Elönt minket a műanyag, az újrahasznosítás önmagában már kevés

Nagy-Britannia egy háztartási műanyagszemétről szóló felmérése kimutatta, hogy „önmagában nem működik az újrahasznosítás” – írta a BBC-hez eljutott hír, amit a HVG fordított magyarra. A felmérésben csaknem 100 ezer háztartás vett részt, aprólékosan dokumentálva minden egyes darab műanyagot, amelyet az adott héten a kukába dobtak. A felmérés (Big Plastic Count) májusban zajlott egy héten át, és az eredményei azt mutatják, hogy ennyi idő alatt egy átlagos háztartás 66 darab műanyagot dob ki. Ennek alapján a szervezők – az Everyday Plastic és a Greenpeace – úgy becsülték, évente majdnem százmilliárd darab műanyagot dobnak…

Tovább olvasom

Szlovákia bevezette a betétdíjat a PET-palackokra

Néhány kivétellel csak olyan PET-palack és fémdoboz árusítható 0,1 és 3 literes űrtartalom között Szlovákiában, amely betétdíjas, azaz nem kell azonnal eldobni, mert visszaváltható – számolt be a bumm.sk. A hírportál Lucia Morvaira, a Betétdíj-rendszerkezelő társaság kommunikációs igazgatójára hivatkozva közli, hogy a betétdíjas termékeket „Z” betűvel látják el. A tejes dobozok, a szörpök, valamint a szeszes italok csomagolásai továbbra sem visszaválthatók. Megjegyzik, hogy sem a palackokat, sem a dobozokat nem szabad összenyomni, üresen kell visszaváltani azokat, illetve a csomagoláson leolvashatónak kell lennie a vonalkódnak.

Tovább olvasom

Villamosenergiát állítanak elő a kidobott karácsonyfákból

A főváros utcáira kidobott fenyőket az FKF munkatársai begyűjtik, majd felaprítják, ezután a fákat a BKM Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiba szállítják, ahol nagynyomású gőzt fejlesztenek. Karácsony Gergely a Facebook-posztjában azt írja, hogy így környezetbarát villamosenergia állítható elő, mert a gőzből kinyert hőenergiából távhőt és villamosenergiát generálnak. “Ez pedig a melegvíz ellátást, az áramot és a távfűtést biztosítja több budapesti lakásban is.” A főpolgármester posztja szerint Vízkereszt után a budapestiek nagyjából félmillió karácsonyfától szabadulnak meg.

Tovább olvasom

Karácsonyfa, égősor, girland — Mihez kezdj a karácsony „maradékaival”?

Talán kissé durva a kérdés, de hisszük, hogy helytálló. Nagyon sok háztartásban ugyanis az ünnepek végeztével egyszerűen minden a kukában végzi. Kidobjuk a díszeket, a megmaradt szaloncukrokat, a szétszakadt girlandokat, a megunt égősort, nem beszélve a karácsonyfáról, amellyel nem akarjuk megvárni a begyűjtést. Pedig egy kis odafigyeléssel nemcsak a környezetnek, magunknak is segíthetünk. Magyarországon hagyományosan vízkeresztig állnak a karácsonyfák, utána pedig elkezdődik a begyűjtésük. A karácsonyfákat ugyanis feldolgozzák és több cél érdekében újrahasznosítják: Komposztáláshoz, amikor a kidobott karácsonyfákat a zöldhulladék-telepeken felaprítják, és — többek között — mulcsot vagy komposztot készítenek belőlük. Ehhez…

Tovább olvasom

Jönnek a dobozos ásványvizek és hamarosan hazánkban is kötelező lesz a PET-palackok visszaváltása

A legfontosabb kulcsszavak az újrahasznosítás és a környezetvédelem, reméljük, elindulunk és folytatjuk is ezt a helyes utat. 2023-tól a PET-palackok visszaváltása kötelező lesz Magyarországon. A hazánkban eladott alkoholmentes italok nagyjából fele ásványvíz, ezért valószínűleg ezen a területen is egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni a dobozos csomagolás – írja a Forbes. Ásványvizek esetében kézenfekvő megoldás lehet a gyümölcsleveknél és boroknál már látott bag in boxok használata. Ezek olyan erős falú kartondobozok, amelyekben műanyag csappal ellátott zacskó található. A Lidl keresett partnert környezettudatos saját termékek forgalmazásához, ugyanis a német kereskedelmi láncot tulajdonló Schwarz-csoport stratégiája szerint 2025-ig a saját márkás…

