A világhírre szert tevő tudós elismerte, hogy kényszerítéssel beszervezték az állambiztonsági rendszerbe, ám senkinek sem ártott, mivel egyetlen jelentést sem adott. A koronavírus elleni védőoltás kifejlesztője a Nobel-díjra is esélyes, aztán egyszer csak hirtelen “kiderült” a múltja, alig néhány nappal azután, hogy Orbánnal beszélgetett a Várban. Többek szerint túl sok a véletlen.
Váratlan ügynökvád a Nobel-díjra is esélyes Karikó Katalin ellen: a koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésében kulcsszerepet játszó magyar biológus beszervezési adatai keringenek a neten. Állambiztonsági kartonja szerint Karikó Katalint 1978-ban valóban beszervezte a szocialista kémelhárítás. A hír igaz, de Karikó mégsem volt ügynök: a világhírű magyar kutató a Telexnek mondta el, miért írta alá a beszervezési nyilatkozatot, és hogy soha nem jelentett senkiről.
Az elmúlt napokban előkerült egy befotózott oldal egy korábban megjelent könyvből: eszerint Karikó Katalin, a messenger alapú vakcinák kifejlesztését kutatásaival megalapozó világhírű magyar biokémikus, a BioNTech alelnökéről 43 évvel ezelőtt beszervezési kartont állított ki a magyar állambiztonság. A dokumentum alapján Karikó Katalint hálózati személyként, köznapi szóval ügynökként tartották számon.
Állambiztonsági 6-os kartonja szerint az 1985-ben Amerikába távozó Karikó Katalint 1978-ban szervezték be. A szolnoki születésű biológus ekkor frissen végzett egyetemista volt, ebben az évben kezdte meg doktori tanulmányait a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. A beszervezésről szóló kartonján szereplő információk alapján ezután a kémelhárítással foglalkozó III/II.-es osztály beosztottja lett titkos megbízott minősítéssel. A fedőneve is ismert: Karikó Katalin „Lengyel Zsolt” néven szerepelt az állambiztonság nyilvántartásában.
Karikó Katalin állambiztonsági kartonjának adatai az elmúlt napokban kezdtek keringeni a közösségi oldalakon, majd csütörtök este a Kurucinfó tette azokat közzé. Az információ egy négy évvel ezelőtt megjelent kötetből származik, melyben egy volt tartótiszt a szocialista időszakban beszervezett Csongrád megyei ügynököket sorolja fel. A hálózati nyilvántartás szereplői: az államvédelmi és állambiztonsági hálózat nyilvántartása Szegeden és Csongrád megyében, 1945-1990 című könyv szerzője, Bálint László, a nyolcvanas évek közepéig maga is az állambiztonság operatív tisztje volt, de munkája mások számára is elérhető forrásokon alapszik, ezért az hitelesnek tartható. A kötet kb. 800, az állambiztonság által Csongrád megyében hálózati személyként nyilvántartott személyt azonosított be. Az egyikük Karikó Katalin.
A dokumentumból kiderül az is, hogy ki volt Karikó beszervezője: az a Salgó László, aki ekkor állambiztonsági értékelő tisztként dolgozott a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon. A neve onnan lehet szélesebb körökben ismert, hogy a rendszerváltás után a legmagasabb szintű rendőri karriert futotta be: 1990 után megyei rendőrfőkapitány lett, 2002 és 2004 között pedig ő volt az országos rendőrfőkapitány.
A 6-os karton az az irat, amelyet az állambiztonság készített egy beszervezésről, ennek a megléte tehát annyit jelent, hogy az érintettet az állambiztonság beszervezettként tartotta nyilván. A kartonok megtalálhatók az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL), innen származik Karikó Kataliné is.
A beszervezési karton önmagában nem sokat jelent
Ennyi információ alapján azonban nem lehet kijelenteni, hogy Karikó Katalin az állambiztonság foglalkoztatott ügynöke, a hálózat tagja lett volna. A magyar bírósági gyakorlat szerint ehhez jóval többre lenne szükség: többek között az ügynök – lehetőleg saját kézzel írt – jelentéseire is. Karikó Katalintól azonban egyetlen jelentés sem található meg az ÁBTL aktái között. A tudományos területen és az egyetemeken jellemző volt, hogy az állambiztonsági iratoknak csak egy része került át, de az sem ritka, hogy egy – gyakran kierőszakolt – beszervezési nyilatkozat aláírása után az illető egyetlen jelentést sem készített, elszabotálta vagy megtagadta az együttműködést az állambiztonsággal.
