Az értelmiség a könyvesboltban dolgozik a gyűlölködésen, a kétkezi árják pedig padot festenek és úgy buziznak. Vegyünk két össze nem tartozó hírt egymás után: „A Nemzeti Színház és a Fradi is hisz abban, hogy mind a kultúrának, mind pedig a sportnak nemzetegyesítő ereje van.” A listás Kubatovot idézve: „Stratégiai együttműködést köt a Fradi és a Nemzeti Színház. Először is kiemelném, hogy a sport is a kultúra része, noha ezt a szurkolók viselkedése nem minden esetben tükrözi.” Ez utóbbi kijelentés már-már profetikus. Következzen a másik hír: A Ferencvárosban egy szivárványos padot avattak annak jelképeként,…
Tovább olvasomKategória: Különvélemény
Rovatunkban a közélet fontos szereplői által jegyzett vendégcikkek olvashatóak.
Néhány eddigi szerzőnk: Kocsi Ilona (MÚOSZ elnök), Fazekas Csaba (történész), Szabó Tóth Kinga (szociológus, egyetemi intézetigazgató), Tocsev János Miklós (aktivista), Juszt László (újságíró), László János (újságíró), Rózsa Péter (újságíró), Nyáry Krisztián (író), Iván Tamás (gazdasági szakértő), Pintér Béla (színész-író-rendező), Pusztai-Csató Adrienn (jogász), Jacsó Pál (író, költő), Kárpáti Iván (újságíró), Horváth Oszkár (műsorvezető), Hardy Mihály (újságíró), Józsa Márta (újságíró), Móra Veronika (alapítványi igazgató), Szénási Sándor (újságíró), Konok Péter (újságíró), Kapronczay Stefánia (jogvédő), Rózsa Péter (újságíró), Ligeti Miklós (jogász) és még sokan mások.
Legyünk büszkék, vagy sem? – Lázár Gergő írása
Szoboszlai Dominikot leszerződtette a Liverpool, ami egy óriási siker a fiatal játékos számára. Nem nagyon szokás mostanság magyar fiatalokat leszerződtetni bármilyen jelentősebb külföldi csapathoz, hiszen az utánpótlásunk nem pont az erősségéről híres. Ott van persze nekünk a neves Puskás Akadémia, de azon kívül, hogy milliárdokat emészt fel évente, nem nagyon nevelt ki még kimagasló tehetségeket. Szoboszlai Dominik sem a Puskás Akadémiának köszönheti a karrierjét, hanem az édesapjának, illetve több hazai klubnak. Már 2016-ban elhagyta az országot, hogy előbb az osztrák, majd később a német ligában szerezzen tapasztalatokat, hogy végül mostanra…
Tovább olvasomEgy ballagótarisznya találkozása az államkötvénnyel – Gellérfy László írása
„…Gaudeamus igitur iuvenes dum sumus, Post iucundam iuventutem…” Valami ilyesmit énekelt pénteken, bár a szövegét sohasem értette, a dallama meg nem is érdekelte. Kálmánka szerette ezt a napot. Az idén ballagott harmadszor nyolcadikból. Kezdi már megszokni.
