eszközökkel nincsenek annyira jól ellátva, személyzettel meg még annyira sem. A közép-magyarországi régióban nagyon sok szakembert vezényeltek át más kórházakban. Kistarcsáról 3 orvost a Dél-Pesti Centrumkórházba, egyet Balassagyarmatra vezényeltek át. „Ezzel kihúzták a lábunk alól a talajt” – mondta a kistarcsai helyzetről beszámoló szakember. Ezen felül még jó pár szakápolót és belgyógyászt is elvezényelték. Hidegzuhanyként érte őket, hogy hétfőtől 54 ágyra kell bővíteni a kapacitást.
„Ez egy döbbenetes szám, erre meg aztán végképp se személyzet, se eszköz nincs” – vázolta a kormányzati elvárások és a realitások közötti különbséget a szakember.
Most 8 ágyon tudnak elkezdeni dolgozni. Ráadásul ők nem lélegeztetőgépeket, hanem altatógépeket kaptak (pedig aztán lélegeztetőből rogyásig van az ország), és csak „elbeszélésekből” tudják, azokat hogyan kell használni tartós lélegeztetésre. „Szkeptikus vagyok, de mondhatom azt, hogy azért várjuk a feladatot és nagyon nagyon várom vissza az átvezényelt kollégáimat, mert nélkülük ez nem fog menni” – zárta a kistarcsai helyzetképet a szakember.
A mindenhol emlegetett szakemberhiány, különösen a kevés intenzíves nővér, valamint az irreálisan magas ágyszám-kapacitási elvárások mellett az egyik vidéki kórház orvosa egy másik szempontra is felhívta a figyelmet. Szerinte szükség lenne egy olyan fórumra, ahol szaktekintélyek mondanánk meg, hogy mik a kezelések alapvetései. Ez a videóban nem került be végül.
„Nehéz így, mert sokszor az ágy mellett kell olyan döntéseket meghozni, aminek nagyon ellentmondásos az irodalma, nincsenek egyértelmű vezérfonalak. Nem elég arról dönteni, hogy ki az, akinek jut hely, ki az, akinek nem, hanem még döntsünk arról is, hogy most megpróbáljuk-e ezt a gyógyszert, kinek adjuk azt a pár remdesivirt, ami van, miért izguljunk leginkább”.
Náluk egyébként négyszer annyi covidos ágyat várnak el, mint amennyi most lélegeztetni tud covidos beteget.
Szakemberek régóta mondják, hogy hiába a kormányzat által emlegetett számok, a magyar intenzíves ellátás nagyjából 3000 ágyat képes még megfelelő minőségben működtetni. A Magyar Orvosi Kamara pedig elindított egy beszámolót arról, mi a valódi járványhelyzet az országban.
