Még csak két hete jelentette be a kormányhivatal, hogy Alsózsolcán nyitja meg üzemét a selejtes akkumulátorokat újrahasznosító Andrada, de már most megannyi visszás információ látott napvilágot a beruházásról.
Úgy tűnik, megyénkben írják az akkumulátorkrimik újabb fejezetét: rengeteg a sötét folt és még több a kérdés az ügy körül. Ezekből gyűjtöttük össze az öt legkényesebbet, és hoztunk egy érdekes infót is ráadásképp.
1. Posta vagy nem posta?
A keddi lakossági fórumon Szilágyi László polgármester röviden ismertette a 2000 óta működő Miskolc-Alsózsolca Ipari Park (MAIP) múltját, hozzátéve, az soha nem volt a város tulajdonában. 2018-tól a Cordys Holding Zrt. rendelkezik fölötte. Az akkudarálásra szánt csarnokot 2021 júliusában kezdték építeni a park területén, mintegy 1,7 milliárd forintból. Akkor a hírek arról szóltak, új logisztikai üzemet húz fel a Magyar Posta. Később kiderült, ez fals infó, nem tulajdonos az állami cég, hanem a csarnoknak csak egy részét bérli – ezt azonban sokáig nem említették meg a híradások. Az fennmaradó üres rész bérleti jogát még a Jófogáson is megfuttatta a valódi tulajdonos, a MAIP. Ide készül betelepülni az Andrada Kft.
2. High-tech gépsor vagy elavult technika?
Szijjártó Péter külügyminiszter úgy vezette be a hírt, hogy a világ legmodernebb technológiájával építenek akkumulátorbontó gyárat Alsózsolcán. Az Andrada módszerét egyedülállónak nevezte, ami véget vet az akkumulátorgyártás környezetkárosító hatásának.
Ezzel szemben a cég képviselői azzal védekeztek a múlt csütörtöki fórumon, hogy a technika már bizonyított, hiszen Hollandában, Belgiumban és Németországban is használják. Ki mond akkor igazat? Az akkumulátorok zöld feldolgozásának módját a nagy autógyártó vállalatok és leányvállalataik évek óta keresik, sok százmilliárd dolláros finanszírozással és vezető kutatókkal. Vajon lehet-e egy olyan cég kezében az akkugyártás kábaköve, amelyik csak idén nyáron alakult, mindössze két tulajdonosa van, és közülük csak az egyiknek van kézzel fogható tapasztalata az autógyártás terén?
Az alsózsolcaiak szakértőket is bevontak, hogy vizsgálják meg az Andrada dokumentációit. Takács László mérnök, az Alsózsolcáért Környezetvédelmi Egyesület tagja elmondta, az általuk kikért szakértői vélemény szerint az üzem technikája régi, elavult. (Az is elhangzott, hogy a hulladékot zsákokban fogják tárolni.)
3. Direkt Alsózsolcai darálásra alapították a céget?
Az önkormányzat által tartott fórumon kiderült, hogy az Andrada nem szerepel a szlovén cégjegyzékben. Nagyon úgy tűnik, hogy mindössze a két tulajdonos, valamint az általános és logisztikai menedzser áll a kft. mögött, amit az alsózsolcai akkumulátor-feldolgozás miatt alapítottak 2023-ban, nem pedig arról van szó, hogy a piac egyik meghatározó szereplője terjesztette ki Magyarországra a működését.
4. Van-e mögötte politika?
Bár a tulajdonosok leszögezték, nem politikai alapon kaptak 4,7 milliárdos állami támogatást (vajon hogyan és mikor térül meg a 10 milliárdnyi saját tőke mellé csapott összeg?), érdekes tény, hogy az egyik tulajdonos tiszteletbeli magyar konzul tisztséget visel.
A Magyar Nagykövetség honlapja szerint ere a címre olyan ember jelölhető, „aki közmegbecsülést élvez, továbbá társadalmi állása, vagyoni helyzete, büntetlen előélete, képzettsége révén alkalmas az e tisztséggel járó feladatok teljesítésére, és vállalja azok ellátását.”
5. Miért nem Szlovéniában építkeznek?
A tájékoztatások szerint jórészt a gödi és komáromi gyárakból származó hibás akkumulátorokat fogják feldolgozni Alsózsolcán. A borsodi kistelepülés nem sokkal van közelebb az említett városoktól, mit a Szlovén határ. Nem lenne tehát nagyobb költség, ha oda szállítanák az akkuhulladékot, és ott dolgoznák fel azt.
