Címke: infláció

Új rekord, szeptemberben már 20% felett volt az infláció

Hanyecz Máté

20,1 százalék volt az infláció szeptemberben, azaz ennyit emelkedtek a fogyasztói árak tavaly szeptemberhez képest – derül ki a KSH tájékoztatójából. A drágulás sokéves rekordot jelent, a mostaninál magasabb áremelkedésre legutóbb 1998 augusztusában volt példa Magyarországon. Az augusztusi 15,6 százalékos inflációhoz képest azért volt most ekkora az ugrás, mert a KSH szeptemberben számolta először a rezsikiadásokat már az új rendszer szerint, azaz az átlagfogyasztás feletti részt a piaci áron. Ezenkívül szintén megnyomta a szeptemberi árakat a nyáron hónapokon keresztül pusztító aszály, amely közvetlenül az élelmiszereket, közvetve pedig számos más terméket is drágít. A…

Tovább olvasom

Orbán szerint szinte megfizethetetlenek az árak, és a szankciók tehetnek erről

Nagy László

Nyilvánvaló, hogy a szankciós politikán változtatni kell – mondta Orbán Viktor csütörtök este a Facebook-oldalán közzétett videóban, amelyet a HVG.hu szemlézett. A miniszterelnök részt vesz az európai uniós miniszterelnökök és elnökök prágai csúcstalálkozóján, és elmondása szerint súlyos témák vannak az asztalon: lesz-e gáz, lesz-e elektromos áram az európai országok számára a következő hónapokban. A kormányfő felidézte: Magyarország korábban már kiharcolt egy mentesítést az olajembargó és -szankció alól, majd jelezte: az elmúlt napokban pedig sikerült elérni, hogy az új szankciók nem vonatkoznak sem Magyarország nukleáris energiájára, se az ország gázellátására. Orbán…

Tovább olvasom

Az infláció hatása: visszaesett az élelmiszer-fogyasztás Magyarországon

Nagy László

2,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon idén augusztusban az egy évvel korábbihoz képest – számolt be a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján a HVG. A szám a megvásárolt áruk mennyiségét jelenti, nem az összesített árat, tehát nem azért volt növekedés, mert minden drágult. Közzétették azt is, hogy mennyi pénzt hagytunk a boltokban, és itt már látszik a durva infláció hatása: augusztusban több pénzt költöttek a magyarok vásárlásra, mint tavaly decemberben, a karácsonyi rohamban. A növekedésnek gyakorlatilag egyetlen oka van: az, hogy a benzinkutak forgalma sokkal nagyobb, 18,4 százalékkal több,…

Tovább olvasom

Raskó György: Az aszály mellett a kormány is felelős az elszabadult élelmiszerárakért

Csele Gizella

Az orosz-ukrán háború miatti uniós szankciókat és az aszályt okolta Orbán Viktor a magas magyar élelmiszerárakért, amikor pénteken interjút adott a Kossuth rádiónak. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a júniusi, energetikai szankciók miatt kellett bevezetni az árstopokat. A valóság ezzel szemben az, hogy ezeket a kormány már a háború februári kitörése előtt bejelentette – írta a HVG. Raskó György agrárközgazdász szerint a kormány is felelős azért, hogy Magyarországon az uniós átlagnál jobban drágultak az élelmiszerek. A szakértő az RTL Híradónak azt mondta: a választások előtt mintegy kétezer milliárd forint értékben áramlott ki…

Tovább olvasom

Csődközeli tüneteket produkál a magyar gazdaság

Hanyecz Máté

A hét eddigi hírei alapján nagyon rossz állapotban van a magyar gazdaság. Varga Mihály pénzügyminiszter egyrészt bejelentette, hogy 4,9 százalék helyett 6,1 százalék lesz idén az államháztartási hiány, a 2023-as költségvetést pedig újratervezik, mert az infláció és a gazdasági visszaesés sokkal nagyobb lesz a vártnál. Nem volt jó üzenet, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a dübörgő infláció ellenére bejelentette a 16 hónapja tartó kamatemelési ciklus végét, de még zárásként 13 százalékra emelték az alapkamatot. Harmadik csapásként hatalmasat zuhant a forint: szerda reggel még 407 forint körül járt az euró árfolyama, most 418…

