A bolygóra jelenleg a legnagyobb fenyegetést a túlnépesedés jelenti. A becslések szerint a következő 30 évben olyan országok kerülnek fel a legnépesebb államok 10-es ranglistájára, ahol nincs sem elegendő élelmiszer, sem megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz. Ez pedig minden szempontból kockázatot jelent.
Néhány számadattal kiválóan szemléltethető, hogy milyen ütemben nőtt a Föld népessége az elmúlt 300 évben: 1700-ban 600 millió, 1850-ben 1,2 milliárd ember élt a Földön. A népesség megduplázódásához 150 évre volt szükség. 1950-ben már 2,5 milliárd, negyven évvel később pedig már 5,3 milliárd lakosa volt a bolygónak. A népességszám megduplázódásához már nem 150, hanem csak 40 év kellett. Ráadásul a jobb egészségügyi ellátásnak, a gyógyszereknek, a technológia fejlődésének és a kiegyensúlyozottabb étkezésnek köszönhetően csökkent a gyerekhalandóság és nőtt az átlagéletkor. Míg egy 1950-ben született európai ember átlagosan 70-80 évet él, addig 1700-ban az 50 éves is aggastyánnak számított.
Egyes becslések szerint 2035-re 25 milliárd fő is lehet a Föld népessége, bár ez túlzónak hat, hiszen rengeteg egyéb tényező befolyásolja a népesség növekedési ütemét. Az ENSZ adatai azt mutatják, hogy 8-14 milliárd között állandósulni fog ez a szám. A bolygó erőforrásai ugyanis végesek.
Jelenleg a bolygó népességének hatoda éhezik, kéthatoda szegényen, alultápláltan él. Míg a fejlett országokban hihetetlen méreteket ölt az élelmiszerpazarlás, addig az emberiség jelentős része folyamatos élelmiszerhiánnyal küzd. És ez nem feltétlenül a harmadik világ problémája. A fejlett országok népességének körülbelül 2 százaléka krónikusan alultáplált. Kirívó az éhezők száma a szubszaharai térségben, Afrika déli és középső részén, Latin-Amerikában és Ázsiában. Épp azokon a helyeken, ahol a népességszám a következő évtizedekben jelentősen növekedni fog.
Míg néhány évvel ezelőtt jutott elegendő élelmiszersegély a rászorulóknak, mostanra már nincs el nem adott vagy fel nem használt felesleges élelmiszer. Ráadásul amíg egy európai vagy észak-amerikai háztartás naponta 120-150 liter ivóvizet használ el ivásra, főzésre, fürdésre, mosásra, takarításra, wc-lehúzásra, addig egyes fekete-afrikai országokban egy emberre egy nap alatt mindössze 5 liter víz jut.
Egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogyan változik egyes országok népessége. 2013-ban még Kína vezette a ranglistát 1,35 milliárd lakossal, a második pedig India volt 1,2 milliárddal. Ezeket az országokat követte az USA jelentősen lemaradva, 316 millió lakossal. Csakhogy az élmezőnyben átrendeződés zajlik. A kutatások azt mutatják, hogy 2050-ig Kína lakosságszáma nem fog változni, vagy kis mértékben csökkenni fog, Indiáé viszont az első helyre ugrik, a népességnövekedés 300 milliós lesz. És eddig az időpontig megjelenik egy új ország is az élvonalban: Etiópia. A jelenleg 95 milliós ország 30 éven belül 200 milliósra hízik majd. De Nigéria lakosságszáma is 2 és félszeresére duzzad. Tehát a tíz legnagyobb népességű ország között több koldusszegény állam is lesz. Ez pedig jelentős biztonsági kockázattal és fenyegetéssel jár az ökoszisztémára és az életminőségre.
A teljes cikkért látogasson el az Ökopolisz Alapítvány oldalára!
