Egyre több jelentés és kutatás lát napvilágot, ami megmutatja, hogy akarva-akaratlanul mekkora változásokat okozunk környezetünkben. Ide sorolható a különböző fajok rohamos fogyatkozása is. Ahhoz, hogy ezt megállíthassuk természetesen rendszerszintű változásokra van szükség, de a biológiai diverzitás (azaz sokféleség) megőrzéséért a saját környezetünkben is rengeteget tehetünk. A kertünket például gondozhatjuk úgy is, hogy meghagyunk, vagy visszaadunk egy darabot belőle a természetnek. Mutatunk néhány tippet, hogy legyen a kert egy darabka éden a sok különböző élőlény számára.
Ha természetes gyep borítja, akkor érdemes azt meghagyni és vigyázni rá. A természetes gyepek olyan fűfajokból és apró termetű virágos növényekből állnak, amelyek alkalmazkodtak a helyi talaj- és klímaviszonyokhoz, nem igényelnek hetente nyírást, öntözést, műtrágyázást, fésülést, gyepszellőztetést. A gyepben így a változatos növényfajok mellett sokféle hasznos, segítő rovar is táplálékot és menedéket talál, és a talaj is egészséges marad ott, ahol természetes növénytakaró borítja.
Ne nyírjunk mindenütt a fűnyíróval
Hagyjunk a kertben az eldugott helyeken nyíratlan foltokat, amelyek értékes táplálkozó- és búvóhelyet biztosítanak a hasznos rovaroknak. Ezen kívül ne nyírjuk le mindenáron a közeli domboldalt, az erdő alját, az árokpartot, az utca túloldalát, és mindent, ahová csak elérünk. A természetnek ez az egyre elterjedtebb szokás nagyon sokat árt. Ha például egy természetes gyepre mennek rá rendszeresen a fűnyíróval, akkor eltűnhetnek onnan kimondottan ritka és értékes növényfajok is, mert a rendszeres nyírás miatt nem tudnak többé magot érlelni és szaporodni.
Ne használjunk gyomirtó szereket
A természetben a gyomoknak is megvan a maguk szerepe: például rengeteg madárfaj étrendjében nagyon fontosak a gyommagvak. Egy természetbarát kertben ne öljük meg vegyszerekkel az életet sem a föld felett, sem a föld alatt. A gyomirtó szer nem csak a gyomokat viszi, hanem sok más élőlényre is hatással van. Számos olyan gyomirtó létezik, amelyik glifozátot tartalmaz. Ez kipermetezve bekerül a talajba, a vizekbe, és a terményben is marad belőle. A glifozát mérgező olyan fontos talajlakó élőlények számára is, mint a giliszták, hasznos gombák és baktériumok, ráadásul legyengíti a növények természetes patogének elleni védekezőképességét.
Ültessünk “hazait”
Alakíthatunk olyan részt a kertben, ahová hazánkban őshonos növényfajokat ültetünk. Ilyen például a zsálya, kakukkfű, árnyékos területen hóvirágot vagy gyöngyvirágot – de nem a vadonból gyűjtve!
kereshetünk zöldségfajtákat és gyümölcsfa csemetéket is, amelyek tájfajták, azaz az adott tájon alakultak ki, az ottani körülményekhez alkalmazkodtak és ott különösen jól fejlődnek. Így a kert élővilága sokkal változatosabb lesz, mintha csak a mindenütt kapható egyenfajtákat és vetőmagokat használnád, ráadásul ezzel a hazai fajták fennmaradását is segíted!
Tegyük vonzóvá a kertet az állatok számára
Segíthetjük a magányos, vadon élő méheket méhmenedékkel, vagy telepíthetünk olyan növényeket, amelyeket különösen szeretnek a beporzó rovarok, lepkék, bogarak, szitakötők és pókok. A levendula, zsálya, kakukkfű és a nyári orgona mindig zsong a rovaroktól virágzás idején. Ezek között van olyan növény is, ami városban, virágládában is szépen nő. Rakhatunk ki madárodúkat is, ami főleg most lehet hasznos, amikor fészekrakó időszak van. Nyáron nagy segítség, ha készítünk itató- és fürdőhelyet is számukra.
Ha van elég hely és belefér életmódodba, akkor akár baromfit is tarthatunk. A csirkék trágyázzák a talajt, segítenek a vegyszermentes növényvédelemben azzal, hogy rengeteg rovart elfogyasztanak, és persze ellátnak friss tojással.
Forrás: Greenpeace
