Lesz egyáltalán olimpia idén? A japánok többsége nem akarja a rendezést

Megosztás

Furcsa időket élünk, 2021-ben még mindig hatalmas a bizonytalanság, hogy a 2020-as olimpiát meg lehet-e rendezni Tokióban. Rengeteg a kérdőjel.

Még mindig nem lehet biztosra venni, de minden valószínűség szerint megtartják a tokiói olimpiát. Az országban zajlik a koronavírus-járvány harmadik hulláma, a japánok túlnyomó többsége a játékok elhalasztása vagy törlése mellett van, és az ottani cégek fele is ezt szorgalmazza. Az utazási lehetőségekhez, az ott-tartózkodáshoz és a biztonsághoz kapcsolódó feszítő kérdésekre egyelőre nincsenek pontos válaszok. Összeszedtük, amit jelenleg tudni lehet.

Aki nem járt még olimpián, talán el sem tudja képzelni, milyen gigászi erőfeszítés megtartani egy ekkora eseményt. Hosszú évek munkája csúcsosodik ki a játékok 16 napja alatt, amikor a szervezőknek több százezres tömeget kell rengeteg helyszínen a lehető legmagasabb színvonalon ellátnia, mozgatnia, valamint a biztonságukat garantálnia. Mindez normál körülmények között is óriási feladat, egy világjárvány idején pedig sokszorosan az. Nem csoda, ha még mindig vannak, akik nem veszik biztosra, hogy a tavalyról épp egy évvel elhalasztott tokiói játékokat megtartják július 23. és augusztus 8. között.

Pedig minden jel arra mutat, hogy lesz olimpia, még ha ellenzi is a közvélemény és a japán cégek nagy része. A Kyodo News múlt hónapban végzett felmérése szerint a japánoknak már 80 százaléka elhalasztaná vagy lemondaná a játékokat. A vállalkozásokat – több mint 11 ezret – február elején szondázta meg a Tokyo Shoko Research, amelyek 56 százaléka foglalt állást az idei ötkarikás játékok ellen.

A szervezők és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azonban elkötelezett a rendezés mellett. Nem csupán azért, mert az esemény a pandémia leküzdésében megnyilvánuló globális egység szimbóluma lehet, vagy mert hatalmas ütés lenne az olimpiai mozgalom számára, ha elmaradnának a játékok, hanem a hatalmas gazdasági károk miatt is.

A hivatalos adatok szerint az esemény megrendezésének költsége már így is magasabb, mint a valaha volt legdrágább nyári olimpiáé, a 2012-es londonié. A szervezők azt közölték, hogy az egyéves halasztás és a járvány miatt szükséges felkészülés 0,9 milliárd dollárral dobta meg a büdzsét, amely így 15,4 milliárd dollárosra duzzadt. Ennél azonban minden bizonnyal sokkal-sokkal többet költöttek, kormányzati átvilágítások során ugyanis megállapítást nyert, hogy legalább 25 milliárd dollárt, nagyrészt közpénzt, fordítottak rá. (Amikor Tokió eldöntötte, hogy megpályázza a rendezés jogát, még 7,3 milliárd dollár volt a projekt becsült költsége. Persze hogy valóban mennyibe kerül egy olimpia, azt rendkívül nehéz megállapítani: az összeg nagyban függ attól, hogy milyen beruházásokat számolnak hozzá.)

Az esemény törlése esetén a ráfordítások nagy része ablakon kidobott pénz volna, és akkor még nem esett szó arról a gigantikus bevételkiesésről, amelyet a közvetítési jogok elvesztése jelentene. Ezek adják ugyanis a játékok által termelt bevétel közel 73 százalékát, Tokió esetében 2-3 milliárd dollár körüli összeget. Ehhez jönnek még a szponzoroktól érkező pénzek, amelyek további 20 százalékot jelentenek. Ezekből a NOB – bár ciklusról ciklusra csökkenő mértékben – visszaoszt a rendezőnek. A 2016-os riói olimpia televíziós közvetítési díja például 2900 millió dollár volt, amiből 664 milliót kaptak a szervezők. Mindezek mellett pedig az sem elhanyagolható, hogy a világ több mint két héten át Japánra figyel majd, ami a világjárvány után egyebek mellett a turisztikai bevételek megugrásával kecsegtet.

Ez utóbbi azért is jöhet jól a szigetországnak, mert jelenleg kicsi az esély arra, hogy annyi néző figyelhesse a helyszínen a versenyeket, amennyire eredetileg számítottak. A szervezők korábban úgy nyilatkoztak, hogy „a tavasz folyamán” hoznak döntést az esetleges zárt kapus rendezésről, és hogy nincs olyan forgatókönyv, amit ne vennének számításba. Ez jelentheti például azt is, hogy külföldieket nem fogadnak, csak a japán lakosokat engedik be az eseményekre. A december végi adatok szerint a jeggyel rendelkező helyiek túlnyomó többsége szeretne a helyszínen szurkolni: az otthon értékesített 4,45 millió belépő 18 százalékának igényelték csak vissza az árát.

További részletek olvashatók a Hvg.hu cikkében.

Hozzászólások

Related posts