Új rovatunkban Miskolc fő nevezetességeit vesszük sorra, mai részünkben a Diósgyőri vár kerül terítékre – ha valakit érdekel a turizmus Borsod megyében, akkor érdemes elolvasni!
A Diósgyőri vár falai a Szinva-patak völgyéből kiemelkedő szikladombra épültek. Anonymus a 13. századi Névtelen krónikás említi, hogy itt már a honfoglalás idején állt egy földvár, amelyet 1241 körül a tatárjárás idején pusztíthattak el. IV. Béla király a tatárjárás után kedvelt hívének, Ernye bánnak adományozta a helyet. Ernye bán fia, István nádor volt az első, ovális gyűrűvel övezett, két kerek toronnyal ellátott kővár építtetője.
A „Lovagkirály”-ként emlegetett Nagy Lajos (1325-82) 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, a nemzetségi vár helyén pedig itáliai és dél-francia mintára pompás, négysaroktornyos, gótikus várkastélyt építtetett. A falakat körülölelő vizesárokkal, négy hatalmas, bevehetetlennek látszó toronnyal, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal valamint a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével Diósgyőr vára az ország legszebb és legpompázatosabb erődítménye volt. Buda, Visegrád és Zólyom mellett Diósgyőr királyi székhelyként akkoriban vált jelentőssé, amikor Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. A vadban gazdag bükki erdők szélén fekvő várkastély évente több hónapon át Lajos király kedvenc tartózkodási helyeként szolgált, ahová saját udvartartásával együtt gyakran elkísérte a két királyné is, édesanyja és hitvese. Lengyel királlyá való koronázását is Diósgyőrben ünnepelte Nagy Lajos, majd itt töltötte ugyanazon év karácsonyát. A Diósgyőri vár falai között olyan fontos politikai események is zajlottak, mint 1381-ben a király velencei háborúit lezáró turini (torinói) béke ratifikálása. A béke külön rendelkezéseként Velence arra is kötelezte magát, hogy függősége jeléül minden vasár- és ünnepnapon a Szent Márk téren felvonja a magyar király lobogóját. A bükki vadászatok fénykora szintén erre az időszakra tehető. Nagy Lajos idejében szarvas, őz és vaddisznó mellett medve és bölény is élt a bükki rengetegben. A várban tartózkodó fényűző udvartartás ellátását nagyszámú vadász, solymász, íjász és pecér (kutyavezető) segítette.
Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt. A mohácsi csatavesztésig (1526) hat királyné – köztük Mátyás felesége, Beatrix – jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált: ezért is emlegették akkoriban Diósgyőr várát „a királynék jegyruhája”-ként. Mátyás király és Aragóniai Beatrix idejében tovább folyt a vár reneszánsz stílusban történő díszítése. Utolsóként Habsburg Mária, II. Lajos (1516-26) felesége volt királynéi birtokosa a várnak.
A mohácsi csatavesztés után a vár zálogos birtokosok kezére került. Balassa Zsigmond birtoklása idején még történtek erődítési munkálatok, de hamarosan megkezdődött a 300 éven át tartó pusztulás. A XIX. századi festmények, fotográfiák már csak romokat mutatnak, a táj csodálatos szépsége azonban mit sem változott. A diósgyőri naplemente ihlette a tornyok alatt megpihenő Petőfi Sándort „Alkony” című verse megírására.
Több nekibuzdulás után 1962-ben Czeglédy Ilona régész vezetésével kezdődött az a tíz éven át tartó feltárás, amelynek eredményeként rom állapotában került konzerválásra a Diósgyőri vár. Alig derékig ért a Diósgyőri vár, amikor 2013-ban a Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése projekt keretében arra vállalkoztak, hogy a vár teljes épületrészeit rekonstruálják. A műemlékvédelemben úttörőnek számító vállalkozásnak az volt a célja, hogy a vár minél többet eláruljon a történelméről, azokról az uralkodókról, eseményekről, emberi sorsokról, amelyek falaihoz kötődnek. A projekt emellett magában foglalta a Lovagi Tornák Tere és a hozzá kapcsolódó Vásártér kialakítását valamint a lillafüredi függőkert felújítását, új funkciókkal való feltöltését is. A felújított Diósgyőri vár átadására 2014. augusztus 30-án került sor, egy évvel később pedig a lovas hagyományőrzők és sportesemények is birtokba vehették a Lovagi Tornák Terét és a Vásárteret. A vár újra megtelt élettel! Korhű berendezési tárgyak, jelmezes animátorok, történelmi játékok, hagyományőrző programok és a modern eszközök is segítik az időutazást olyan korokba, amelyek sokkal több titkot és érdekességet rejtenek, mint gondolnánk.
