Mennyibe kerül az Avasi pincesoron egy ingatlan és érdemes-e megvenni?

A történelmi jelentőségű Avasi pincesor Miskolc egyik ékszerdoboza, az elmúlt évtizedekben azonban kissé megkopott a fénye. Az utóbbi néhány évben a városvezetés sokat tett annak érdekében, hogy újra régi pompájában tündököljön. Utánajártunk annak, hogy milyen ütemben halad ma az avasi borházak felújítása, hogy hogyan alakultak az ingatlanárak, valamint hogy milyen fejlesztések zajlanak jelenleg. A miskolci szőlőművelés több száz éves múltra tekint vissza; jelenlegi tudomásunk szerint az avasi szőlőkről egy 14. századi oklevél számol be először. Az 1700-as évek elején – egy korabeli lajstrom szerint – 797 pince volt az Avason,…

Tovább olvasom

Miskolc régen: képek a 70-es évekből

A 60-as évek után folytatjuk a következő évtizeddel, ami sokkal mozgalmasabbnak tűnik visszatekintve. Látványos május 1-i felvonulások, még látványosabb építkezések, az ország első igazi fesztiválja és még sok minden más övezte ezt az évtizedet. De lássuk képekben! A DVTK küzd épp aktuális ellenfelével az Andrássy úti katlanban, 1970-ben. Feltűnő, hogy kocsi alig, néző annál inkább volt ekkoriban a meccseken, és ez még nem is az a szokásos teltház, ami a diósgyőri aranycsapat játékát kísérte. Beindult a panelprogram a győri kapuban. Érdekesség, hogy az épületemelemek az alsózsolcai házgyárban készültek és az…

Tovább olvasom

Kikerültek a megoldások a történelemérettségi feladataihoz

A bolsevik ideológiáról és a két világháború közötti szovjet-orosz történelemről, a Rákosi- és a Horthy-korszakról, a magyarországi romákról, a reformációról és a zsidó vallásról is kaptak kérdéseket a diákok a középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokból álló részében. Az esszéfeladatok négy témája a Kádár-korszak és az Árpád-kori magyar történelem, valamint az athéni demokrácia és a második ipari forradalom volt. Az Eduline közölte a szaktanár által kidolgozott, nem hivatalos megoldást az összes feladatra, ezek az alábbi linkeken keresztül érhetőek el: A rövid feladatok megoldásait – azaz 1-12. feladatig válaszait itt nézheti meg. A 13-es feladatot,…

Tovább olvasom

A Kádár-korszakról és a szovjet-orosz történelemről is kérdezték az érettségizőket

Szokás szerint igencsak vegyes témakörök szerepeltek a vizsgafeladatok között. A magyar és a matematika után történelemmel folytatódott szerdán az érettségik írásbeli szakasza. A középszintű írásbeli 180 percig tart, a diákoknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk, amelynek első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból áll – írja az Index.hu. Az Eduline cikke szerint a diákok ennél a résznél a bolsevik ideológiáról és a két világháború közötti szovjet–orosz történelemről, a Rákosi- és a Horthy-korszakról, a magyarországi romákról, a reformációról és a zsidó vallásról kaptak kérdéseket. Az írásbeli második részében esszéfeladatokat kaptak a…

Tovább olvasom

Szemere Bertalan festménye visszatért a Megyeházára

A Megyeháza Díszterme tavaly júniusban nyerte vissza eredeti kinézetét, miután a helyiséget teljeskörűen felújították. Most Borsod vármegye egykori országgyűlési követének egész alakos festménye február 3-án visszatért Kassáról, és újra a Díszterem falát díszíti – ezzel teljessé vált a történelmi arcképcsarnok. Szemere Bertalan visszatérése a Megyeházára több szempontból is szimbolikus jelentéssel bír: Borsod vármegye követeként – a közgyűlése döntése nyomán – ő volt az, aki megrendelte a Habsburg portrék elkészítését az 1800-as évek közepén. Ezt követően az 1900-as években a haza nagyjainak is emléket kívántak állítani, így Deák Ferenc, Palóczy László,…

