Címke: infláció

Már a fideszesek harmadának is komoly gondot okoz az áremelkedés

Hanyecz Máté

20,1 százalék volt az infláció szeptemberben az előző évi adatokhoz viszonyítva, ami azt jelenti, hogy tavaly szeptemberhez képest ennyit emelkedtek az árak. Nem mindenki érzékeli azonban ugyanúgy az árváltozást – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív felméréséből. Augusztusban a kormánypárti szavazók 27 százaléka mondta, hogy súlyosan érinti az infláció, 61 százalékuk számára akkor alig volt észrevehető. Ennél többen érzékelték a megélhetési nehézséget az ellenzékiek közül: ott 39 százalék számolt be problémákról, 49 százalék tarthatónak érezte a helyzetet. Most, október elején, a 20,1 százalékos infláció idején már a kormánypárti szavazók közül is…

Tovább olvasom

Új rekord, szeptemberben már 20% felett volt az infláció

Hanyecz Máté

20,1 százalék volt az infláció szeptemberben, azaz ennyit emelkedtek a fogyasztói árak tavaly szeptemberhez képest – derül ki a KSH tájékoztatójából. A drágulás sokéves rekordot jelent, a mostaninál magasabb áremelkedésre legutóbb 1998 augusztusában volt példa Magyarországon. Az augusztusi 15,6 százalékos inflációhoz képest azért volt most ekkora az ugrás, mert a KSH szeptemberben számolta először a rezsikiadásokat már az új rendszer szerint, azaz az átlagfogyasztás feletti részt a piaci áron. Ezenkívül szintén megnyomta a szeptemberi árakat a nyáron hónapokon keresztül pusztító aszály, amely közvetlenül az élelmiszereket, közvetve pedig számos más terméket is drágít. A…

Tovább olvasom

Orbán szerint szinte megfizethetetlenek az árak, és a szankciók tehetnek erről

Nagy László

Nyilvánvaló, hogy a szankciós politikán változtatni kell – mondta Orbán Viktor csütörtök este a Facebook-oldalán közzétett videóban, amelyet a HVG.hu szemlézett. A miniszterelnök részt vesz az európai uniós miniszterelnökök és elnökök prágai csúcstalálkozóján, és elmondása szerint súlyos témák vannak az asztalon: lesz-e gáz, lesz-e elektromos áram az európai országok számára a következő hónapokban. A kormányfő felidézte: Magyarország korábban már kiharcolt egy mentesítést az olajembargó és -szankció alól, majd jelezte: az elmúlt napokban pedig sikerült elérni, hogy az új szankciók nem vonatkoznak sem Magyarország nukleáris energiájára, se az ország gázellátására. Orbán…

Tovább olvasom

Az infláció hatása: visszaesett az élelmiszer-fogyasztás Magyarországon

Nagy László

2,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon idén augusztusban az egy évvel korábbihoz képest – számolt be a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján a HVG. A szám a megvásárolt áruk mennyiségét jelenti, nem az összesített árat, tehát nem azért volt növekedés, mert minden drágult. Közzétették azt is, hogy mennyi pénzt hagytunk a boltokban, és itt már látszik a durva infláció hatása: augusztusban több pénzt költöttek a magyarok vásárlásra, mint tavaly decemberben, a karácsonyi rohamban. A növekedésnek gyakorlatilag egyetlen oka van: az, hogy a benzinkutak forgalma sokkal nagyobb, 18,4 százalékkal több,…

Tovább olvasom

Raskó György: Az aszály mellett a kormány is felelős az elszabadult élelmiszerárakért

Csele Gizella

Az orosz-ukrán háború miatti uniós szankciókat és az aszályt okolta Orbán Viktor a magas magyar élelmiszerárakért, amikor pénteken interjút adott a Kossuth rádiónak. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a júniusi, energetikai szankciók miatt kellett bevezetni az árstopokat. A valóság ezzel szemben az, hogy ezeket a kormány már a háború februári kitörése előtt bejelentette – írta a HVG. Raskó György agrárközgazdász szerint a kormány is felelős azért, hogy Magyarországon az uniós átlagnál jobban drágultak az élelmiszerek. A szakértő az RTL Híradónak azt mondta: a választások előtt mintegy kétezer milliárd forint értékben áramlott ki…

