Megmenekült az államosítástól az Ámbédkar Iskola, tovább működhet

Megosztás

A hátrányos helyzetű roma gyerekeknek gimnáziumi érettségit adó, 12 éve működő második esély iskola, a Dr. Ámbédkar Gimnázium olyan súlyos válságba került nemrég, hogy a bezárás fenyegette.

A válság nem a fenntartó a Dzsaj Bhím Közösség buddhista egyesület menedzsment-hibája, hanem az Orbán-kormány oktatáspolitikája miatt alakult ki. Az első probléma a 18-ról 16 évre csökkentett tankötelezettség volt, ami azonnal hatott a legszegényebb családok gyerekeire. Ahol az egy főre jutó havi jövedelem pár ezer forint, ott a munkanélküli ellátások 52 ezer forintos nettó jövedelme annyira vonzó, hogy azonnal kitereli a szegény tanulókat az iskolapadból. Az újabb csapás a szakképzés megemelt támogatása volt: a hiányszakmákat oktató iskolákban a tanulók több tízezer forintos havi ösztöndíjakat kapnak.

Egy iskola színvonalas működéséhez elengedhetetlen a kiszámíthatóság: ahhoz, hogy oktatási programokkal, a pedagógus- és tanulói létszámmal tervezni tudjon egy-egy intézmény, körvonalakban legalább ismernie kell a finanszírozásának kereteit. Ez a kiszámíthatóság hosszú évek óta hiányzik a Dr. Ámbédkár Középiskola életéből, ami egyre nyomasztóbban telepedett rá az alapítók és az ott dolgozó pedagógusok, szakemberek mindennapjaira.  

Az Emmi azonban ahelyett, hogy a válság kialakulása mögötti okot kezelte volna – azaz a Szabóky Adolf ösztöndíjhoz hasonló támogatást kínált volna azoknak a hátrányos helyzetű roma gyerekeknek, akik nem hiányszakmát, hanem a munkaerőpiaci boldogulás szempontjából legalább annyira fontos gimnáziumi érettségi megszerzését választják – elkezdett olyan kommunikációt folytatni, amellyel lényegében a Dr. Ámbédkar Iskola vezetőire tolta a felelősséget az intézményben kialakult helyzetért.

Az egyre súlyosabb helyzetbe kerülő iskolát végül az Innovációs és Technológiai Minisztérium karolta fel, miután Kásler Miklós humánminiszter tárcája nem tartotta annyira értékesnek az iskola tevékenységét, hogy azt támogassa. Hogy milyen is a Kásler vezette tárca támogatáspolitikája, azt jól jelzi, hogy míg a hátrányos helyzetű roma diákok érettségihez juttatása nem volt támogatásra érdemes, addig – amint azt a 444.hu kiderítette – a Karthago együtteshez köthető Karthago Media Kft. 45 millió forintot, Zalatnay Sarolta 12 millió forintot kapott. 

Az iskolát 2008-ban alapította egy borsodi kisfaluban, Sajókazán Derdák Tibor szociológus, tanár és Orsós János pedagógus. Az intézmény fenntartója a Dzsaj Bhím roma buddhista közösség. Az alapítók célja az volt, hogy a mélyszegénységben élő diákokat gimnáziumi érettségihez juttassák – ez az a végzettség ugyanis, amely valódi társadalmi mobilitást kínál, és megnyitja az utat a középosztály felé. Az időközben Miskolcra költöző intézmény életében az első nehézséget az okozta, hogy az Orbán-kormány által 2012-ben meghozott egyházi törvény csak az általa „kegyelt” egyházi közösségeket ismerte el, a többiektől megvonta az egyházi státust. Ez utóbbi körbe pedig – sokak mellett – a Dzsaj Bhím közösség is belekerült. Az iskola kiszámítható működésének egyik pillére volt az egyházi kiegészítő normatíva, amin keresztül az állam lényegében elismerte azt a többletmunkát, amit a mélyszegénységből élő diákok oktatása (ösztöndíjak, utazási költségek fedezése, étkeztetés, jó tanárok megfizetése, stb.) jelent. A következő csapást a tankötelezettség 18-ról 16 évre szállítása okozta (a napi megélhetéssel küszködő, mélyszegénységben élő fiataloknak a közmunka stabilabb helyzetet kínált, mint a semmilyen támogatással nem járó gimnáziumi tanulás), illetve az államnak az a diszkriminatív gyakorlata, hogy a szakképzésben tanulókat ösztöndíjjal támogatta, a gimnáziumba járókat viszont nem. Az egyházi kiegészítő normatíva hiányára egy ideig megoldást jelentett az a köznevelési megállapodás, amely létrejött az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az iskola között. Csakhogy ezt a megállapodást Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár 2020-ban teljes egészében megszüntette.

via Jelen

Related posts