Tovább olvasom

Visszatekintő: A Fidesz szerint a paksi erőmű bővítése drága és veszélyes

Már így is veszélyesen nagy az atomenergia túlsúlya az országban, állította Medgyesy Balázs, a Fidesz egykori környezetvédelmi szakértője. Az atomlobbi sokmilliárdot követelne a bővítésre, és hiába próbálják olcsónak beállítani, valójában ha mindent számba veszünk, az atomenergia a legdrágább energiaforrás – mondta egykoron Medgyesy, aki egyben a Fidesz alelnöki tisztségét is betöltötte. A beszélgetést újraközöljük a Népszava 1994. január 14-i számából: – Engedhetünk-e az atomzsarolásnak? – Ha a kormány ma enged a paksi atomerőmű követelésének, akkor semmi biztosíték nincs arra, hogy a későbbiekben nem állnak elő újabb igénnyel, annak érdekében, hogy fejlesszék az…

Tovább olvasom

Ma 172 éve félelem nélkül néztek szembe a halállal az aradi vértanúk

Nemzeti gyásznap a mai: 172 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án végezték ki Aradon az éppen levert szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. A megtorlás célja a rebellis magyar katonai és politikai vezetés lefejezése volt, így csökkentve egy újabb hasonló eseménysorozat potenciálját. Az összesen körülbelül 120 jóváhagyott halálos ítélet végrehajtása 1849 januárjától egészen 1854-ig elhúzódott és a kiadott császári irányelvek alapján zajlott le. Ez azt jelentette, hogy Julius Jakob von Haynau táborszernagy 1849. szeptember 22-től szabad kezet kapott a császártól és a Schwarzenberg-kormánytól…

Tovább olvasom

A Magyar Nemzeti Múzeum új fideszes főigazgatója szerint tudományosan cáfolt legendákat is be kell mutatnia az intézménynek

Hétfőn tartották L. Simon László beiktatási ünnepségét, ugyanis augusztus elsejével a fideszes országgyűlési képviselőt és kultúrpolitikust nevezték ki a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) új főigazgatójává. A Telex szerint L. Simon ellentmondásos beszéddel vázolta fel, milyen jövőt képzel el az intézménynek: A múzeumnak tudományosan cáfolt legendákat is be kell mutatnia, ha a nemzeti identitást ezek építik – mondta Megközelítésemben a Magyar Nemzeti Múzeumnak az a legfontosabb feladata, hogy minél szélesebb körben járuljon hozzá történeteink újabb és újabb nemzedékeknek történő átadásához, s mindezen túl nemzetünk hiteles történelmének, valamint történelemformáló mondáinak, mítoszainak és hiedelmeinek bemutatásához…

Tovább olvasom

Sorozat készül az Aranybulláról, a készítők 600 milliós támogatást kaptak

Eredetileg film készült volna az Aranybulláról, aminek a forgatókönyvét Rákay Philipre bízták. Azonban a Nemzeti Filmintézet közleménye alapján úgy tűnik, hogy végül egy négy részes sorozat készülhet az 1222-es okiratról, de cserébe a gyártó kapott 600 millió forint támogatást, és Rákay nem rendező, hanem producer lesz. Az 1205 és 1235 között uralkodó II. András és a nemesei között nem volt felhőtlen a viszony, ezért 1222-ben kiadta az Aranybullát, amiben (nagy vonalakban) lefektette a saját hatalmának korlátait és a nemesség jogait. Az okirat a megszületése után még évszázadokig hivatkozási alap volt alkotmányos és…

Tovább olvasom

Színesbőrű szabadságharcos nő szerepel majd az új 20 dollároson

Barack Obama elnöksége alatt készült el a javaslat, hogy kapjon végre helyet színesbőrű és/vagy női személyiség is, hiszen jelenleg egyik hatalmas csoport sincs képviselve a bankjegyeken – írja a Euronews. Ez azért érdekes kérdés, mert a nemzeti valuta egyben az adott ország történelmének, kultúrájának a jelzése, és a politikai változások indexe is (pont úgy, ahogy azt a magyar bankók története is mutatja). Ez nem az első eset, az amerikai bankókon egyszer már felvillant egy nő portréja, de csak pár évre. Martha Washington – aki a legelső elnök felesége – szerepelt…

Tovább olvasom