Kikerültek a megoldások a történelemérettségi feladataihoz

A bolsevik ideológiáról és a két világháború közötti szovjet-orosz történelemről, a Rákosi- és a Horthy-korszakról, a magyarországi romákról, a reformációról és a zsidó vallásról is kaptak kérdéseket a diákok a középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokból álló részében. Az esszéfeladatok négy témája a Kádár-korszak és az Árpád-kori magyar történelem, valamint az athéni demokrácia és a második ipari forradalom volt. Az Eduline közölte a szaktanár által kidolgozott, nem hivatalos megoldást az összes feladatra, ezek az alábbi linkeken keresztül érhetőek el: A rövid feladatok megoldásait – azaz 1-12. feladatig válaszait itt nézheti meg. A 13-es feladatot,…

Tovább olvasom

A Kádár-korszakról és a szovjet-orosz történelemről is kérdezték az érettségizőket

Szokás szerint igencsak vegyes témakörök szerepeltek a vizsgafeladatok között. A magyar és a matematika után történelemmel folytatódott szerdán az érettségik írásbeli szakasza. A középszintű írásbeli 180 percig tart, a diákoknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk, amelynek első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból áll – írja az Index.hu. Az Eduline cikke szerint a diákok ennél a résznél a bolsevik ideológiáról és a két világháború közötti szovjet–orosz történelemről, a Rákosi- és a Horthy-korszakról, a magyarországi romákról, a reformációról és a zsidó vallásról kaptak kérdéseket. Az írásbeli második részében esszéfeladatokat kaptak a…

Tovább olvasom

Szemere Bertalan festménye visszatért a Megyeházára

A Megyeháza Díszterme tavaly júniusban nyerte vissza eredeti kinézetét, miután a helyiséget teljeskörűen felújították. Most Borsod vármegye egykori országgyűlési követének egész alakos festménye február 3-án visszatért Kassáról, és újra a Díszterem falát díszíti – ezzel teljessé vált a történelmi arcképcsarnok. Szemere Bertalan visszatérése a Megyeházára több szempontból is szimbolikus jelentéssel bír: Borsod vármegye követeként – a közgyűlése döntése nyomán – ő volt az, aki megrendelte a Habsburg portrék elkészítését az 1800-as évek közepén. Ezt követően az 1900-as években a haza nagyjainak is emléket kívántak állítani, így Deák Ferenc, Palóczy László,…

Tovább olvasom

Visszatekintő: A Fidesz szerint a paksi erőmű bővítése drága és veszélyes

Már így is veszélyesen nagy az atomenergia túlsúlya az országban, állította Medgyesy Balázs, a Fidesz egykori környezetvédelmi szakértője. Az atomlobbi sokmilliárdot követelne a bővítésre, és hiába próbálják olcsónak beállítani, valójában ha mindent számba veszünk, az atomenergia a legdrágább energiaforrás – mondta egykoron Medgyesy, aki egyben a Fidesz alelnöki tisztségét is betöltötte. A beszélgetést újraközöljük a Népszava 1994. január 14-i számából: – Engedhetünk-e az atomzsarolásnak? – Ha a kormány ma enged a paksi atomerőmű követelésének, akkor semmi biztosíték nincs arra, hogy a későbbiekben nem állnak elő újabb igénnyel, annak érdekében, hogy fejlesszék az…

Tovább olvasom

Ma 172 éve félelem nélkül néztek szembe a halállal az aradi vértanúk

Nemzeti gyásznap a mai: 172 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án végezték ki Aradon az éppen levert szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. A megtorlás célja a rebellis magyar katonai és politikai vezetés lefejezése volt, így csökkentve egy újabb hasonló eseménysorozat potenciálját. Az összesen körülbelül 120 jóváhagyott halálos ítélet végrehajtása 1849 januárjától egészen 1854-ig elhúzódott és a kiadott császári irányelvek alapján zajlott le. Ez azt jelentette, hogy Julius Jakob von Haynau táborszernagy 1849. szeptember 22-től szabad kezet kapott a császártól és a Schwarzenberg-kormánytól…

Tovább olvasom

A Magyar Nemzeti Múzeum új fideszes főigazgatója szerint tudományosan cáfolt legendákat is be kell mutatnia az intézménynek

