Környezetvédelmi kvízzel nyerhetünk ajándékcsomagot

Gyarapíthatod környezetvédelmi ismereteidet az Ökopolisz kvízsorozatával, amivel ráadásul ajándékokat is nyerhetsz. Mit kell tenned, ha szeretnéd megnyerni az értékes, heti ajándékcsomagok egyikét?  Töltsd ki az adott heti kvízt az Ökopolisz Alapítvány oldalán.  A heti tesztek kitöltői között minden szerdán sorsolnak! Ha tudod, hogy melyik ipari ágazat üvegházhatású gáz kibocsátása a legnagyobb, vagy hogy milyen anyagok tiltottak az ökogazdálkodásban, akkor könnyű dolgod lesz, azonban ha nem, akkor tanulásnak kiváló eszköz lehet a kvízjáték. A kvízt az Ökopolisz Alapítvány oldalán érik el ezen a linken!

Tovább olvasom

Védett és fokozottan védett növényeink

Magyarországon több mint 800 növényfaj (a gombákat és zuzmókat is beleértve) védettnek számít. Védett és fokozottan védett növények — Mi a különbség? Hazánkban a védett növényeken belül is megkülönböztetünk fokozottan védetteket, és ahogyan a hatályos természet védelméről szóló törvényben olvashatjuk, „a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk javítása, a jelen és jövő nemzedékek számára való megőrzése, a természeti erőforrásokkal történő takarékos és ésszerű gazdálkodás biztosítása, a természeti örökség és a biológiai sokféleség oltalma, valamint az ember és természet közötti harmonikus kapcsolat…

Tovább olvasom

Miért jó pillangókertet készíteni?

Uniós tanulmányok szerint az elmúlt évtizedben drámai mértékben csökkent nem csak a méhek, hanem a lepkék száma is Európában. Minden harmadik európai lepkefaj visszaszorulóban van, és minden tizenegyediket már a kihalás fenyeget. Egyre ritkábbak például a közismert citromlepkék is. Ennek fő oka az iparosított mezőgazdaság és a művelt táj nagymértékű változása, így a lepkék legfontosabb élőhelye, azaz a rétek nagysága folyamatosan zsugorodik. Ha nincs hernyó, nincs pillangó sem A színes pillangók a kertünkben nemcsak szép látványt nyújtanak, hanem virágporzásuk révén hasznosak is. Ha szeretnénk a kertünkbe/erkélyünkre csalogatni a pillangókat, a legjobb,…

Tovább olvasom

Mekkora az ökológiai lábnyoma?

Az emberi élet fenntarthatóságának meghatározására szolgáló másik mérőeszköz a szénlábnyom. Ez megmutatja, hogy egy személy mennyi CO2-kibocsátást okoz egy adott időszakban. A számítás kiindulópontja a Föld természetes biokapacitása, amely elméletileg az emberiség rendelkezésére áll. Ez a bolygó különböző területeiből adódik, beleértve az olyan termőterületeket, mint a szántóföldek, legelők, halászterületek, művelt területek, erdőterületek és a szén-dioxid-kibocsátást megkötő földterületek. Az ökológiai lábnyom érvényes mértékegységeként a földterület átlagos biológiai termelékenységét, az úgynevezett “globális hektárt” (gha) határozták meg. De mennyit is használunk valójában? Az élelmiszertermelés, az állattenyésztés, a fogyasztási cikkek gyártása, az energiatermelés, a…

Tovább olvasom

Mire jó a hullámenergia?

Az, hogy a szél, a Nap és a víz energiáit fel tudjuk használni, közismert. Azzal azonban keveset foglalkozunk, hogy a víz hullámai is akkora erővel bírnak, amelyek „hegyeket képesek elmozdítani”. Akár szó szerint is értve. Egy biztos, a hullámenergiában óriási potenciál van, és a Földünk megóvása érdekében ki is kell használni. A hullámenergia a hullámok által generált mechanikai energia, amely elektromos energiává alakul át. Tulajdonképpen a víz mozgási energiájáról van szó, amelyet a szél hoz létre azáltal, hogy a felszálló meleg levegő helyébe áramló hűvösebb légtömegek mozgásba hozzák a vizet. Ezt a…