Tovább olvasom

A kevesebb több: Házi praktikák az újrahasznosítás jegyében

A környezetvédelem szerves része az is, ha odafigyelünk a saját házunk tájára és kicsiben is elkezdünk tenni a Földünkért, például az újrahasznosítás és újrafelhasználás jegyében. Szelektáljunk a környezetünkért! A szelektálásról mindenkinek elsősorban a szemétszelektálás jut eszébe, de ugyanilyen fontos az is, hogy a saját dolgaink között rendet tegyünk. Egyre több a túlzsúfolt háztartás, és rendszerint csak akkor jövünk rá arra, hogy nincs szükségünk annyi mindenre, amikor egy esetleges költözés alkalmával hetekig dobozokban maradnak az eszközeink, ruhaneműink. Természetesen nem kell azért új helyre vándorolnunk, hogy megtanuljunk szelektálni, elegendő, ha csak az…

Tovább olvasom

Egy év alatt a duplájára nőtt a hulladékok és újrahasznosítható alapanyagok ára Németországban

Közel ötven éve, 1974 óta nem láttuk ilyen csúcsmagasságban az árakat. Júliusban közel ötven éve, az 1974-es olajválság óta a legnagyobb mértékben emelkedtek a nagykereskedelmi árak Németországban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis jelentése alapján. Júliusban a nagykereskedelmi árak 1,1 százalékkal nőttek az előző havihoz és 11,3 százalékkal az egy évvel korábbihoz Németországban. A júliusban elért 11,3 százalék a nagykereskedelmi árak legnagyobb emelkedése 1974 októbere, az olajválság óta. A mostani magas áremelkedés jórészt a járványvédelmi válság miatt kialakult alacsony bázisnak tulajdonítható. A legnagyobb áremelkedés az energiaipari és nyersanyagipari alapanyagoknál…

Tovább olvasom

A LEGO bevállalta: Újrahasznosított palackokból gyártaná termékeinek elemeit

Egyre több óriáscég indul el a környezet megóvása és a fenntartható fejlődés irányába. A LEGO már le is gyártotta az első prototípusokat a kis kockáiból és nemigen vehető észre a különbség az eddigi, hagyományos módon készítetthez képest. A dán vállalatcsoport célja, hogy két éven belül már újrahasznosított műanyag palackokból készült elemeket tehessen a polcokra. A Lego körülbelül 3500 különböző kockát gyárt, most azt a kihívást akarja megugrani, hogy olyan fenntartható módon készült termékeket állítson elő, amelyek akár évtizedekig is kitarthatnak. Tim Brooks, a Lego fenntarthatóságért felelős alelnöke szerint „a cél…

Tovább olvasom

Stop PET-palack – Kötelezővé tennék a visszaváltható flakonokat Magyarországon

Legalább másfél milliárd PET-palackot hoznak forgalomba évente csak Magyarországon. Körülbelül 70 százalékukat soha nem hasznosítják újra: lerakókban, égetőkben, folyómedrekben vagy a tengerparton végzik, majd mikroműanyaggá szétesve bekerülnek folyóinkba és az ivóvizünkbe. Egy műanyag palack akár 450 évig is szennyezi a környezetünket. A Greenpeace emiatt aláírásgyűjtésbe kezdett: Arra kérik a magyar kormányt, hogy az egyszeri használat után kidobásra ítélt PET-palackok, eldobható ital-csomagolóanyagok helyett legyenek visszaváltható palackok a forgalomban. El szeretnék érni, hogy a magyar kormány törvényileg kötelezze a gyártókat és forgalmazókat, hogy minden eldobható italcsomagolást hasznosítsanak újra legkésőbb 2024-re és az italcsomagolások…

Tovább olvasom

Nagy kihívás a használt maszkok újrahasznosítása, de már több érdekes megoldás is létezik

Brutális szennyezési ütést mér a környezetre a világjárvány, elképesztő mennyiségű, egyszerhasználatos maszkot dobnak el világszerte az emberek naponta. Egyelőre még csak elenyésző az a mennyiség, ami nem végzi környezetkárosító hulladékként, de már megvannak az ötletek és a módszerek, már csak ki kellene szélesíteni a kört. Világszerte komoly kihívást jelent a koronavírus-járvány megfékezésében kulcsszerepet játszó, eldobható arcmaszkok újrahasznosítása: Ausztráliában útépítési alapanyaggá alakítanák a kutatók, az Egyesült Államokban padokat, Franciaországban autókárpitot gyártanak belőlük. Az Amerikai Vegyészeti Társaság (ACS) adatai szerint világszerte nagyjából 129 milliárd eldobható védőmaszkot használnak el havonta – olvasható a…

Tovább olvasom