Alig néhány hét után elhagyta Szalonnát az a két roma család, amely a kassai Lubina nevű illegális telepről költözött a borsodi faluba – értesült a Telex. A családok múlt pénteken utaztak el, azt egyelőre nem lehet tudni, végleg vagy csak átmenetileg hagyták-e ott a települést.
Tovább olvasom
Nem állt meg Borsod-Abaúj-Zemplén megye határainál a botrány, amit sokan a XXI. századi, modern deportálásnak neveztek el. A nincstelen roma családok előre megtervezett és megszervezett megyénkbe költöztetése már a felső politikai vezetés figyelmét is felkeltette.
Tovább olvasom
Véletlen lenne? Egyre kevésbé valószínű. Bár az érintett szlovák politikus hölgy váltig állítja, hogy csak a Szalonnára átköltözött mélyszegénységben élő családoknak kívánt segíteni kristálytiszta jóindulatból, a haszonélvezeti jog nem igazán erről tanúskodik. Sőt, politikai kampánya során már hetekkel ezelőtt nyíltan kimondta, hogy a városi „putrikat felszámolni kívánja”.
Tovább olvasom
Egyáltalán nem is beszélnek magyarul, a szlovák hírügynökség ráadásul nem is kettő, hanem hét roma családról számolt be. Ahogy elhagyták szlovákiai viskóikat, azokat szinte azonnal lerombolták, ráadásul látványos homály fedi, ki volt a közvetítő, honnan volt meg a kölcsönhöz az önrész. Ilyen a modern kori deportálás Szalonnára? Hány BAZ megyei település érintett még?
Tovább olvasom
A Magyar Narancs riportja megrázó képet fest a egykor virágzó miskolci Vasgyárról, ahol Magyarország egyik legnagyobb kohászata működött, ma viszont a terület egy része szegregátummá vált.
Tovább olvasom
Nagy József, a 24.hu újságírója riasztó körképet fest a magyarországi vérplazmagyűjtés szabályozási hiányosságairól, amelyek lehetővé teszik, hogy kiszolgáltatott emberek saját egészségüket kockáztassák a megélhetésért.
Tovább olvasom
Szalai Júlia Széttartó jövőképek című kutatásában azt írja, hogy a cigány gyerekek pusztán a származásuk miatt rosszabb jegyeket kapnak az iskolában és hatodikus korukra a 74%-uk elveszíti az álmait.
Tovább olvasom
Különös riportot készített a 444 videós stábja nemrégiben Edelény környékén. Az ott élőket arról faggatták, mennyire nehéz az életük, hogyan jönnek ki a pénzükből és – miután kiderült, hogy óriási szegénységben tengetik mindennapjaikat – az a kérdés is elhagzott, hogy kit tesznek felelőssé azért a reménytelen, nyomorúságos helyzetért, amelybe kerültek. A válaszok meglepőek.
Tovább olvasom
Semmiképpen nem mondanám a cigánypecsenyét vagy a cigányfúrót romapecsenyének, fúrónak és így tovább. És nem csak azért, mert igén hülyén hangzik és értelme sincs, hanem amiatt sem, mert ez is bántó lenne, bizony. Gondoljunk csak arra, hogy milyen megsemmisítő hangsúllyal tudják sokan kimondani azt az egyszerű szót, hogy kisebbség.
Tovább olvasom
Sokan szeretnének dolgozni, de a tanuláshoz és taníttatáshoz kell némi tőke, amit önerőből a mélyszegénységben élők képtelenek megteremteni. Az ilyen intézmények életben maradásáért is tüntettek tegnap Miskolcon. A DW járt utána kicsit jobban a témának. „ Stefánia álma az, hogy egyszer egy irodában dolgozhasson. Azt mondja, nem akar kint fagyoskodni munka közben, mint a környezetében sokan. Hogy el is jusson az érettségiig, abban a miskolci Dr. Ámbédkar Gimnázium tanárai segítenek neki. Ez az iskola 15 éve küzd azért, hogy minél több roma gyerek tudjon kitörni a cigánytelepek mélyszegénységéből. A tankötelezettség…
Tovább olvasom