Ott van például a Szent Hedvig várkápolna és ereklye. Nagy Lajos király a korabeli várépítészetben különlegesnek számító kétszintes, középen nyitott kápolnát építtetett Diósgyőr várában. A felújított kápolna az Úr 2014. esztendejében a király legifjabb leánya, Hedvig (Jadviga) tiszteletére szentelték föl. Atyja halálát követően Hedvig a lengyel trónt örökölte meg. Már életében is szentként tisztelték, hiszen a litvánok keresztény hitre térítésének igazi pártfogója lett, aki az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje, Jagelló Ulászló erőszakos módszereivel szemben is. Hedviget II. János Pál pápa 1997-ben avatta szentté. Palánki Ferenc egri segédpüspök és Mikolai Vince diósgyőri plébános 2015. július 15-én Krakkóban a Wavel székesegyház plébánosától ünnepélyesen átvették Szent Hedvig csontereklyéjét, amelynek hitelességét Dzsivis krakkói bíboros érsek aláírása igazolta. Az ereklyét 2015. július 18-án, Szent Hedvig ünnepén, a Lovagteremben bemutatott szentmise után ünnepélyes körmenetben vitték a Szent Hedvig kápolnába, ahol elhelyezték az oltár oldalában kialakított ereklyetartóban.
Szintén ebben a várban található Közép-Európa legnagyobb lovagi terme, mely a felújításnak köszönhetően visszanyerte régi pompáját. Nagy Lajos király itt ünnepelte lengyel királlyá koronázását és 1381. szeptember 26-án ezek között a falak között írták alá a Velencével való hosszú háborúskodást lezáró békét, amely eseményre maga a velencei dózse is a várba érkezett. A Lovagterem két végében a székelyderzsi templomban fennmaradt freskó két jelenete látható, amelyek Nagy Lajos király példaképének, Szent Lászlónak a kunokkal vívott küzdelmét mutatják be. A falakat egészalakos páncélok, királyi címeres zászlók, kardok, és pompás női öltözékek díszítik. A mai szemlélőnek a lélegzete is eláll a patinás építészeti megoldások láttán, de a legmegkapóbb talán a Lovagterem egyedi atmoszférája, amely megidézi a lovagkirály hétköznapjait, és azt az időszakot, amikor még a Diósgyőri várra figyelt egész Európa.
A királynéi hálóterem a palota egyik leglátványosabb helyisége, amelyben a királynék luxus enteriőrjét mutatták be: baldachinos ágy, ékszeres ládika, házioltár, bölcsős asztal, ruhásláda, és az eredeti állapotában fennmaradt ötoldalú, boltozott ülőpadkás fülke, amelynek zárókövén egy középkori játék jelenete látható.
Sejtelmes fények és hangok jelzik az alkímia titokzatos világát, melyről elsőként mindenkinek az aranycsinálás jut eszébe. Az arany előállítása mellett az alkimisták fáradhatatlanul keresték a bölcsek kövét, és az örök élet titkát is. A torony legbelső szobájában ebbe a különleges világba leshetnek be a látogatók, a modern kor eszközeivel pedig egy bájital is keverhető, melyet jóízű tréfaként elküldhetnek az ismerősöknek.
A várban egyébként komoly versenytapasztalattal rendelkező íjászoktól nemcsak a hagyományőrzést, hanem a sport technikai részleteit is megismerhetik a látogatók április 21-től, augusztus 31-ig, hétvégenként.
Végül meg kell még említenünk a fémműves műhelyt is. A középkori fémművesség körébe tartozott a kovácsmesterségen kívül a fegyver- és páncélkészítés, a réz- és bronzművesség, de még az ezüst- és aranyművesség is. A lovagvár hangulatához illően itt a hangsúly a fegyver-, és páncélkovács mesterségre helyeződött. A Fémműves műhelyben a lovagkor és a reneszánsz támadó és védő fegyverei sorakoznak, melyeket a látogatók a mester segítségével ki is próbálhatnak.
Sajnálatos módon a vár most éppen felújítás alatt áll, így jelenleg nem fogad látogatókat. Mégis arra buzdítunk mindenkit, látogasson el a várba ez idő alatt is! Legyen tanúja egy vár különleges „újjászületésének” és fedezzen fel egy másik varázslatos helyet is! A vár szomszédságában található hatalmas arénát, a Lovagi Tornák Terét, ahol koncertekkel, színházi előadásokkal, fesztiválokkal, történelmi játékokkal fűszerezik a nyarat. A legfrissebb információkért érdemes követni a vár Facebook-oldalát és weblapját is!
fotó: diosgyorivar.hu
