Sátoraljaújhelyen hat általános iskola működik. A számok mögött azonban egy olyan rendszer rajzolódik ki, amelyet nehéz másképp leírni, mint az elkülönülés intézményesített formájaként: a roma diákok 69 százaléka szegregált körülmények között tanulja meg – vagy éppen nem tanulja meg – az írás, olvasás és számolás alapjait.
Tovább olvasom
A roma közélet helyzete, a politikai képviselet kérdése és az északkelet-magyarországi társadalmi valóság kerül a középpontba a Borsod24 Két cigány beszélget című podcastsorozatának legújabb adásában. A műsor vendége ezúttal Lőcsei Lajos országgyűlési képviselő, a Momentum Mozgalom alelnöke.
Tovább olvasom
A cigányságot érintő legfontosabb kérdéseket, problémákat, vitatémákat és feloldhatatlannak tűnő konliktusokat tárgyaló podcast műsorunkban ezúttal a Dr. Ábédkar Iskola alapítóját és pedagógusát láttuk vendégül. Orsós Jánossal többek között szót ejtettünk a romák felzárkózatására tett sikertelen és erőtlen kísérletekről, Lázár János megkerülhetetlen „fredudi elszólásáról”, valamint a „három cigánytörvényről” melyek tovább csökkentik a hátrányos helyzetű gyermekek alapból korlátozott lehetőségeit.
Tovább olvasom
Az IndaHouse egyesületének alapítója, Benkő Fruzsina 2014-ben döntött úgy, hogy bedobja saját magát a mély vízbe, és megkeresi a legelhagyatottabb halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, hogy nekik segítsen. A főváros zaját maga mögött hagyva Borsodba jött, ahol az encsi kistérségben igyekszik tudásával és munkájával könnyíteni a hányatott sorsú, többségében roma gyermekek életét. Erőfeszítéseiről nemrég a Forbes magazin is beszámolt egy interjú keretében.
Tovább olvasom
Legfrissebb podcast sorozatunk kezdő epizódjának egy olyan címet választottunk, amely elsőre provokatívnak tűnhet: Két cigány beszélget. Mi magunk akartuk így, ebben teljes egyetértés volt köztünk. Úgy éreztük, fontos kimondani és felvállalni ezt a szót, amely az évtizedek során szitokszóvá vált, holott önmagában nem kellene többet jelentsen annál, mintha valakit angolnak vagy németnek neveznek. Műsorunkban több, a cigányságot érintő kényes kérdésről szót ejtettünk, ahogy arról is beszélgettünk, milyen volna, ha a következő generációk roma gyermekei már egy olyan világban nőhetnének fel, ahol a származásuk megnevezése nem hordoz semmiféle megbélyegzést.
Tovább olvasom
A néhány napja bemutatott ózdi Bari család története országos visszhangot váltott ki. A hét – hamarosan nyolc – gyermeket nevelő család számára valódi fordulópontot jelentett az Index riportja: az olvasók felajánlásainak köszönhetően visszaköltözhetnek Vácra, ahol korábban már sikerült talpra állniuk.
Tovább olvasom
Egy ózdi család bemutatásán keresztül az ország egyik legszegényebb szegletéről közölt részletes riportot az Index, egy olyan vidékről, ahol a kilátástalanság generációról generációra öröklődik.
Tovább olvasom
Kényes kérdés a magyarországi roma kisebbség helyzete, ahogy mindig is az volt. Az EU egyes országaiban, így Szlovákiában, Bulgáriában és hazánkban is, a romák körül belül tizedét teszik ki a teljes lakosságnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar cigányság szakadt dunnáján éktelenkedő, foltra foltot halmozó javítgatások nagyjából egy tizeddel szabták rövidebbre azt a közös takarót, ami alatt amúgy sem volt célszerű nyújtózkodni. A szegregáció és a számos átgondolatlan, félresikerült megoldás most úgy tűnik megbosszulja magát, hiszen a kisebbségben rejlő kiaknázatlan haszon láthatóvá és érezhetővé válik a közéletben.
Tovább olvasom
Több mint 1,7 milliárd forintnyi uniós támogatást vont vissza az Európai Bizottság, mert a nyíregyházi önkormányzat szociális városrehabilitációs projektje úgy számolta volna fel a szegregációt, hogy egyik telepről a másikra költöztette az ott élőket.
Tovább olvasom
A Miskolci Egészségfejlesztési Intézet és a Miskolci KEF a Miskolci Polgármesteri Hivataltámogatásával évek óta rendszeresen megszervezi a Kábítószerellenes világnapot. Ennekkeretében beszélt Strébl Attila szociális munkás, addiktológiai konzultáns a szegregátumiszerhasználatról.
Tovább olvasom