Hétfőn tartották L. Simon László beiktatási ünnepségét, ugyanis augusztus elsejével a fideszes országgyűlési képviselőt és kultúrpolitikust nevezték ki a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) új főigazgatójává. A Telex szerint L. Simon ellentmondásos beszéddel vázolta fel, milyen jövőt képzel el az intézménynek: A múzeumnak tudományosan cáfolt legendákat is be kell mutatnia, ha a nemzeti identitást ezek építik – mondta Megközelítésemben a Magyar Nemzeti Múzeumnak az a legfontosabb feladata, hogy minél szélesebb körben járuljon hozzá történeteink újabb és újabb nemzedékeknek történő átadásához, s mindezen túl nemzetünk hiteles történelmének, valamint történelemformáló mondáinak, mítoszainak és hiedelmeinek bemutatásához…

Tovább olvasom

Sorozat készül az Aranybulláról, a készítők 600 milliós támogatást kaptak

Eredetileg film készült volna az Aranybulláról, aminek a forgatókönyvét Rákay Philipre bízták. Azonban a Nemzeti Filmintézet közleménye alapján úgy tűnik, hogy végül egy négy részes sorozat készülhet az 1222-es okiratról, de cserébe a gyártó kapott 600 millió forint támogatást, és Rákay nem rendező, hanem producer lesz. Az 1205 és 1235 között uralkodó II. András és a nemesei között nem volt felhőtlen a viszony, ezért 1222-ben kiadta az Aranybullát, amiben (nagy vonalakban) lefektette a saját hatalmának korlátait és a nemesség jogait. Az okirat a megszületése után még évszázadokig hivatkozási alap volt alkotmányos és…

Tovább olvasom

Színesbőrű szabadságharcos nő szerepel majd az új 20 dollároson

Barack Obama elnöksége alatt készült el a javaslat, hogy kapjon végre helyet színesbőrű és/vagy női személyiség is, hiszen jelenleg egyik hatalmas csoport sincs képviselve a bankjegyeken – írja a Euronews. Ez azért érdekes kérdés, mert a nemzeti valuta egyben az adott ország történelmének, kultúrájának a jelzése, és a politikai változások indexe is (pont úgy, ahogy azt a magyar bankók története is mutatja). Ez nem az első eset, az amerikai bankókon egyszer már felvillant egy nő portréja, de csak pár évre. Martha Washington – aki a legelső elnök felesége – szerepelt…

Tovább olvasom

Érdekes: Miskolc, ahogy még nem ismertük

Gyanítható, hogy a következőkben leírtakkal még rengeteg tősgyökeres miskolcit is meg tudunk lepni. Marossy Kriszta írása a Wmn.hu oldalon. Gyerekként rengetegszer átutaztam rajta vonattal, autóval, de sosem álltunk meg, nem ott volt dolgunk: vagy Felvidékre, vagy a Putnoki-dombság felé, a rokonokhoz tartottunk. Aztán jöttek az egyetemista évek, és akkor már a gyerekkoromban kifejezetten csúnyának tartott városba vitt egyenesen az utunk, mert buli volt… az egész élet. Ott aztán főleg az. Számomra már akkoriban ledobta magáról az acélváros jelzőt. (Amúgy elsőként csatlakozott a magyarországi városok közül a környezet védelmét és fenntarthatóságát szem…

Tovább olvasom

Megérkeztek a történelemérettségi megoldásai – videó

Érkeznek a középszintű történelemérettségi megoldásai, amit az Eduline számára egy szaktanár készített el. Az érettségi első, rövidebb feladatokból álló részében összesen 50 pontot lehetett gyűjteni. 12 feladat 50 pontért: a rövid feladatok megoldásai. Az érettségi második részében a diákok négy esszéfeladatot kaptak, ezek közül azonban csak kettőt kellett megoldaniuk – egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül; egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Itt a középszintű történelemérettségi első rövid esszéjének megoldása a hűbériségről. A második hosszú esszéfeladat megoldása: ezt kellett leírni a török terjeszkedésről. Burzsoázia, politikai rendőrség, osztályharc: a szovjet ideológiáról szóló…

Tovább olvasom