Jonathan Lacôte, Franciaország magyarországi nagykövete a CineFest idején látogatott Miskolcra. A Borsod24-nek Miskolc jövőjéről, a fiatalok elvándorlásáról, a munkaerőhiányról, a bevándorlásról, a 2026-os magyar választás tanulságairól és a dezinformáció elleni francia módszerekről beszélt.
A diplomata szerint fontos, hogy egy nagykövet ne csak Budapesten tájékozódjon, ezért rendszeresen jár vidéki városokba is. Miskolcot a francia nyelv és kultúra szempontjából kiemelkedő helynek tartja, ugyanakkor úgy látja, a városnak hosszú távon meg kell találnia azt az irányt, amely képes munkát, megfelelő lakhatást és jó életminőséget kínálni a fiataloknak. Az interjúban a migrációról és a politikai kommunikációról is beszélt, valamint arról, hogyan próbál Franciaország fellépni a digitális dezinformációval szemben.
B24: Nem először jár Miskolcon. Mit keres egy nagykövet egy Budapesten kívüli városban?
Jonathan Lacôte: Ez a harmadik látogatásom. Korábban parlamenti kapcsolatok révén, majd a Sanofi miatt érkeztem. Egy nagykövet számára mindig érdekes találkozni egy város vezetőjével: látni, hogyan mutatja be a helyzetét, és teljesebb képet kapni a francia jelenlétről.
A francia nagykövet a Cinefest színpadán jelenti be a De Gaulle tábornokról szóló nagyjátékfilm premierjét
B24: Miért tartja fontosnak, hogy rendszeresen kimozduljon Budapestről?
Jonathan Lacôte: Alapelvem, hogy hetente legalább egyszer Budapesten kívül legyek. Budapest nem Magyarország, és Magyarország nem Budapest.
A fővárosban könnyű politikai buborékba kerülni, ahol úgy tűnik, minden a Tiszáról és a Fideszről szól. A településeken más dinamika látszik: sok helyen független városvezető dolgozik, a helyi ügyeknek pedig saját ritmusuk van.
B24: Milyennek látja Északkelet-Magyarországot és Miskolcot?
Jonathan Lacôte: Az osztrák határ térsége után Miskolcra érkezve jól érzékelhetők az ország regionális különbségei, de a város fejlődése is látható. Északkelet-Magyarországot a frankofónia „arany háromszögének” szoktam nevezni. Miskolcon, Debrecenben és Nyíregyházán kéttannyelvű iskolák, Alliance Française-szervezetek és erős helyi közösségek működnek. A miskolci Alliance Française az ország egyik legjobbja, a Zrínyi Ilona Gimnáziumnak kéttannyelvű képzése van, az Avasi Gimnáziumban pedig 180 diák tanul franciául. Ez rendkívül nagy szám.
B24: Sok fiatal azonban az iskola után elhagyja a várost. Mi tarthatná itt őket?
Jonathan Lacôte: Ez nemcsak Miskolc problémája. Fertőd környékén sok fiatal Ausztriában dolgozik, mert ott akár háromszoros fizetést kaphat. A miskolci polgármester három dolgot említett. Munkát, megfelelő lakhatást és jó életminőséget.
A városnak azt kell meghatároznia, mivé akar válni a következő harminc évben. A nehézipar összeomlása a rendszerváltás után elkerülhetetlen válságot okozott. Sok közepes vállalkozás kisebb kiszolgáltatottságot jelenthet, mint néhány óriási foglalkoztató. A Sanofi modern üzeme ugyanakkor stabil szereplője lehet a térségnek.
B24: A vállalatok mégis egyre gyakrabban panaszkodnak munkaerőhiányra.
Jonathan Lacôte: Szinte minden francia cég nehezen talál megfelelően képzett munkavállalót. Harminc éve a földrajzi helyzet, a munkaerő minősége és ára vonzotta ide a vállalatokat. Ma sok dolgozó Nyugat-Európába megy, miközben a demográfiai folyamatok miatt egyre kevesebben maradnak. Hogyan lehet a fiatalokat maradásra bírni, illetve a külföldre költözötteket hazahívni? Bizonyos munkakörökben rugalmasabb bevándorlási politikára is szükség lehet.
