Vigyázzunk a méhekre, nélkülük nincs élet

A méhek egészsége az emberiség életben maradásának záloga. A beporzórovarok közül a növénytermesztésben a méheknek van a legnagyobb szerepe, nélkülük az emberek és állatok számára termesztett gyümölcsök, bizonyos zöldségek és takarmánynövények nem teremnének, így veszélybe kerülne az élelmiszerellátás. A méheknek köszönhetjük az ételeink jelentős részét, hiszen az élelmiszer-növényeink és a vadon élő növények 90 százaléka a méhek beporzása által terem és szaporodik. De miért is olyan fontosak a méhek? A méhek 50 millió éve élnek a Földön. Ők felelősek 250 000 növényfajnak a beporzásáért. Ez a növényvilág 75 %-a. Az…

Tovább olvasom

Miskolcon is megtartják a Föld óráját

Idén is csatlakozik Miskolc városa a Föld órája nevű kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozás és az energiapazarlás problémakörére. A Föld óráját 2007 óta minden évben március utolsó szombatján tartják – kivéve, ha az egybeesik nagyszombattal. A WWF által indított figyelemfelhívó akcióban rendszerint emblematikus épületek borulnak sötétbe 2008 óta már szerte a világon. A szervezők évről-évre arra kérik a résztvevőket, hogy egy órára kapcsolják le valamennyi lámpájukat, kapcsolják ki valamennyi elektromos fogyasztójukat otthonukban, vagy abban az intézményben, létesítményben, amely csatlakozott a kezdeményezéshez. Miskolcon idén a Városházán kapcsolják…

Tovább olvasom

Ez lehet a megoldás: Lebomló maszkokat kezdtek el gyártani

Biológiailag lebomló arcmaszkokat fejlesztett ki egy valenciai cég és a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) – írja a Euronews. Ezek a maszkok ugyanolyan nanoszálas technológiával készülnek, mint a hagyományos társaik, de sokkal környzetbarátabbak. Természetes anyagokat és polimereket használnak a gyártásához. José María Lagarón kutató elmondta, az újfajta maszknak az is előnye, hogy jobban eloszlatja a szén-dioxidot, a nedvességet, és 98 százalékos hatékonyságú az aeroszol-szűrése. Ezek a maszkok nagyjából 2 euróba (nagyjából 730 forintba) kerülnek majd, és 16 órán át használhatók. Becslések szerint a világon percenként 3 millió maszkot dobnak el.…

Tovább olvasom

Magyar napelemes tetőcserepet fognak gyártani

A Terrán cégcsoport nettó árbevétele megduplázódott az 5 évvel ezelőttihez viszonyítva, és 9 százalékos növekedést mutatott 2019-hez képest, ezzel meghaladta a 18 milliárd forintot. Ebből közel 11 milliárd forint realizálódott hazánkban -írja a HVG. „Mi a Terránnál, várakozással tekintünk a következő időszak elé. Örömmel mondhatom, hogy jelenleg mindhárom hazai és két külföldi üzemünk teljes kapacitással működik, megfelelő raktárkészlettel rendelkezünk, így nincsenek fennakadások piacaink, vásárlóink kiszolgálásában” – mondja Gódi Attila, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója. Ahogy a fenntarthatóság, a környezetvédelem egyre inkább állandó téma az emberek életében, úgy igyekszik…

Tovább olvasom

Már a Föld negyede küzd vízhiánnyal, Európában is egyre nagyobb a gond

A Föld népességének egynegyede nem jut hozzá tiszta vízhez – hívta fel a figyelmet Josep Borrell az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője és Virginijus Sinkevicius környezetért, óceánokért és halászatért felelős uniós biztos, a víz nemzetközi világnapja alkalmából közzétett nyilatkozatában – írja az MTI. Az Európai Bizottság tisztségviselői állásfoglalásukban azt írják: a biztonságos és megfizethető vízhez való hozzáférés a világ számos részén nagy kihívást jelent. A klímaváltozás, szélsőséges időjárás, a vízkörforgás és hőmérsékletváltozás, vagy a tengerszint emelkedése, súlyos vízhiányhoz vezethet, ami amellett, hogy, komoly destabilizáló hatással lehet az országokra és régiókra,…

