Gyári munkásból, pékből, szakácsból vagy informatikusból lesz szükség kevesebbre? Veszélyt jelent-e ránk a technika rohamos fejlődése? A több mint 350 HR menedzsert és vezetőt kérdeztek meg a „HR Trends 2024” kutatás keretében a mesterséges intelligencia (AI) várható munkaerőpiaci hatásairól. A legtöbben az előnyeivel számolnak, köztük egy miskolci humánerőforrással foglalkozó cég vezetője, Kiss Krisztina is.
A Randstad felmérés szerint a cégek 47%-a nyitott a mesterséges intelligencia (AI) használatára, míg 46%-uk nem alakított ki letisztult álláspontot. Akik viszont eltöprengtek rajta, előnyeit a gyorsabb adat- és információfeldolgozásban látják. Az ismétlődő feladatok automatizálásában, és ezáltal a kiadások csökkentésében, hiszen bizonyos munkakörökben kevesebb alkalmazottra lehet szükség. A géptől magasabb minőségű, precíz munkavégzést várnak és gyorsaságot.
A 2007-ben Miskolcon alapított Eastjob Személyzeti Tanácsadó Bt. vezetője, Kiss Krisztina (HR szakközgazdász és jogász) is számot vetett a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeivel: „nem csak az adatelemzésben és az adminisztrációban venné hasznát, de a HR folyamatokban is, hiszen segítséget nyújthat a hirdetésszerkesztés, a toborzás, a kiválasztás és a beléptetés folyamán, de az élő interjúztatást nem helyettesítheti.”
A jövőben is minden valószínűség szerint éppen azok lesznek biztonságban, akiknek a munkája során elengedhetetlen a személyes kapcsolattartás. Ilyenek az orvosok, ápolók, tanárok, szociális munkások, szolgáltatók; továbbá azok a szakemberek, akik hatékonyak az AI kezelésében, ellenőrzésében.
De vajon veszélyezteti-e a munkavállalókat az AI? Gyári munkásból, pékből, szakácsból lesz szükség kevesebbre vagy az IT szakemberre? – tettük fel a kérdést a munkaerőközvetítéssel foglalkozó női vezetőnek.
„Nem fog tudni mindent helyettesíteni az AI, vannak olyan élő munkaerőt igénylő folyamatok és részfeladatok, amiknek a kiváltására nem lesz esélye. Már most is vannak programokkal támogatott ügyfélszolgálati rendszerek. Segíti a piackutatást, az adatok összetett elemzését, ami a megfelelő üzletpolitika kialakításához kell. A pénzügyi folyamatok és a könyvelés összehangolásában is munkaidőt spórolhatunk vele.”
A munkaerőpiaci folyamatokat figyelve egyre nagyobb szükség van olyan munkavállalókra, akiknek megvan a tudása a mesterséges intelligencia alapján működő folyamatok kezelésére. Kiss Krisztina tapasztalatai alapján:
„Évek óta nagy az igény a (villamos és energetikai) mérnökökre; a PLC (programozható logikai vezérlés) ismeretekkel rendelkező szakemberekre, informatika terén pedig a tapasztalt fejlesztőmérnökökre. Összességében nem biztos, hogy kevesebb munkavállalóra lesz szükség a jövőben, de új képzésekre és szakmákra biztosan. Átalakul a munkaerőpiac keresleti oldala.”
A kutatás is arra a lyukadt ki, hogy jelenleg nincs elég szakképzett munkaerő a piacon. Ebből következik, hogy drámaian megugrott az AI-készségeket kereső állásajánlatok száma, egyes piacokon 2000%-os volt a növekedés, összehasonlítva a 2023 augusztusi és márciusi hirdetéseket. Az MI hasznosítható a szoftverfejlesztésben, technikai projektekben, a kódolásban is. A miskolci szakember is egyetért azzal, hogy az adatbiztonság miatti aggódnak a legtöbben. Jelenleg még nagy a bizalmatlanság, nem tudjuk, mire lehetünk képesek az AI segítségével.
A mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról a megkérdezettek 52% válaszolta azt, hogy az állások számát nem fogja befolyásolni, 45% szerint az álláshelyek csökkeni fognak és mindössze 3% mondta azt, hogy az állások száma nőni fog.
A világ különböző térségei között jelentős az eltérés a hozzáállás és a szemléletmód tekintetében. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Indiában és Németországban megkérdezett több mint 7000 munkavállaló harmada (33%-a) használ mesterséges intelligenciát a munkája során, köztük is India áll az élen.
Kiss Krisztina szerint: „Borsodban még nem terjedt el az AI használata, bár mi magunk is használunk részelemeket, a cégek nagy része még nem alkalmazza. Jelenleg észrevehetetlen az átmenet, meddig beszélünk digitalizációról, és mikor léptünk át a mesterséges intelligencia használatának szintjére.”
A Randstad-kutatás legérdekesebb felismerése mégis az, hogy a megkérdezettek 45%-a szerint az AI lehetővé teszi, hogy az emberek több időt töltsenek egymással a munkahelyen és azon kívül is. Az AI egyik haszna az szabadidő növelése lehet, amit jó esetben az emberek közötti személyes kapcsolattartásra használhatnánk.
Kiss Krisztina megjegyezte, hogy az optimizmus azért furcsa, mert éppen az ellenkezőjét látjuk: „pont az emberi kapcsolatoktól veszik el az időt a magánéletben is oly sokat használt digitális eszközök. A fiatalok sokszor egymás mellett állva is online módon kapcsolódnak, nem beszélgetnek.”
A személyes kommunikáció hiánya gondot okozhat a munkakeresésében, mert sokan nincsenek szokva a hivatalos interjúhelyzethez, néhányaknak már a szemkontaktus is gondot okoz. A fiataloknak alacsony a monotonitástűrésük, könnyen váltanak állást; gyorsan akarnak előre lépni, nehezen alkalmazkodnak a tekintélyelvűséghez. A Randstad felmérésben részt vevő munkavállalók több mint fele szerint hatással lesz iparágukra és a munkakörükre a mesterséges intelligencia, saját karrierjük kiteljesedéséhez vezethet. A válaszadók közel fele izgatott az új munkahelyi lehetőségeket illetően – különösen az Y és Z generáció tagjai.
„A korábbi ipari forradalmakhoz hasonlóan a mai technológiai innováció is várhatóan inkább munkahelyteremtő hatású lesz, ehhez a vállalatoknak azonban időben kell intézkedéseket hozniuk, hogy felkészítsék a munkaerőt a munkavégzésben bekövetkező változásokra” – összegezte a felmérés tanulságait Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezetője utalva arra, hogy a hazai munkaerőpiacon is van még teendő ezzel kapcsolatban.
Nyitókép: pixabay.com
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