A 6-os kartonok hitelességével kapcsolatban van némi vita a kutatók között is. Ezzel kapcsolatban éppen az a Bálint László, a volt operatív tiszt az egyik legszkeptikusabb, aki a könyvében megjelentette Karikó Katalin kartonját is. Bálint többször lépett fel ügynökvádak utáni perekben is mentőtanúként, és azt állítja, hogy a nyilvántartásba a rendszerváltáskor hamis 6-os kartonokat helyezhettek el. Ungváry Krisztián szerint ez súlyos dezinformáció: a történész többször érvelt amellett, hogy ez technikailag lehetetlen lett volna, és szerinte arra is csekély az esély, hogy még a rendszerváltás előtt szabálytalanul állítottak volna ki 6-os kartonokat.
Ungváry Krisztián szerint szélsőséges esetben elképzelhető, hogy az illető nem is tudott róla, hogy hálózati személyként tartják nyilván, bár a gyakorlatban szerinte ez rendkívül ritka. Mint a Telexnek a formálódó Karikó-üggyel kapcsolatban nyilatkozta: kutatásai során idáig egyetlen esetben látta ezt a védekezést megalapozottnak.
„Az lesz perdöntő, amit Karikó Katalin mond majd az esetleges beszervezéséről, ha megszólal. Önmagában egy ilyen papírnak különösebb erkölcsi jelentőséget nem tulajdonítanék, mert ebből nem következik, hogy például a környezete magánéletéről jelentett volna”
– mondta nekünk pénteken Ungváry.
Karikó Katalin: Senkinek nem ártottam
Az ügyről természetesen megkérdeztük Karikó Katalint is. A világhírű kutató a Telexnek szombaton az alábbi nyilatkozatot tette a véleménye szerint a személyét megbélyegezni szándékozó hírrel kapcsolatban:
Tény, hogy 1978-ban, amikor tudományos segédmunkatársként kezdtem dolgozni, felkerestek, megtaláltak, kényszerválasztás elé állítottak.
Édesapámnak az 1956-os forradalomban történt részvételére, „bűnös” múltjára hivatkozva, engem a szakmai munkám ellehetetlenítésével fenyegettek meg. Azt tudtam, hogy édesapámat 1957-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, munkahelyéről elbocsátották, 4 évig munkát nem kapott. Tudtam, hogyan működik az a rendszer, féltem, ezért aláírtam a beszervezésre vonatkozó dokumentumot.
Az ezt követő években semmilyen írásos jelentést nem adtam, senkinek nem ártottam. Tudományos tevékenységem, kutatásaim folytatása érdekében távozni kényszerültem.
Az elmúlt 36 év alatti kutatómunkámat, tevékenységemet az emberek gyógyítása érdekében folytattam. Többé soha, senki nem tudott megtörni, céljaimtól eltávolítani.
Ezzel a nyilatkozattal lezártnak tekintem ezt az ügyet.
Karikó Katalin édesapja, Karikó János 1956-ban a Forradalmi Tanács tagja volt Kisújszálláson. A szókimondó emberként ismert hentest, a forradalom alatti szerepe miatt „izgatás” miatt ’57-ben elbocsátották, és négy évig állást sem kapott. Lányát, a fiatal biológust 1978-ban az 1956 után elítélt és elbocsátott édesapja „bűnös múltjára” hivatkozva, a meghurcolására emlékeztetve, szakmai karrierje ellehetetlenítésével fenyegetve vették rá a beszervezésre. A pressziónak, zsarolásnak ez a formája a névlegesen „hazafias alapon” történő beszervezések tipikus módja volt a korszakban. A nyomás különösen hatékony lehetett azokon a tudományos területeken, ahol a nemzetközi kutatási együttműködések elengedhetetlenek voltak, vagyis az állambiztonságnak megvoltak az eszközei a szakmai előrelépés akadályozására. (További részletek a Telex.hu cikkében olvashatók)
Az internetes hozzászólások között található néhány egészen érdekes vélemény is.
“Csak találgatok: Vakcinát akarunk gyártani. Fent volt a várban. Orbánnal beszélgetett. Katalin esetleg nemet mondott. És előkerült ez a régi “sztori”. Biztosan nem függ össze a kettő ugye? Mondom, csak találgatok.”
“1. Mindenki benne volt anno. 2. Mindenki benne volt, még akkor is, ha nincs nyilvánosságra hozva. 3. Karikó korszakalkotó technológiákat segített kifejleszteni. 4. A hazai ártányok meg…. ártánykodnak. Gondolom nem egyezett a véleményük és a Fő Ártány megsértődött és a disznósajt bosszút állt… ennyi.”
“Ez Magyarország! Szégyellje magát aki ezt a sz . t kavarta. Főleg úgy, hogy maguk sarát titkolják, de ők hozzáférnek az adatokhoz, ki is használják saját érdeküknek megfelelően. Ezzel is csak lejáratják az országot. “
