150 milliárddal indít gyármentő programot a kormány

A 22-i kormányinfón hangzott el, hogy a kormány gyármentő programot indít. A szerda esti kormányhatározatból kiderül, hogy ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felügyeli majd a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökségen keresztül, mert a kormány „egyetért azzal, hogy az energiaválság által sújtott nagyvállalatok számára hosszú távú versenyképességi előnyt és fennmaradási lehetőséget az energiahatékonysági és az energetikai önellátást támogató beruházások biztosítanak, és azok kormányzati támogatása a nemzetközi versenyben történő helytálláshoz szükséges”. Palkovics László technológiai és ipari miniszternek pedig javaslatokat kell készítenie a cégek által jelzett nehézségek megoldására. A programra Varga Mihály pénzügyminiszternek 150…

Tovább olvasom

Év végéig meghosszabbítja a kormány a kifizetési stopot

Két hónappal, az év végéig meghosszabbítja a hvg.hu értesülései szerint a kormány azt az eredetileg október 31-ig szóló döntését, amellyel a kabinet egy nem nyilvános kormányhatározatban előírja, hogy bizonyos alapvető tételeken túli kifizetéseket csak előzetes pénzügyminisztériumi jóváhagyás után lehet teljesíteni, és ez minden költségvetési szervre, a teljes államigazgatásra vonatkozik. A 2257/2022-es kormányhatározatról, erről a nem nyilvános döntésről a Telex írt szeptember végén úgy, hogy kifizetési stopot rendelt el a kormány október 31-ig a felügyelete alá tartozó szerveknél, és ez alól csak néhány kivétel van, például bérek, uniós programok, oktatási, egészségügyi és szociális finanszírozás.…

Tovább olvasom

Orbán is aláírta, hogy az energia- és gazdasági válságért kizárólag Oroszország a felelős

Valószínűleg a Fidesz, illetve szavazói hozzászoktak, hogy semmi gond abból, ha Brüsszelben és itthon homlokegyenest mást mond a kormánypárt, élén a miniszterelnökkel. Aláírásával hitelesítette, hogy egyetért a fenti kijelentéssel. Itthon ezt kommunikálja? Ugye nem, hanem mindenért az EU a hibás. „Miközben felpörög a hazug propaganda, miszerint a szankciók a hibásak mindenért is, addig Orbán ALÁÍRTA az Európai Tanács állásfoglalását, ami világosan kimondja, hogy csakis Oroszországot terheli a felelősség a gazdasági nehézségek miatt” – írja Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője. Az állásfoglalásban (pdf) – ami a kormányzati bombaszankciós plakátok elindítása után keltezett…

Tovább olvasom

Csak a szokásos, ma is zuhan a forint

Az e heti történelmi negatív csúcsok után csütörtökön megint megindultak az árfolyamok: az euró 433, a dollár 447, a font 495 forintot is ért. A font 492 és 495 forint között mozgott, a dollár és az euró árfolyama nem hullámzott ekkorát Ahogy korábban is írtuk, a forint az orosz–ukrán háború kitörése óta mélyrepülésben van, a jegybank sorozatos kamatemelései ellenére. A szerdai zuhanásnak vélhetően a KSH inflációs jelentése az oka, ami elég rémisztő, 20 százalék feletti drágulást mutatott a fogyasztói árakban. Ilyen magas adatot 26 éve nem látott az ország. A…

Tovább olvasom

Augusztusban 500 milliárd lett a külkereskedelmi hiány

1,3 milliárd euróval nagyobb értékben importált Magyarország termékeket augusztusban, mint amennyiért exportált, egyetlen hónap alatt tehát ennyi pénz folyt ki az országból – derül ki a KSH hétfői tájékoztatójából. Év eleje óta már közel 4,8 milliárd eurós mínuszban vagyunk, ami az utóbbi évtizedek messze legnagyobb hiánya. A mostani, első becslés szerint idén augusztusban: 11,47 milliárd euró értékben exportált termékeket Magyarország, miközben 12,77 milliárd euró értékben importált, ami 1,3 milliárd eurós (517 milliárd forintos) külkereskedelmi hiányt jelent. 2021 augusztusához képest, azaz egy év alatt az export euróban számított értéke 37, az importé…

Tovább olvasom

Raskó György: Az aszály mellett a kormány is felelős az elszabadult élelmiszerárakért

