A néhány napja bemutatott ózdi Bari család története országos visszhangot váltott ki. A hét – hamarosan nyolc – gyermeket nevelő család számára valódi fordulópontot jelentett az Index riportja: az olvasók felajánlásainak köszönhetően visszaköltözhetnek Vácra, ahol korábban már sikerült talpra állniuk.
Tovább olvasom
Egy ózdi család bemutatásán keresztül az ország egyik legszegényebb szegletéről közölt részletes riportot az Index, egy olyan vidékről, ahol a kilátástalanság generációról generációra öröklődik.
Tovább olvasom
Kényes kérdés a magyarországi roma kisebbség helyzete, ahogy mindig is az volt. Az EU egyes országaiban, így Szlovákiában, Bulgáriában és hazánkban is, a romák körül belül tizedét teszik ki a teljes lakosságnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar cigányság szakadt dunnáján éktelenkedő, foltra foltot halmozó javítgatások nagyjából egy tizeddel szabták rövidebbre azt a közös takarót, ami alatt amúgy sem volt célszerű nyújtózkodni. A szegregáció és a számos átgondolatlan, félresikerült megoldás most úgy tűnik megbosszulja magát, hiszen a kisebbségben rejlő kiaknázatlan haszon láthatóvá és érezhetővé válik a közéletben.
Tovább olvasom
Több mint 1,7 milliárd forintnyi uniós támogatást vont vissza az Európai Bizottság, mert a nyíregyházi önkormányzat szociális városrehabilitációs projektje úgy számolta volna fel a szegregációt, hogy egyik telepről a másikra költöztette az ott élőket.
Tovább olvasom
A Miskolci Egészségfejlesztési Intézet és a Miskolci KEF a Miskolci Polgármesteri Hivataltámogatásával évek óta rendszeresen megszervezi a Kábítószerellenes világnapot. Ennekkeretében beszélt Strébl Attila szociális munkás, addiktológiai konzultáns a szegregátumiszerhasználatról.
Tovább olvasom
A hátrányos helyzetűek megsegítésének módját és a romák felzárkóztatásának lehetőségeit vitatták meg Miskolcon és környékén az Európai Bizottság szakembereivel. Az Európa Bizottság tagjai egyenest Kassáról érkeztek a borsodi megyeszékhelyre. A vizit voltaképp az úgynevezett „társadalmi hasznosságú befektetések” gazdasági, pénzügyi, foglalkoztatási és egyáltalán nem utolsósorban szociális-integrációs aspektusainak a megvitatására szolgált. – Óriási lehetőség a városnak, hogy az uniós szakértőknek közvetlenül tudtuk megmutatni problémáinkat, akik így saját szemükkel győződhettek meg arról, mi is a valós helyzet. Nagyon jó párbeszéd alakult ki a képviselőkkel – vonta meg az egyeztetés gyors mérlegét Varga Andrea a Minap.hu kérdésére. Az…
Tovább olvasom
Arra kapott 1,7 milliárdot a nyíregyházi önkormányzat, hogy segítsék a deszegregációt, de valójában éppen a szegregációt mozdították elő ezzel a lépéssel, ezért vissza kellett fizetniük a tetemes uniós támogatást az Európai Bizottságnak. A nyíregyházi önkormányzat még 2017-ben nyert 1,726 milliárd forintos uniós támogatást szociális városrehabilitációra. A városban a Keleti telep nevű szegregátumban az önkormányzat lakásszerződései alapján a projekt indulásakor nagyjából 200 ember élhetett. A cél az volt, hogy a frekventált helyen lévő, de zsúfolt, lelakott ingatlanokból úgy költöztetik ki az itt élő romákat, hogy ne egy szegregátumban legyenek, valamint a Huszár telep…
Tovább olvasom
Bizonyos járványügyi statisztikákat ismerünk, de mekkora a probléma a kiszolgáltatottan, szegregáltan élő romák között, ahol a mélyszegénység az úr? A járványügyi statisztikák, az oltásokról és a korlátozások enyhítéséről szóló hírek mellett általában kevesebb szó esik arról, hogy milyen módon érinti a marginalizált, hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat a koronavírus-járvány. Pedig a mélyszegénységben, szegregáltan élő romák több szempontból is kiszolgáltatott csoportnak számítanak. A Telex.hu tényfeltáró cikkéből megismerhetjük, nem túl rózsás a helyzet. A telepeken rosszak a lakhatási körülmények, túlzsúfoltak a háztartások, így a vírus villámgyorsan terjedhet ezekben a zárt közösségekben. Sok helyen…
Tovább olvasom