Túléli-e a demokrácia a háborút, a klímaválságot és a mesterséges intelligenciát? – Soros György írása

Megosztás

Az emberek manapság azzal az érzéssel élnek, hogy túl sok minden történik körülöttük, ráadásul túl gyorsan. Ennek a növekvő szorongásnak a forrásai közé tartozik a mesterséges intelligencia térnyerése, az éghajlatváltozás és Oroszország ukrajnai háborúja. Mindezek a problémák sürgős figyelmet követelnek a politikai döntéshozóktól és a vezetőktől.

A Columbia Egyetem gazdaságtörténésze, Adam Tooze egyre gyakrabban használ egy saját szót, amikor manapság a világról beszél. „Polikrízist” emleget. A problémáknak szerinte számos forrása lehet, de 2023-ban a világot ma sújtó polikrízis fő forrása mégis három dologra eredeztethető: a mesterséges intelligencia, a klímaváltozás és az ukrajnai orosz invázió.

Mesterséges intelligencia

Sokkolta a világot, amikor a Microsoft az OpenAI nevű társult vállalaton keresztül szabadon elérhetővé tette a ChatGPT-t a nyilvánosság számára. Ez 2022 novemberében történt. A ChatGPT egzisztenciális fenyegetést jelentett a Google üzleti modelljére nézve, ezért a világcég mindent elkövetett, hogy minél hamarabb piacra dobjon egy konkurens terméket.

Nem sokkal később Geoffrey Hinton, akit általában a mesterséges intelligencia keresztapjának tartanak, lemondott a Google-nél, hogy nyíltan beszélhessen az új technológia által jelentett kockázatokról. Korábbi álláspontját megfordítva, igencsak rossz szemmel nézte az AI-t. Azt mondta, hogy az elpusztíthatja a civilizációnkat. Hinton úttörő szerepet játszott a neurális hálózatok fejlesztésében, amelyek képesek megérteni és létrehozni a nyelvet, valamint az adatok elemzésével készségeket tanulni. Ahogy nőttek az adatok, úgy nőtt a mesterséges intelligencia úgynevezett nagy nyelvi modelljeinek kapacitása is.

Ez nagy hatással volt Hintonra. „Lehet, hogy ami ezekben a rendszerekben történik, az valójában sokkal jobb, mint ami az agyban történik” – mondta. Ahogy egyre erősebbé válnak, úgy válnak veszélyesebbé is – állította. Különösen a teljesen autonóm fegyverrendszerektől – gyilkos robotoknak nevezte őket – óvott. „Teljesen ismeretlen területre léptünk. Képesek vagyunk olyan gépeket építeni, amelyek erősebbek nálunk, de még mindig mi irányítjuk őket. De mi van akkor, ha olyan gépeket fejlesztünk ki, amelyek okosabbak nálunk? … A mesterséges intelligenciának öt-húsz évbe fog telni, mire felülmúlja az emberi intelligenciát.” És „hamarosan rá fog jönni, hogy jobban eléri a céljait, ha erősebb lesz”.

Teljes szívemből egyetértek azokkal a szakértőkkel, akik szerint ezt szabályozni kell. De a szabályozásoknak globálisan végrehajthatónak kell lenniük, mert a csalásra való ösztönzés túl nagy; azok, akik kijátsszák a szabályokat, tisztességtelen előnyre tesznek szert.

A globális szabályozás azért nem érhető el, mert a világot két, egymással szöges ellentétben álló kormányzati rendszer konfliktusa uralja. Eltérő nézeteket vallanak arról, hogy mit és miért kell szabályozni.

A két kormányzási rendszert nyitott és zárt társadalomnak nevezem. A kettő közötti különbséget a következőképpen határozom meg: a nyitott társadalomban az állam szerepe az egyén szabadságának védelme; a zárt társadalomban az egyén szerepe az uralkodók érdekeinek szolgálata.

A mesterséges intelligencia azonban sokkal gyorsabban halad, mint a kormányzati hatóságok. A Biden-kormányzat hozott néhány végrehajtó intézkedést, de a Kongresszusnak nehéz lesz bármi olyasmit is törvénybe iktatnia, mint egy “AI Bill of Rights”. Az Egyesült Államokban 2024-ben – és valószínűleg az Egyesült Királyságban is – általános választások lesznek, és az AI kétségtelenül fontos szerepet fog játszani, amely valószínűleg csak veszélyes lehet.