Tovább olvasom

Négy tipp arra, hogyan adhatunk vissza a természetnek a kertünkkel

Egyre több jelentés és kutatás lát napvilágot, ami megmutatja, hogy akarva-akaratlanul mekkora változásokat okozunk környezetünkben. Ide sorolható a különböző fajok rohamos fogyatkozása is. Ahhoz, hogy ezt megállíthassuk természetesen rendszerszintű változásokra van szükség, de a biológiai diverzitás (azaz sokféleség) megőrzéséért a saját környezetünkben is rengeteget tehetünk. A kertünket például gondozhatjuk úgy is, hogy meghagyunk, vagy visszaadunk egy darabot belőle a természetnek. Mutatunk néhány tippet, hogy legyen a kert egy darabka éden a sok különböző élőlény számára. Ha természetes gyep borítja, akkor érdemes azt meghagyni és vigyázni rá. A természetes gyepek olyan…

Tovább olvasom

Mit nem dobhatunk egyik fajta szemetesbe sem és mit kezdhetünk velük?

Használt elem, akkumulátorok, kiégett izzók, kiürült tintapatronok Ezeket a tárgyakat nem tudjuk kiváltani minden esetben egy fenntarthatóbb megoldásra. Így ha elhasználódik ki kell dobni őket – hiszen sok esetben újra se tudjuk hasznosítani. Az elemek ráadásul veszélyes hulladéknak számítanak, így ha elhasználódott, TILOS a kommunális hulladékba dobni. Ha tehetjük, vegyünk újratölthető elemeket, ez esetben meghosszabbodik az élettartamuk és ha lemerül, az otthoni áramforrásból tudjuk feltölteni. Az elemeket egy erre kihelyezett szelektív gyűjtőbe tehetjük. Ilyen gyűjtőhelyek az elektronikai eszközöket árusító boltokban, drogáriákban és sokszor nagyobb hipermarketekben is vannak. A kiégett izzókkal…

Tovább olvasom

Több tonnányi hulladékot emeltek ki a Tiszából és hasznosítanak újra

Az elmúlt hetekben 22 tonna hulladékot emeltek ki a Tiszából a folyó felső szakaszán, majd dolgoztak fel, ebből több mint 7 tonnányit újrahasznosítanak – írja a hu.euronews.com a PET Kupa szervezőinek bejelentése nyomán. A közlemény szerint az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság hatodszor vetette be a magyar fejlesztésű vásárosnaményi gépsort, amellyel a Tisza sodrásával érkező teljes hulladékmennyiség háromnegyedét sikerült megfogni. A PET Kupa hulladékkezelő csapata 7,1 tonna hulladékot válogatott anyagfajtákra, csak PET-palackból hozzávetőlegesen több mint 300 ezret tömörítettek és báláztak be újrahasznosításra. A PET Kupa akciócsoportja a kitermelt és szétválasztott szervetlen anyagokat…

Tovább olvasom

A klímaváltozás miatt a századvégre szinte semmi nem marad a mostani magyar borvidékből

A 21. század végére teljesen mediterrán borvidék lesz Magyarországból, a klímaváltozás miatt új körülményekhez kell majd alkalmazkodnia a magyar bortermelőknek, és bizonytalanabbá válik az olaszrizling, a kadarka vagy a hárslevelű termelése, a vörösborok akár javulhatnak is, de csak kis időre, írja a Másfélfok. A régiónkra vonatkozó éghajlati előrejelzések masszív felmelegedést, a csapadékeloszlás változását, a lehulló csapadék intenzitásának növekedését jósolják: azaz csupa olyat, ami erősen befolyásolja a mezőgazdaságot, így a szőlő- és bortermelést. A Magyarországon ma előszeretettel használt szőlőfajták azonban, így például az olaszrizling, a hárslevelű, a kadarka is nagyon érzékenyek az…

Tovább olvasom