Meglepően sok magyar egyáltalán nem költ karácsonyi ajándékokra idén

A Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 15 százalék mondta azt, hogy akár több, mint 50 ezer forintot tervez majd elkölteni karácsonyi ajándékokra, viszont ugyanennyien szinte semmennyit sem hajlandó költeni – írja a Napi.hu A magyarok 28 százaléka 10-30 ezer forintot szán ajándékvásárlására idén, 21-21 százalékuk pedig 10 ezer forintnál kevesebbet, illetve 30-50 ezer forintot. A kutatás különbséget tett nemek között is, a megkérdezett férfiak többsége 10-30 ezer forint értékben fognak vásárolni, míg a nők 30-50 ezret is szánnak a karácsony ajándékokra. A karácsony előtti hetek és a Black Friday hozza meg a kiskereskedelemben az év legnagyobb bevételét, tavaly…

Tovább olvasom

A magyarok háromnegyede szegénynek számít uniós szinten

A legtöbb kelet-európai ország az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az Európai Unió átlagához képest, Magyarország viszont nem. A magyarok anyagi helyzete javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is – állapította meg egy tanulmány, amelyet a 444 is közölt. A tanulmány rámutat, hogy 2005 és 2017 között nemzetközi összevetésben egyáltalán nem léptünk előre, ennek következményeként a társadalom jelentős része uniós szinten szegénynek számít. Azokat a háztartásokat szokták a szegénységi küszöb alá sorolni, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál. A bevett definíció szerint, akik ennél…

Tovább olvasom

Helyben gyártott házelemekkel segítik a miskolci rászorulókat

Acélszerkezetes házelemek gyártásával segíti a felzárkózó településeken élőket a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság. A Miskolcon készült könnyűszerkezetes házakba segélyszervezeteken keresztül költözhetnek be a hátrányos helyzetű családok. A miskolci beruházás összköltsége – a szelemengyártó géppel együtt – nettó 110 millió forint volt. Jelenleg heti 2 házszerkezet előszerelése készül el az üzemben, ez évi 100 db házszerkezet összeállítását teszi lehetővé. További összeszerelő üzemek létesítésével – az ország más részeiben – a kapacitás évi közel 1000 házszerkezet gyártására bővíthető, a jelenlegi 13 fős foglalkoztatotti létszám pedig több mint 100 főre. A lakásépítésekkel együtt így…

Tovább olvasom

650 milliós EU-s támogatást kapott a település a szegények megsegítésére, erre most a legszegényebbek elveszítik az otthonaikat

650 milliós EU-s támogatást nyert Hajdúhadház, hogy a szegregátumban élők lakhatási körülményeit javítsák. Most mégis úgy tűnik, a legszegényebb családok veszítik el otthonaikat. Az érthetetlen, lehetetlen és elkeserítő helyzetről a 444 készített videós összeállítást:

Tovább olvasom

Mélyen átlag alatt a magyarországi bérek – a magyarok fele 200 ezer forintnál kevesebbet visz haza

A KSH valamiért 2016 óta nem adja közre ezeket az adatokat, de most végre, hosszú évek küzdelme után sikerült megszerezni. Már értjük, miért akarták ezt ennyire titkolni a kormányzati szervek. Sok év után a napokban sikerült megszereznie a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mediánbérre vonatkozó adatait az LMP-nek, amit 2016 óta nem ad közzé az adatgyűjtő és elemző szerv. A párt közleményben számolt be arról, hogy a 2019-es számok lesújtó képet mutatnak a hazai dolgozók keresetéről – írja a Merce.hu. A mediánbér, a KSH által gyakrabban közölt átlagbérrel szemben jóval tisztább képet adnak…

Tovább olvasom

Kétmilliónál is több magyar él létminimum alatt

A magyar lakosság jövedelmeinek koncentrációja az elmúlt 10 év alatt a gazdasági növekedés ellenére nem változott – derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. jelentéséből. A lakosság összjövedelmének közel negyedével a leggazdagabb 10 százalék, illetve 50 százalékával a legfelső 30 százalék rendelkezett 2019-ben, ahogy 2010-ben is. A legalsó tizedbe tartozó háztartások a jövedelmek csupán 3 százalékát, az alsó 30 százalékba tartozók pedig 14 százalékát birtokolták – ismertette a GKI. A gazdaságkutató szerint a valóságban még rosszabb a helyzet, hiszen a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban, a külföldi…

Tovább olvasom

Ha választani kell a vacsora és a vitaminok között, mindig nehezebb a gyógyulás a koronavírusból – videó

Amikor a világjárvány eléri a vidéki szegényebb régiókat, akkor sajnos szembesülhetünk ilyen mértékű pénztelenséggel is. A koronavírus-járvány az őszi második hullámban már elérte a kisvárosi-falusi szegregátumokban élőket is. A rosszabb egészségi állapotban lévő, szegényebb lakosság körében is egyre több a fertőzött, és náluk gyakran jelentkeznek az igazán súlyos tünetek. Sokszor a gyógyszerek, vitaminok megvásárlása is gondot jelent. Van, aki akkor sem fordul orvoshoz, amikor már maga is biztos a betegségben a tünetek alapján, de tudja, hiába írnának föl neki bármilyen gyógyszert, úgysem tudná kiváltani. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagykállón jártunk, ahol legalább…

Tovább olvasom

Az ENSZ jelentése szerint az elszegényedés növekedésével kell számolnunk

Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési szervezetének legújabb jelentése szerint a koronavírus-pandémia következményeként csökkennek a jövedelmek, terjed a munkanélküliség és az állami költségvetések bevételei is jelentősen megcsappannak, így nincs miből támogatni a rászorulókat. A legkevésbé fejlett országok az utóbbi harminc év legsúlyosabb recessziójába kerültek, egyébként is alacsony életszínvonaluk pedig tovább romlik. A szegénység ismét terjed, és ezzel semmissé válnak azok az apró eredmények, amelyeket a szegénység felszámolásában a járvány előtt elértünk. – áll a tanulmányban, amely szerint a legrosszabbat csak úgy lehet elkerülni, ha a fejlett országok komolyabb támogatást nyújtanak a…

Tovább olvasom