Az orosz-ukrán háború miatti uniós szankciókat és az aszályt okolta Orbán Viktor a magas magyar élelmiszerárakért, amikor pénteken interjút adott a Kossuth rádiónak. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a júniusi, energetikai szankciók miatt kellett bevezetni az árstopokat. A valóság ezzel szemben az, hogy ezeket a kormány már a háború februári kitörése előtt bejelentette – írta a HVG. Raskó György agrárközgazdász szerint a kormány is felelős azért, hogy Magyarországon az uniós átlagnál jobban drágultak az élelmiszerek. A szakértő az RTL Híradónak azt mondta: a választások előtt mintegy kétezer milliárd forint értékben áramlott ki…

Tovább olvasom

Tizenöt százalékkal csökkent az adó 1% felajánlók száma 2022-ben

Idén 428 millió forinttal nőtt a civil szervezeteknek felajánlott 1% összege, azonban 15 százalékkal csökkent a felajánlók száma – írja a Nonprofit Információs és Oktató Központ közleményében. A szervezet minden évben elemzést készít az 1+1% felajánlások kapcsán elérhető adatokból. Bár 2022-ben a felajánlások száma 1,44 millió főre csökkent, a felajánlott összeg nőtt, így közel 11 milliárd forint jut el még idén a civil szervezetekhez. Az 1% felajánlás továbbra is a civil szervezetek egyik legfontosabb bevételi forrása Magyarországon, sok szervezet léte múlik azon, hogy a magánszemélyek rendelkeznek-e az adójuk 1%-ról.

Tovább olvasom

Már most több száz vendéglátóhely zárt be a rezsiemelés miatt

Elbocsátások kezdődtek a vendéglátóiparban a Vendéglátók Ipartestülete szerint: Kovács László az RTL Híradónak elmondta, a vállalkozások nagy részének hat-nyolcszor magasabb gázszámlával kell terveznie októbertől, mert akkor jár le a még kedvező árú, éves energiaszerződése. Ennek a hátteréről a 24.hu írt bővebbebben. Kovács jelezte: már több százan kényszerültek bezárni a várható energiaár-emelkedések miatt, és úgy számolnak, végleg vagy átmenetileg a következő hónapokban akár 10 ezren is kénytelenek lehetnek bezárni. „Ha ezek a kisvállalkozások nem kapnak jelentős és hathatós állami segítséget, akkor félő, hogy sokkal többen kényszerülnek majd bezárni, mint a pandémia következtében.” – mondta Kovács László.

Tovább olvasom

Rezsiemelés: a válaszolók kétharmadának nőtt a számlája

Rossz helyzetben van a magyar gazdaság, a teljesítménye romlani fog, mindez elsősorban a magyar kormány gazdaságpolitikájának és csak másodsorban az orosz-ukrán háborúnak köszönhető – így látták a helyzetet az Opinio júliusban és szeptemberben megismételt, okostelefon-alkalmazással ezerfős mintán végzett közvéleménykutatásának válaszadói. A rezsicsökkentés-csökkentés miatt a válaszolók kétharmadának nőtt a számlája, de még ennél is sokkal rosszabbat vártak. A szeptemberi kutatásban a rezsiszabályok módosításának hatásaira is rákérdezett az Opinio. Az első érdekes eredmény, hogy szeptember első napjaiban az érintettek 48%-a még nem kapta meg az első rezsiszámláját a változások bevezetése óta. Aki…

Tovább olvasom

5-ből 4 magyar úgy érzi, rossz irányba haladnak a dolgok hazánkban

Július közepén a 24.hu hírportálon jelent meg egy cikk azzal a címmel, hogy Öt éve nem éreztük ilyen rossznak az ország gazdasági helyzetét, de máris elavult: az Ipsos nemrégiben kiadott kutatása szerint ugyanis 2022 augusztusában mindössze 16 százalék volt azoknak a magyaroknak az aránya, akik szerint jó vagy valamennyire jó állapotban van az ország gazdasága. Összehasonlításképpen: 2016 májusa óta nem mértek ilyen alacsony arányt, a publikációban található ábra pedig érzékletesen mutatja be a júliusi 20 százalékról 16 százalékra történt esést. Ahogy az előző hónapban, most is vagy kéttucatnyi országban tették fel ugyanazokat a kérdéseket például…

Tovább olvasom