Tovább olvasom

Így javítják a vízminőséget | videó

Jelenleg a szennyvíz 99,99%-ban kerül megtisztításra, mielőtt az visszakerül a természetbe. Az ENSZ megtervezte a települések következő 25 évben szükséges vizes beruházásait, ami egyébként elképesztően nagy összeget is jelent. A városi infrastruktúrában a víziközmű a vízellátó rendszerek (főként a hálózatos elemek) és a csatorna kiépítése önmagában többe kerül, mint az összes többi infrastrukturális elem együttes kiépítése. A Magyar Energia és Közműszolgáltatási Hivatal adatszolgáltatása szerint a magyar ivóvízellátó rendszer 56%-a kritikus és nagy részben kockázatos. Tehát összességében a hálózat 86% igényel beavatkozást. Az előadó szerint tudomásul kell venni, hogy a számunkra kellően tisztított…

Tovább olvasom

Rengeteg az eldobott maszk

A világ legtöbb országában törvényi előírás a maszk viselése a koronavírus terjedésének megfékezése és a fertőzés kockázatának alacsonyan tartása érdekében. Miközben az emberek maszkokkal védekeznek a vírus ellen, a maszkok komoly problémát jelentenek a környezet számára — különösen, ha nem megfelelően “ártalmatlanítják” őket, és az utcára vagy a folyókba kerülnek, ahonnan végül a tengerben kötnek ki. A Nature Sustainability című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a Portsmouthi Egyetem brit kutatói közelebbről is megvizsgálták ezt a problémát. A tizenegy országban végzett vizsgálat középpontjában az állt, hogy a kormányok által hozott védelmi intézkedések miatt mennyi…

Tovább olvasom

ENSZ célok: “Tiszta víz és alapvető köztisztaság” | videó

Az ENSZ Közgyűlése 2015-ben fogadta el a fenntartható fejlődés 2030-ig megvalósítandó programját. A program gerincét, konkrét teendőit és céljait a Fenntartható Fejlesztési Célrendszer írja le (Sustainable Development Goals, röviden SDG).Az Ökopolisz által életre hívott konferencián a hatodik cél, azaz a tiszta vízhez és az alapvető köztisztasághoz való hozzáférés magyarországi helyzetét vették górcső alá január 11-én. Ha lemaradt volna, akkor itt visszatekinthető a konferenciáról készült videó.

Tovább olvasom

Ellensúly-est: A Márki-Zay jelenség, a populizmus és a választási rendszer | videó

Oross Dániel megjelenő írása kapcsán, mely a Márki-Zay jelenséget vizsgálja, szó esett arról, mit is nevezünk populizmusnak, hiszen számtalan definíció létezik erre a fogalomra. Populista-e Márki-Zay Péter, mert nincs mögötte politikai párt, vagy mert olyan kérdéseket és radikális kijelentéseket tesz, amiket a hagyományos pártok nem? De a beszélgetés során felmerült az a kérdés is, hogy a populizmust lehet-e egyáltalán pozitívan értelmezni. A 2022-es választások közeledtével a politikai helyzet egyik fontos tényezőjéről a választási rendszerről is szó esett, hiszen korábban az ellenzék is arányos választási rendszert követelt, így az a forgatókönyv…

Tovább olvasom

Tiszta víz és alapvető köztisztaság – az ENSZ 6. Fenntartható Fejlesztési Célja

Az ENSZ Közgyűlése 2015-ben fogadta el a fenntartható fejlődés 2030-ig megvalósítandó programját. A program gerincét, konkrét teendőit és céljait a Fenntartható Fejlesztési Célrendszer írja le (Sustainable Development Goals, röviden SDG).Az Ökopolisz Alapítvány az ENSZ 17 Fenntartható Fejlesztési Célja (SDG) magyarországi megvalósításának lehetőségeit vizsgáló sorozatot indított. Mint írják, Hatodik alkalommal a tiszta vízhez és az alapvető köztisztasághoz való hozzáférés magyarországi helyzetét vesszük górcső alá. Küldetésünkhöz híven ezúttal inkább szakmai megközelítéssel, semmint a hétköznapi közéleti, politikai gondolkodásmódra alapozva. Részletes programot itt talál. Az eseményen a részvétel ingyenes, de REGISZTRÁCIÓHOZ kötött. A rendezvényen…

Tovább olvasom