A regéci vár a Zemplén-hegység középső részén áll, Regéc és Mogyoróska községek között, Miskolctól mintegy 70 kilométerre északkeletre.
Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a 13. század végén vagy a 14. század elején.
Az 1312-ben lezajlott rozgonyi csata után a vár rövid ideig Petenye fia Péter birtokába került, akitől ostrommal kellett I. Károly királynak elfoglalnia 1316-ban. Ettől kezdve hosszú ideig királyi tulajdonban volt. Az 1420-as évek végén Zsigmond király Regécet a török elöl Magyarországra menekült szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. 1459-ben már ismét királyi vár volt, de Mátyás már 1464 előtt a Szapolyai-családnak adományozta. A 16. században Szapolyai János király halála után, előbb a Serédyek, majd az Alaghy család lett Regéc birtokosa.
1635-ben Eszterházy Miklós, a későbbi nádor szerezte meg a várat, akitől 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal vette el. Ő 1648 őszén hirtelen meghalt, így a regéci vár erődítését és az uradalmi gazdálkodás fejlesztését már nem valósíthatta meg. 1677-ben Zrínyi Ilona érkezett gyermekeivel Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első éveit élte. Itt szerezte meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedett hazája történelmével.
Miután feleségül vette Zrínyi Ilonát, a bécsi udvar ellen felkelést kirobbantó Thököly Imre 1683 májusában Regécen szervezte meg a felső-magyarországi hadellátó központot. Felesége ebben az időben itt élt, irányította a vásárlásokat, a várbéli munkát, készítette a zászlókat a nyári nagy hadjáratra. Nem sokkal ezt követően Thökölyt a váradi pasa elfogatta, a kurucok a török ellen küzdő csapatok soraiba álltak, így 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyitott, azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Nem így történt, Caprara generális a császári rendelet értelmében a várat 1686-ban leromboltatta.
A vár ugyan már nem szolgálta II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát, viszont a regéci uradalom összes javaival annál inkább. A szabadságharcot azonban leverték, Rákóczi javait pedig elkobozták, így Regéc a bécsi udvar tulajdonába került, majd a következő két évszázadban lassan leromlott az állaga. 1949-ben a várat államosították, majd a 20. század második felében leginkább csak bozótirtás folyt a vár területén.
1990-től Regéc Község Önkormányzata kezdte gondjaiba venni a település számára fontos, egyfajta kulturális és történelmi örökségnek is tekinthető műemléket. 1999. július 5-én megkezdődött az első régészeti feltárás Regéc várában, ezzel párhuzamosan kiépült a várat ellátó elektromos hálózat. Még ebben az évben kezdetét vette az úgynevezett várút kiszélesítése, hogy a munkálatokban részt vevő személyek, és a helyreállításhoz szükséges építőanyag szállítása biztosítható legyen, 2000-ben befejeződött az út kiszélesítése, folytatódott a régészeti feltárás, megkezdődött az állagmegóvás a már feltárt területeken.
Az európai uniós pályázatok megnyílása újabb lehetőséget adott a helyreállításra. Ennek keretében felújították és kiszélesítették a várhoz vezető utat, valamint újjáépült az öregtorony, melyben négy szinten kiállítóteret alakítottak ki. Részben visszaépítették a palotaszárny falait is, az elöregedett falépcsőket és feljárókat kicserélték.
Wikipédia
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
