Hogy a kormány lépéskényszerben van a mostohagyermekként kezelt oktatás területen, azt mi sem bizonyítja ékesebben, mint hogy a bérek terén – a rengeteg meg nem valósult ígéret után – már 32,2%-os emelésről beszél. De félő, hogy a tanárhiányra ez már nem fog megoldást jelenteni.
2023. december 20-án jelent meg az a hír, hogy a Közép-Pesti Tankerületben akkora a tanárhiány, hogy magán nyelviskolákból szerződtetnek tanárokat, hogy megoldják az idegen-nyelvoktatást. Természetesen a magántanárok órabére jóval a közoktatásban dolgozók órabére felett van, így ez a tűzoltás-jellegű intézkedés oda fog vezetni, hogy a közoktatásban lévő nyelvtanárok is kimennek a magánoktatásba, majd dupla órabéren visszafoglalkoztathatja őket a közoktatás. Hát ez nem kicsi feszültséget generál majd, az amúgy is ellehetetlenített közoktatásban.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint 12 000-re tehető a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma, sok intézményben pedig képesítés nélküli alkalmazottakkal fedik el a tanárhiányt. A PSZ értesülései alapján minden 5. általános iskolában képesítés nélküli pedagógus tanít, és minden 3. általános iskolában van olyan, aki nem a szakjának megfelelő tantárgyat oktatja.
Egy általános iskolai forrásunk arról tájékoztatott bennünket, hogy náluk évek óta középfokú nyelvvizsgával rendelkező tanárok oktatnak angol nyelvet, továbbá olyan kollégákat kénytelenek foglalkoztatni, akik elkezdték a tanárképző főiskolát, de nem fejezték be. Ők tehát szakképesítés nélkül látnak el szaktanári feladatokat, és még csak nem is utolsó éves hallgatóként. A tankerület így is foglalkoztatja őket, mert nem tehet mást, nélkülük az iskola működésképtelenné válna az ellátatlan órák miatt.
Arról, hogy vidéken kisebb a pedagógushiány, mint Budapesten vagy Pest megyében, már beszámoltunk. De csaknem 5 000 tanár hiányzik Borsodból is. Pest megyében, ahol könnyebben találni új munkahelyet, növekedett a pályaelhagyók száma. Magyarország szegényebb régióiban és a hátrányos helyzetű kistelepüléseken többen inkább maradtak, pedig nekik aztán igazán nehéz türelmes embernek maradni a katedrán.
A kormány sokáig azzal az adattal takargatta a problémát, hogy milyen alacsony az egy pedagógusra jutó gyereklétszám. A statisztikákról mindenki tudja, hogy rendkívül könnyen manipulálhatók. Az Eurostat szerint Magyarországon az egy pedagógusra eső tanulói létszám 10,6 fő. Míg az uniós átlag 12,1. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban az általános iskolákban egész napos bent léttel kell számolni, akkor jóval magasabb (18 diák) jut egy pedagógusra, ez már magasabb, mint az OECD-adat.
2022-23. tanévben Borsod megyében az általános iskolában 10,2 fő jutott egy pedagógusra. Pesten 10,8 tanuló. A középfokú oktatásban 11,9 fő. Nehéz az eredmények mögé látni. Benne vannak a művészeti oktatással foglalkozó intézmények, illetve a kistelepülések kisebb gyereklétszáma, továbbá a csoportbontások gyakorisága jógyakorlatként. Viszont, ha az ember bemegy egy 900 fős gimnáziumban, ahol 34-40 fős osztályok vannak és minimum 60 tanár, akkor az egy tanárra jutó létszám valóban 15-18 fő, de attól még gimnáziumban egy irodalom- vagy történelemórán 34-36 diák ül, míg a francia- vagy németórán 8-20 tanuló.
Azt is látni kell, hogy a rendszer tele van nem főállású pedagógusokkal, óraadókkal, részmunkaidős foglalkoztatottakkal. Egy iskola vezetősége általában egy igazgatóból és két helyettesből áll, akik a tanulói létszám és az intézménytípus függvényében csak néhány órát tarthatnak, de a statisztikába beletartoznak. Arról is érdemes szót ejteni, hogy Magyarországon évről évre nő a beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek száma. Ilyen tanulói csoportok esetében már a 9 is magas létszámnak számít. Külföldön sem jobb a helyzet, hiszen ott a bevándorló gyermekek integrációja, felzárkóztatása okoz gondot.
Hogy a kormány is kezdi komolyabban venni a pedagógushiány valódi mértékének adatait, az abból is látszik, hogy a harmadik 10%-os emelés helyett 32,2%-os béremelést ígért be. Hogy ebből mennyi valósul meg, azt csak a februári bérpapír tudja.
A tavalyi 25%-os infláció, ami a pedagógusbérek elértéktelenedéséhez vezetett, illetve az idén is várhatóan két számjegyű infláció mellett az ígért 32,2 %-os béremelés kevés lesz ahhoz, hogy fiatalokat vonzzon a pályára. Mindössze azt érik el, hogy a két évvel ezelőtti szintre hozzák a béreket, éppen oda, ahonnan elindultak a demonstrációk, illetve a 40-50%-ot célzó bérkövetelések. Mire véget ér ez a harc, addigra megint elértéktelenednek a minimálbérhez nem kötött tanári fizetések, és az oktatási rendszer átfogó tartalmi reformjáról megint nem esik szó.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
