Brüsszel elvárása, hogy a magyar pedagógusok fizetését emeljék fel a diplomás átlagbérhez

Megosztás

A “gonosz EU” bele akar szólni a magyarországi fizetésekbe. Az egyik legfontosabb kitételük, hogy megérkezhessenek hazánkba a visszatartott pénzek, hogy a pedagógusok végre méltó fizetést kapjanak és ne a lista legalján kullogjanak megalázó bérekkel. Vajon kinek szurkol egy igazi magyar? A pedagógusok ellen, vagy mellettük?

Az azonnali.hu információi szerint a múlt heti kormányinfón bejelentett négy magyar engedmény mellett – amit mellesleg már hónapokkal ezelőtt vállalt titokban a kormány – a közoktatásban is nagy változásokat akar az Európai Bizottság.

Ezek nem érhették egyébként váratlanul a kormányt, hiszen minden brüsszeli „követelés” szerepel a 2022-es uniós országjelentésében, amik mindenki számára elérhetőek magyar nyelven is.

A magyar jelentés kiemelten foglalkozik a közoktatás kérdésével, megemlítve, hogy a magyar iskolarendszer széttagolt, nagy a pedagógushiány, az iskola újrateremti a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Az azonnali.hu úgy tudja, hogy konkrétan a Bizottság szeretné elérni, hogy az uniós helyreállítási alapba (RFF) kerüljön bele, hogy a kistelepülési iskolahálózatot felülvizsgálja a kormány, különös tekintettel a felső tagozatokra. Sok helyen ugyanis egyszerűen nincs szaktanár, így képesítés nélküli pedagógusok tanítanak szaktantárgyakat. Erre korábban utalt Pintér Sándor belügyminiszter (akihez a közoktatás is tartozik) is, a hvg.hu itt írt erről az ötletről.

A másik nagy kérdés a pedagógusok bére. „A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, és az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 százalékát teszik ki, az oktatási intézmény szintjétől függően” – áll az országjelentésében. A Bizottság azt szeretné, hogy a kormány azt nagyon rövid időn belül hozza fel 100 százalékra, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért.

Erre egyébként egy másik forrásból, a következő uniós költségvetési ciklus pénzeiből (MFF) lehetne pénzt fordítani a béremelésre. (Erre mondja a kormány, hogy „azért nincs béremelés, mert Brüsszel nem akar megállapodni”.)

A kormány szerette volna, ha inkább infrastrukturális beruházásokra költhetne többet, de az EU azt mondta, hogy az ország legnagyobb gondja már nem a kevés autópálya, hanem a képzett munkaerő és a megfelelő számú felsőfokú végzettséggel rendelkező hiánya, ezért kompromisszumként a „betonra” szánt pénzek jelentős részét a szociális alaphoz csoportosították át, amiből valóban lehetne pedagógus bérekre is költeni. További részletek a Hvg.hu cikkében olvashatók.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Related posts