A világűr békés célú kutatása érdekében három orosz–magyar űrmisszióiról is döntöttek, a keddi Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a projektek a „Csibisz–AI”, „Obsztanovka–2” és „Trabant” nevet kapták – írta meg a HVG.hu. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök jegyzi, aki Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminiszert bízta meg az együttműködéshez kapcsolódó tárgyalások lebonyolításával.
A projektnevek nem teljesen újak: az Űrvilág 2018-ban ugyanis arról írt, hogy ilyen elnevezésű missziókra is sor kerülhet a jövőben. A kísérletekbe pedig további magyar cégek és intézetek is bekapcsolódhatnak, hogy magyar műszereket teszteljenek.
Magyarország 2024–25 körül magyar űrhajóst küldene az űrbe. Ferencz Orsolya minderről így nyilatkozott az Indexnek adott interjújában: “A repülés tervezett időpontja 2024 első felében lesz, de az űrtevékenységben rajtunk kívül álló okok miatt gyakori az indítások csúszása” – fogalmazott az űrkutatásért felelős miniszteri biztos. A misszió minimum 30 napig tart, a programtól függően 30–60 napig lesz odafent a magyar űrhajós.
“Olyan területeket szeretnénk bevonni a programba, amelyeken Magyarország hagyományosan erős tudásbázissal rendelkezik, ilyen például az űrélettan, a gyógyszerkutatások, az anyagvizsgálatok és a sugárzáskísérletek. A programban magyar tudományegyetemek, kutatóműhelyek és cégek is részt vesznek.”
Ferencz Orsolya hangsúlyozta: ez óriási lehetőség a tudományos és gazdasági életnek. A részt vevő egyetemek és cégek versenyképessége növekedhet, az űrhajós magyar fejlesztésű eszközökkel dolgozhat, és Magyarországon összeállított programot valósíthat meg.