Tovább olvasom

MNB: 22 százalék felett lehet az inflációs csúcs

Hanyecz Máté

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentősen rontotta mind az infláció, mind a gazdasági növekedés alakulására vonatkozó előrejelzéseit – derül ki a hamarosan megjelenő, friss Inflációs jelentés előzetesen publikált számaiból. Ami az éves átlagos inflációt illeti, a friss, szeptemberi előrejelzés szerint: 2022: 13,5-14,5 százalék (a júniusi előrejelzésben még: 11-12,6 százalék), 2023: 11,5-14 százalék (a júniusi előrejelzésben még: 6,8-9,2 százalék), 2024: 2,5-4 százalék (a júniusi előrejelzésben még: 2,5-3,5 százalék). Az inflációs pálya előre jelzett lefutása még rosszabb képet fest, a közzétett legyezőábra alapján a jegybanknál úgy számolnak, az inflációs csúcs a legnagyobb…

Tovább olvasom

22 éve nem volt ilyen, 13 százalékra emelte az alapkamatot az MNB

Hanyecz Máté

125 bázisponttal 11,75 százalékról 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a keddi kamatdöntő ülésén az MNB monetáris tanácsa – derül ki közleményükből. Ugyanilyen magas 2000 februárjában volt az alapkamat, míg a 2008-as válság idején 11,5 százalékon tetőzött. A várakozások szerint idén év végére 14 százalék körül lehet. A kamatszint növelésével a gazdaságban drágábbak lesznek a hitelek, ami miatt az emberek kevesebbet vásárolnak, a cégek pedig kevesebbet fektetnek be. Ez ugyan rontja a gazdaság növekedését, de cserébe lassítja az inflációt. Az MNB célja pedig hivatalosan nem a gazdasági növekedés elérése, hanem…

Tovább olvasom

Egyéves recessziót és 20 százalékon tetőző inflációt jósol Varga Mihály

Nagy László

Ráadásul idén a vártnál jóval nagyobb lesz a költségvetési hiány. Varga Mihály pénzügyminiszter a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadást, amelyen elhangzott többek között, hogy a tervezettel szemben az idei költségvetési hiány nem 4,9 százalék lesz, hanem jóval magasabb, 6,1 százalék – tudósított a HVG. Varga Mihály szerint ez így is azt jelenti, hogy a kormány tartja a kitűzött hiánycélt. A magasabb hiány ugyanis csak “elszámolási” jelenség, így “ne zavarja meg az elemzőket”. Szintén bejelentés értékű, amit Varga Mihály az infláció várható alakulásáról mondott, illetve mutatott különböző diákon. A Pénzügyminisztérium nagyfrekvenciás adatai…

Tovább olvasom

Egyelőre nem jön az 50 ezer forintos

Csele Gizella

Az elmúlt 21 évben a forgalomban lévő készpénz állománya a nyolcszorosára (1000 milliárdról több mint 8300 milliárdra), a nominális GDP a háromszorosára nőtt. Ami az inflációt illeti: az 1990-es bázishoz mérten 2001-ben 682 százalékos volt a pénzromlás mértéke, 2021-ben pedig 1430 százalékos. Vagyis a jelenleg a legnagyobb bankjegy címletnek számító 20 ezres kibocsátásakor, 2001-ben közel hétszeres volt a drágulás a kilencvenes évek legelejéhez képest, tavaly pedig már bő 14-szeres. Ilyen körülmények között létjogosultsága lehetne az 50 ezer forintos bevezetésének, ezt azonban a jegybank nem támogatja. Az MNB álláspontja szerint időközben…

Tovább olvasom

Októberben még tovább drágul a kenyér

Hanyecz Máté

Magyarországon mérték az unió legmagasabb élelmiszerinflációját augusztusban az egy évvel ezelőttihez képest: a kenyér, a hús, a sajt és számos alapvető élelmiszer nálunk drágult a legjobban. A kenyér ára messze nálunk drágult a legnagyobb ütemben: az Eurostat adatai szerint augusztusban 66 százalékkal volt drágább a kenyér, mint egy évvel ezelőtt. A második helyezett Litvániában csupán fele ekkora volt a kenyérár-emelkedés. A Magyar Pékszövetség elnöke az RTL híradónknak azt mondta: „a kenyérárak tovább drágulnak, ugyanis a lisztár emelkedés még nem állt meg.„ A liszt ára háromszorosára emelkedett, emellett nagyon nagy mértékben nőttek az energiaárak, a…

Tovább olvasom