Éghajlatváltozás

A globális éghajlati rendszer a fokozott emberi beavatkozás, különösen az üvegházhatású gázok, a szén-dioxid és a metán nagymértékű felhasználása miatt megbomlott. A 2015-ös párizsi megállapodás 1,5 Celsius-fokos célt tűzött ki az iparosodás előtti időkhöz képest. Ezt most már biztosan túllépik; az éghajlatváltozás elleni küzdelemre tett erőfeszítések ellenére a felmelegedés üteme valójában gyorsul. Két nagy tekintélyű éghajlatkutató, David King, az Egyesült Királyság kormányának korábbi tudományos főtanácsadója, és Johan Rockstrom, a Potsdami Intézet munkatársa arra figyelmeztetett, hogy ez fordulópontokat idézhet elő, és a földi élet összeomlásához vezethet.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint a jelenlegi klímapolitika következtében a Föld 2100-ra 2,5°C és 2,7°C közötti mértékben fog felmelegedni. Ez katasztrófa lenne, mondták a tudósok. Ez meghaladná az elmúlt négymillió év legmelegebb hőmérsékletét a Földön. Ez a grönlandi, a himalájai és a nyugat-antarktiszi jégtakaró teljes elolvadásához vezetne, és tíz méterrel megemelné a tengerszintet.

„Összeomlana a Föld bolygó összes nagy biomja – az esőerdők, a mérsékelt égövi erdők nagy része -, hirtelen felolvadna a permafroszt, teljesen összeomlana a tengerbiológia, a Föld lakhatóságának nagy része költözésre kényszerülne” – mondta Rockstrom. „A bolygó több mint egyharmada az egyenlítői régiók körül lakhatatlanná válik, mert átlépi az egészségküszöböt, ami 30°C körül van.”

Sajnos, amikor a klímaváltozás elleni küzdelem az emberek megélhetését zavarja, meg akarják védeni a megélhetésüket. A németországi és hollandiai gazdák felháborodtak a nitrogén-kibocsátás szabályozása ellen, mert ezek a rendeletek megakadályozzák őket a tehéntartásban. Mozgósítottak, választásokat nyertek és megrázták az Európai Uniót.

Meg kell említenem az olajtársaságok azon vágyát is, hogy továbbra is profitot termeljenek. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben jócskán le vagyunk maradva. Mindent meg kellene tennünk, amit az éghajlatkutatók szükségesnek tartanak – mélyen és gyorsan csökkenteni a kibocsátást, eltávolítani a légkörből a felesleges üvegházhatású gázokat, és újra befagyasztani az Északi-sarkvidéket.

Oroszország háborúja Ukrajna ellen

Az ukrajnai orosz invázió megzavarta az élelmiszerellátást, ami jelentős geopolitikai átrendeződéseket okozott. Az ukrán hadsereg hősies ellenállást tanúsított, az USA és Európa erőteljes támogatásával megfordította a dolgokat. Az orosz hadsereg papírtigrisnek bizonyult, rosszul vezetett és továbbra is korrupt. Ukrajna most készen áll az ellentámadásra, amint megkapja a Nyugat által ígért felszerelést. Biden még abba is beleegyezett, hogy F-16-os vadászgépeket szállítsanak.

Az ellentámadás sikeres lesz. A célpont a Krím-félsziget, az orosz haditengerészet hazai bázisa. Az oda vezető szárazföldi híd megsemmisítésével Ukrajna egy stratégiai előnyből stratégiai tehertétellé válhat, mert a Krímnek nincs vize. A szárazföldi híd megsemmisítésével a Krím Ukrajnától függ majd a vízellátás tekintetében. Az Orosz Föderáció számos része már most is sanyargatja magát Putyin elnök önkényuralmi rendszere alatt, és ez a fejlemény arra késztetheti őket, hogy teljesen elutasítsák azt.

Az ukrajnai háború vége pozitív sokk lesz a világ számára. Ez lehetőséget adhat Biden számára, hogy csökkentse a feszültséget az USA és Kína között, amely maga is gazdasági hanyatlás közepén van, ami Hszi Csin-ping elnököt fogékonyabbá teheti az Egyesült Államokkal való megegyezésre. Biden nem törekszik rendszerváltásra Kínában; mindössze a tajvani status quo helyreállítását szeretné elérni.

Az ukrajnai orosz vereség és a kínai-amerikai feszültségek enyhülése aztán teret adhat a világ vezetőinek, hogy a civilizációnk elpusztításával fenyegető éghajlatváltozás elleni küzdelemre összpontosítsanak.

A szerző a Soros Fund Management és a Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke.

A cikk eredeti változata „Can Democracy Survive the Polycrisis?” címmel a Project Syndicate véleményoldalon jelent meg 2023. június 6-án.

Fotó: Sergei Chuzavkov /SOPA Images / LightRocket / Getty Images

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek