Sulyok Tamás aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek következtében saját köztársasági elnöki megbízatása is megszűnik – ezt a közösségi oldalán jelentette be. A Telex beszámolója szerint amint a módosítás megjelenik a Magyar Közlönyben, másnap megszűnik az államfői megbízatása.
A köztársasági elnök azt írta, egész pályafutását a jog tisztelete határozta meg, és úgy véli, a jelenlegi helyzetben két lehetősége volt: aláírni az alkotmánymódosítást, eleget téve alkotmányos kötelezettségének, vagy megtagadni az aláírást, ami szerinte jogsértést jelentett volna.
Sulyok hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény jelenlegi szabályai alapján a köztársasági elnöknek nincs lehetősége az alkotmánymódosítás tartalmi felülvizsgálatát kérni az Alkotmánybíróságtól, ezért alkotmányos eszközzel nem tudott fellépni a módosítással szemben – ez egyébként a Fidesz egy korábbi módosításának köszönhető.
Ugyanakkor rendkívül éles kritikát is megfogalmazott. Közlése szerint az 1956 örökségére épülő, a rendszerváltással létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt, a köztársasági elnöki intézmény pedig elveszíti független közjogi szerepét, és többé nem képez valódi féket vagy ellensúlyt a hatalommal szemben.
Az Alaptörvény 17. módosítása számos jelentős változást vezet be. Egyebek mellett:
- ismét 70 év lesz az alkotmánybírák felső korhatára, ami több jelenlegi bíró megbízatásának megszűnését eredményezi;
- kilenc évre csökken az alkotmánybírák mandátuma;
- nagyobb beleszólást kapnak a bírák az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria vezetőinek kiválasztásába;
- 12 éves időkorlátot vezetnek be az országgyűlési képviselők számára;
- szűkül a sarkalatos törvények köre;
- létrejöhet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal;
- október 1-jétől ismét a „megye” elnevezést kell használni a vármegye helyett;
- megszűnik a Költségvetési Tanács vétójoga;
- megszűnik az Országgyűlési Őrség;
- az Alkotmánybíróság visszakap bizonyos költségvetési és adóügyekben korábban elvett felülvizsgálati jogköreit.
Harminc napon belül új államfőt kell választani
Az Országgyűlésnek harminc napon belül új köztársasági elnököt kell választania titkos szavazással. Addig az államfő feladatait az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes látja el.
Az Alaptörvény szerint köztársasági elnöknek bármely 35. életévét betöltött magyar állampolgár megválasztható, jelöléséhez azonban legalább 40 országgyűlési képviselő ajánlása szükséges. Jelenleg önállóan csak a Tisza Párt és a Fidesz-frakció rendelkezik elegendő képviselővel saját jelölt állításához.
Magyar Péter korábban azt közölte, hogy olyan államfőt szeretnének jelölni, aki a nemzet egységét testesíti meg, és akit az ellenzéki képviselők is támogatni tudnak. Arról is beszélt, hogy egy későbbi, népszavazással megerősített új alkotmány már akár a köztársasági elnök közvetlen választását is lehetővé teheti.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
Forrás: Telex.hu