B24: Magyarországon hosszú ideig a bevándorlás veszélyeiről szólt a kormányzati kommunikáció. Hogyan látja ezt az ellentmondást?
Jonathan Lacôte: Harminc éve ismerem az országot, és soha nem élt itt annyi külföldi, mint most. Budapesten sok étteremben ázsiai munkavállalókkal találkozunk, Kőbányán pedig jelentős kínai közösség él. A gazdaság egyre nyitottabbá válik, mert szüksége van a külföldi munkaerőre, közben rengeteg magyar dolgozik más országokban. Magyarország ugyanúgy része a globális migrációs folyamatoknak, mint Franciaország. Az emberek félelmei ettől még valósak, de ezeket éveken át politikai narratívák is erősítették.
Jonathan Lacôte is kíváncsi volt: Miskolc és BAZ megye helyzetéről kérdezte a Borsod24 munkatársait
B24: Franciaországról a magyar médiában sokszor úgy beszéltek, mintha a bevándorlás lenne az ország első számú problémája.
Jonathan Lacôte: Bizonyos felületeken folyamatosan ilyen hírekkel bombázzák az embereket. Ha azonban megkérdezzük a franciákat a legfontosabb gondjaikról, előbb kerül szóba a munka, a nyugdíj vagy az oktatás; a migráció jóval hátrébb szerepel. A terrortámadásokat is gyakran automatikusan a bevándorláshoz kötötték, miközben az elkövetők többsége Franciaországban született. Erős politikai érdek fűződik ahhoz, miként keretezik ezeket az ügyeket. Ettől függetlenül minden európai ország igyekszik jobban ellenőrizni a migrációt.
Oroszország alkalmaz ilyen hibrid eszközöket, de nem kizárólag onnan érkezhet beavatkozás. A francia VIGINUM feladata az összehangolt digitális manipulációk felismerése; hasonló kapacitás Magyarországnak is hasznos lehetne.
B24: Hogyan lehet védekezni a dezinformáció ellen anélkül, hogy az állam maga is propagandát gyártana?
B24: Mit tanult Európa a 2026-os magyar választásból?
Jonathan Lacôte: Egy választást bizonyos pontig lehet befolyásolni, de teljesen manipulálni nem. A magyar választók nem váltak a hatalmas dezinformációs kampány áldozatává. A folyamat részben visszafelé sült el. A tanulság túlmutat a Tisza és a Fidesz versenyén. Külső erők is megpróbálhatják eltéríteni a vitát a közösségi platformok algoritmusainak kihasználásával.
Jonathan Lacôte: Franciaország nem válaszol dezinformációval. Az egyik eszköz a manipuláció nyilvános feltárása. Így készült jelentés a párizsi poloskákról szóló, az olimpia előtt mesterségesen felerősített hírciklusról vagy a román elnökválasztás körüli TikTok-hálózatokról. A másik módszer nagyon francia: a humor és az irónia. A hamis állítások pontról pontra történő cáfolata sokszor reménytelenül sok energiát igényel; néha hatásosabb nevetségessé tenni őket. Amikor például azt állítják, hogy Párizs egyes negyedei „no-go zónák”, elég megmutatni az ott kávézó embereket.
B24: A választás után mi érdekli leginkább Magyarországgal kapcsolatban?
Jonathan Lacôte: Kíváncsi vagyok, mi történik a közmédiával. Függetlenné válik-e, vagy egyszerűen egyik párt szolgálatából a másikéba kerül. Ugyanilyen fontos az önökhöz hasonló független szerkesztőségek jövője. Több térhez jutnak-e, vagy még sebezhetőbbé válnak, mert sokan azt gondolják, hogy a politikai változással már nincs szükség a támogatásukra? A demokratikus nyilvánossághoz továbbra is szükség van önálló helyi médiára.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
