Címke: ökopolisz

Gyarapíthatod környezetvédelmi ismereteidet az Ökopolisz kvízsorozatával, amivel ráadásul ajándékokat is nyerhetsz. Mit kell tenned, ha szeretnéd megnyerni az értékes, heti ajándékcsomagok egyikét?  Töltsd ki az adott heti kvízt az Ökopolisz Alapítvány oldalán.  A heti tesztek kitöltői között minden szerdán sorsolnak! Ha tudod, hogy melyik ipari ágazat üvegházhatású gáz kibocsátása a legnagyobb, vagy hogy milyen anyagok tiltottak az ökogazdálkodásban, akkor könnyű dolgod lesz, azonban ha nem, akkor tanulásnak kiváló eszköz lehet a kvízjáték. A kvízt az Ökopolisz Alapítvány oldalán érik el ezen a linken!

Uniós tanulmányok szerint az elmúlt évtizedben drámai mértékben csökkent nem csak a méhek, hanem a lepkék száma is Európában. Minden harmadik európai lepkefaj visszaszorulóban van, és minden tizenegyediket már a kihalás fenyeget. Egyre ritkábbak például a közismert citromlepkék is. Ennek fő oka az iparosított mezőgazdaság és a művelt táj nagymértékű változása, így a lepkék legfontosabb élőhelye, azaz a rétek nagysága folyamatosan zsugorodik. Ha nincs hernyó, nincs pillangó sem A színes pillangók a kertünkben nemcsak szép látványt nyújtanak, hanem virágporzásuk révén hasznosak is. Ha szeretnénk a kertünkbe/erkélyünkre csalogatni a pillangókat, a legjobb,…

Az emberi élet fenntarthatóságának meghatározására szolgáló másik mérőeszköz a szénlábnyom. Ez megmutatja, hogy egy személy mennyi CO2-kibocsátást okoz egy adott időszakban. A számítás kiindulópontja a Föld természetes biokapacitása, amely elméletileg az emberiség rendelkezésére áll. Ez a bolygó különböző területeiből adódik, beleértve az olyan termőterületeket, mint a szántóföldek, legelők, halászterületek, művelt területek, erdőterületek és a szén-dioxid-kibocsátást megkötő földterületek. Az ökológiai lábnyom érvényes mértékegységeként a földterület átlagos biológiai termelékenységét, az úgynevezett “globális hektárt” (gha) határozták meg. De mennyit is használunk valójában? Az élelmiszertermelés, az állattenyésztés, a fogyasztási cikkek gyártása, az energiatermelés, a…

Az, hogy a szél, a Nap és a víz energiáit fel tudjuk használni, közismert. Azzal azonban keveset foglalkozunk, hogy a víz hullámai is akkora erővel bírnak, amelyek „hegyeket képesek elmozdítani”. Akár szó szerint is értve. Egy biztos, a hullámenergiában óriási potenciál van, és a Földünk megóvása érdekében ki is kell használni. A hullámenergia a hullámok által generált mechanikai energia, amely elektromos energiává alakul át. Tulajdonképpen a víz mozgási energiájáról van szó, amelyet a szél hoz létre azáltal, hogy a felszálló meleg levegő helyébe áramló hűvösebb légtömegek mozgásba hozzák a vizet. Ezt a…