Tovább olvasomEz az éjszaka a Tiszavirágoké lesz! – Gellérfy László írása
Aki már látta, soha nem felejti, aki nem, annak most kell felkerekednie és meg sem állni Szegedig, Makóig. Holnap talán már késő lesz! „Temető a Tisza, mikor kivirágzik.” – Ki ne ismerné Dankó Pista örökbecsű nótáját, arról a néhány óráról, mikor a természet megújulásának, újjászületésének páratlan pillanatainak lehetünk részesei. Csak a legszerencsésebbek, a legtürelmesebbek lehetnek szemtanúi a kérészek násztáncának, amely ezekben a napokban a Maroson vagy a Tiszán járókat elkápráztatja. Páratlanok ezek a júniusi alkonyok. A rajzás, ilyenkor naplemente táján kezdődik s a halak parádéja vezeti be. Ilyenkor talán az…
Tovább olvasomTúléli-e a demokrácia a háborút, a klímaválságot és a mesterséges intelligenciát? – Soros György írása
Az emberek manapság azzal az érzéssel élnek, hogy túl sok minden történik körülöttük, ráadásul túl gyorsan. Ennek a növekvő szorongásnak a forrásai közé tartozik a mesterséges intelligencia térnyerése, az éghajlatváltozás és Oroszország ukrajnai háborúja. Mindezek a problémák sürgős figyelmet követelnek a politikai döntéshozóktól és a vezetőktől. A Columbia Egyetem gazdaságtörténésze, Adam Tooze egyre gyakrabban használ egy saját szót, amikor manapság a világról beszél. „Polikrízist” emleget. A problémáknak szerinte számos forrása lehet, de 2023-ban a világot ma sújtó polikrízis fő forrása mégis három dologra eredeztethető: a mesterséges intelligencia, a klímaváltozás és…
Tovább olvasomNincs tanár, nincs jövő! – Gellérfy László írása
Pedagógusnapi emlékfoszlányok Amikor az első virágcsokrot kaptam pedagógusnapon, alig múltam 20 éves. Egy falusi iskola ötödik osztályosai hozták, valószínű valamelyik ház előtt szedték az iskola utcájában azt a néhány szál rózsát, amit izzadt kis tenyerükben szorongatva nyújtottak át, s valami olyasmit mondtak, hogy köszönjük az egész éves munkát! A virág is, a köszönet is jólesett, de mégis talán Apám volt a legbüszkébb. Tanár lett a fiam! – mondogatta. Tanár, aki szeretetből, az egymás iránti megbecsülésből, a világ dolgainak józan fürkészéséből többet adott ezeknek a lurkóknak, mint a biológia rejtelmeiből. Ma…
Tovább olvasomLarryék és a píszí – Józsa Márta írása
Semmiképpen nem mondanám a cigánypecsenyét vagy a cigányfúrót romapecsenyének, fúrónak és így tovább. És nem csak azért, mert igén hülyén hangzik és értelme sincs, hanem amiatt sem, mert ez is bántó lenne, bizony. Gondoljunk csak arra, hogy milyen megsemmisítő hangsúllyal tudják sokan kimondani azt az egyszerű szót, hogy kisebbség.
Tovább olvasomAz egy is túl sok lenne – Gellérfy László írása
Ritkán látott arroganciával szállt bele az ATV szerkesztősége Szabó Tímeába, a Párbeszéd-Zöldek parlamenti frakcióvezetőjébe. A szokatlan szóváltás előzménye, hogy csütörtökön este, az ATV Egyenes beszéd című műsorának egyik témája a Böjte-házakban megerőszakolt tucatnyi kisfiú esete. Szabó Tímea FB-posztjában reagált a beszélgetésben elhangzottakra: „Csütörtökön döbbenten ültem az ATV esti műsorában. Az általam tisztelt Szöllősi Györgyi – túl az ilyenkor szokásos „nincs itt velünk, ezért kötelességünk ismertetni az álláspontját” alapálláson – azzal védte Böjte Csabát, hogy az esetek 10 évre vetítve CSAK évi egy szexuális erőszakot jelentenek, ami a nagy számokat tekintve…
Tovább olvasomÉlesedik a státusztörvény – Artzt Tímea írása
A média bosszútörvényként emlegeti azt a 107 oldalas státusztörvény-tervezetet, amely a közoktatásban dolgozók jogállását több mint 50 pontban hátrányosan változtatná meg. A státusztörvény a márciusi hírek szerint június elsejétől lépett volna életbe, de ez a dátum az eredménytelen tárgyalások, illetve a kormány időhúzása miatt kitolódott.
Tovább olvasomSzámlát darálni jó! – Gellérfy László írása
Darálni jó, néha kifejezetten hasznos, megnyugtató és kifizetődő. Már akinek. Ott állsz az irodai iratmegsemmisítő fölött, egyenként adagolod, eteted a semmi más zörejre nem emlékeztető, falánk kis gépet és büszkén nézed a vékony csíkokban megjelenő végterméket. Szép, színes, és mindenekelőtt a későbbiekben semmire sem jó. Csak egy halom papír csík! Na ezt ellenőrizze valaki! Nesze neked Transparency! Most aztán pampoghatsz, hogy így a megrendelő, meg úgy a számla, meg hogy túlárazás, meg portyázók és fürkészek. Ezt nektek, kis bubuk! Lassan már három éve, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), 2020…
Tovább olvasom