1989. november 9-én omlott le a berlini fal, amelyet 1961. augusztus 13-án kezdtek építeni. A fal teljesen körülvette Nyugat-Berlint, teljes hossza 155 km volt.
Az eddigi ismeretekkel ellentétben a bonni hírszerzés állítólag már korábban figyelmeztette az akkori nyugatnémet kormányt, hogy a keletnémet kommunista vezetés egy Berlint kettéválasztó létesítmény építésére készül.
Minderről azok a sokáig szigorúan titkos dokumentumok tanúskodnak, amelyeket a szövetségi hírszerzés a hírhedt berlini fal – 1961. augusztus 13-án megkezdett építésének 50. évfordulója alkalmából, még 2011-ben hozott nyilvánosságra.
A berlini fal rendeltetése az volt, hogy megakadályozza a keletnémet állampolgárok tömeges méretű menekülését Nyugat-Berlinbe. Az addigi 80 szektorátlépõ helyett csak 12 maradt nyitva. A 155 kilométer hosszú, az NDK területén egész Nyugat-Berlint körülvevő betonfalrendszer vonalán 300 figyelőtorony és 43 föld alatti torony volt. A “határ” 50-100 méter szélességben a pártállami területen tilos zóna volt mindenki számára, megközelíthetetlenségét az állig felfegyverzett határőrökön kívül kutyák futtatására szolgáló sáv, vizesárkok és külön gépkocsiút biztosította.
A volt Kelet-Németországban több mint 75 ezer embert börtönbe zártak azok közül, akik megpróbáltak átmenekülni Nyugat-Németországba a berlini falon keresztül. Több mint 800 személy meghalt menekülés közben.
A tudósok által most nyilvánosságra hozott adatok szerint minden nap átlag hét embert letartóztattak 1961 és 1989 között a berlini falnál. Több ezer határőr is volt a próbálkozók között, körülbelül 2500-an át is jutottak a nyugati oldalra.
A 809 személy közül, aki meghalt menekülés közben, 250-et a berlini fal tövében öltek meg, 370-et a keleti és a nyugati határ között, 189-et pedig akkor, amikor a Balti-tengeren át próbáltak elmenekülni. A fal utolsó halálos áldozata egy 22 éves fiatal volt, akit 1989. február 6-án lőttek agyon.
A határsáv megszűnésének egyetlen vesztesei a falak közötti gondozott főben elszaporodott és szinte háborítatlanul élő nyulak lettek. A lebontás után Nyugat-Berlinbe költöztek át.