6. Miért kell annyi munkás?
A cég képviselői kidomborították, hogy 2024 végére már 200 munkást fognak alkalmazni, így a térség munkaerőpiaci helyzetén is lendítenek majd. Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint azonban 4-5 ember elég az akkumulátorokat ledaráló gépsor működtetéséhez. Akkor a többi milyen munkafolyamatokhoz kell? Emellett az emlegetett 76 millió forintos iparűzési adó, amit Alsózsolcának fizetnének, szintén nagyobb terveket sejtet.
7. Mi a biztosíték, hogy nem kezdenek akkumulátorokat gyártani?
Érdemes megjegyezni, hogy a cég tevékenységi körében szerepel az akkumulátorok gyártása is. Kérdés, pár éven belül miért ne állnának át a termelésre, ahhoz ugyanis már nem kell végigmenni ezeken az engedélyeztető eljárásokon, hanem elég néhány módosítást eszközölni.
8. Hová kerül a szennyezett víz?
Az akkumulátorok darálását elvileg zárt rendszerben végzik. A keletkező fokozottan veszélyes por lekötésére használt víz hová kerül? Muszáj kiemelni, hogy az ipari park szigorúan védett vízbázison épült: ha valamilyen szivárgás történik az nem csak Alsózsolca környékét, de Miskolcot is érinti. A cég vezetői megnyugtatták a lakosságot: elszállítják a szennyezett vizet. A kérdés, hová? Talán Szlovéniába?
9. Akkutemető lesz Magyarország?
A kormány 50 akkumulátorgyárat szeretne a közeljövőben az országba telepíteni. Bár, a hiedelmekkel ellentétben, nincs olyan EU-s szabály, hogy a feldolgozást ugyanabban a tagállamban kell elvégezni, ahol az akkut gyártották. Tény azonban, hogy a nálunk termelő cégek felelősek lesznek az általuk legyártott akkumulátorok sorsáért, tehát nekik kell megoldani a semlegesítést. Logikus lépés lenne részükről, hogy a feldolgozó üzemeket ne más országokba telepítsék, hanem a termelő gyárak közelébe.
Sokan védik a beruházásokat azzal, hogy ha Kínának, az USA-nak vagy épp Németországnak kellenek az akkugyárak, mi miért utasítanánk vissza őket? A legfőbb indok talán erre, pont a fenti logika. A nagy területű országokban több hely van, ahol nagyobb biztonsággal eláshatják például az akkumulátorokat. Ha ötven gyár tenné ezt hazánk határain belül, hamar akkutemetővé válnánk.
10. Orbán Viktor támogatja a fejlesztést?
“Jóvátehetetlen károkat okoz (…), ha megvalósul a (…) használt akkumulátorokat feldolgozó üzem. Az akkumulátorfeldolgozó több kárt okozna, mint amennyi hasznot hajtana azáltal, hogy munkahelyet teremt a munkanélküliség sújtotta környéken.”
A fentieket Orbán Viktor mondta. Persze nem most, hanem 25 éve, ellenzékből, az Észak-Magyarország hasábjain egy Monokra tervezett beruházás kapcsán. Legalábbis egy interneten keringő újságrészlet tanúsága alapján.
+1 Csöbör Katalin, fideszes országgyűlési képviselő a választópolgárai, vagy a szlovén cég oldalára áll a vitában?
A terület országgyűlési képviselője sem alsózsolcai lakosként, sem parlamenti képviselőként nem vett részt egyetlen fórumon sem, bár a hírek szerint egy keddi munkareggelin ugyan megnyugtatta a környék polgármestereit, hogy környezetvédelmi szempontból semmi probléma nincsen a beruházással. A frakciótársaihoz hasonlóan az Országházban szavazógépként dolgozó politikus csak nagy késéssel, szerda este nyolckor, a helyi kormányzati propagandalap felületén nyilatkozott először nyilvánosan az alsózsolcaiak harcáról, konkrétumot nem közölve. Eszerint “Írják össze a kockázatokat és az aggályaikat a gyárral kapcsolatban, és feltétlenül juttassák el azokat nekem, hogy megfelelő fórumokon képviselni tudjam a szempontjaikat, és egyúttal küldjék meg azokat a környezetvédelmi hatóságnak is.” Azt is hozzátette: „Partnerség híján üzleti tárgyalásokon nem vettem részt, így nem ismerem az előkészítés részletet.” Utóbbi kijelentése annak tükrében meglehetősen érdekesnek hangzik, hogy augusztus 29-én még olyan mondatokkal harangozta be a projektet, mint “Alsózsolca a világ környezetvédelmének élén”, “200 új munkahely”, “10 milliárdos beruházás”, “A világ első környezetterhelés nélküli újrahasznosító üzeme”. (További részletek itt olvashatóak.)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