Tovább olvasom

Csődközeli tüneteket produkál a magyar gazdaság

Hanyecz Máté

A hét eddigi hírei alapján nagyon rossz állapotban van a magyar gazdaság. Varga Mihály pénzügyminiszter egyrészt bejelentette, hogy 4,9 százalék helyett 6,1 százalék lesz idén az államháztartási hiány, a 2023-as költségvetést pedig újratervezik, mert az infláció és a gazdasági visszaesés sokkal nagyobb lesz a vártnál. Nem volt jó üzenet, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a dübörgő infláció ellenére bejelentette a 16 hónapja tartó kamatemelési ciklus végét, de még zárásként 13 százalékra emelték az alapkamatot. Harmadik csapásként hatalmasat zuhant a forint: szerda reggel még 407 forint körül járt az euró árfolyama, most 418…

Tovább olvasom

MNB: 22 százalék felett lehet az inflációs csúcs

Hanyecz Máté

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentősen rontotta mind az infláció, mind a gazdasági növekedés alakulására vonatkozó előrejelzéseit – derül ki a hamarosan megjelenő, friss Inflációs jelentés előzetesen publikált számaiból. Ami az éves átlagos inflációt illeti, a friss, szeptemberi előrejelzés szerint: 2022: 13,5-14,5 százalék (a júniusi előrejelzésben még: 11-12,6 százalék), 2023: 11,5-14 százalék (a júniusi előrejelzésben még: 6,8-9,2 százalék), 2024: 2,5-4 százalék (a júniusi előrejelzésben még: 2,5-3,5 százalék). Az inflációs pálya előre jelzett lefutása még rosszabb képet fest, a közzétett legyezőábra alapján a jegybanknál úgy számolnak, az inflációs csúcs a legnagyobb…

Tovább olvasom

22 éve nem volt ilyen, 13 százalékra emelte az alapkamatot az MNB

Hanyecz Máté

125 bázisponttal 11,75 százalékról 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a keddi kamatdöntő ülésén az MNB monetáris tanácsa – derül ki közleményükből. Ugyanilyen magas 2000 februárjában volt az alapkamat, míg a 2008-as válság idején 11,5 százalékon tetőzött. A várakozások szerint idén év végére 14 százalék körül lehet. A kamatszint növelésével a gazdaságban drágábbak lesznek a hitelek, ami miatt az emberek kevesebbet vásárolnak, a cégek pedig kevesebbet fektetnek be. Ez ugyan rontja a gazdaság növekedését, de cserébe lassítja az inflációt. Az MNB célja pedig hivatalosan nem a gazdasági növekedés elérése, hanem…

Tovább olvasom

Egyéves recessziót és 20 százalékon tetőző inflációt jósol Varga Mihály

Nagy László

Ráadásul idén a vártnál jóval nagyobb lesz a költségvetési hiány. Varga Mihály pénzügyminiszter a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadást, amelyen elhangzott többek között, hogy a tervezettel szemben az idei költségvetési hiány nem 4,9 százalék lesz, hanem jóval magasabb, 6,1 százalék – tudósított a HVG. Varga Mihály szerint ez így is azt jelenti, hogy a kormány tartja a kitűzött hiánycélt. A magasabb hiány ugyanis csak “elszámolási” jelenség, így “ne zavarja meg az elemzőket”. Szintén bejelentés értékű, amit Varga Mihály az infláció várható alakulásáról mondott, illetve mutatott különböző diákon. A Pénzügyminisztérium nagyfrekvenciás adatai…

Tovább olvasom

Egyelőre nem jön az 50 ezer forintos

Csele Gizella

Az elmúlt 21 évben a forgalomban lévő készpénz állománya a nyolcszorosára (1000 milliárdról több mint 8300 milliárdra), a nominális GDP a háromszorosára nőtt. Ami az inflációt illeti: az 1990-es bázishoz mérten 2001-ben 682 százalékos volt a pénzromlás mértéke, 2021-ben pedig 1430 százalékos. Vagyis a jelenleg a legnagyobb bankjegy címletnek számító 20 ezres kibocsátásakor, 2001-ben közel hétszeres volt a drágulás a kilencvenes évek legelejéhez képest, tavaly pedig már bő 14-szeres. Ilyen körülmények között létjogosultsága lehetne az 50 ezer forintos bevezetésének, ezt azonban a jegybank nem támogatja. Az MNB álláspontja szerint időközben…

Tovább olvasom