Az Országgyűlés kedden zöld utat adott Lázár János törvényjavaslatának, amely új korszakot nyithat az állami beruházások átláthatóságában – legalábbis papíron. A jogszabály értelmében az állam ezentúl bekérheti a fővállalkozóktól az összes alvállalkozójuk listáját, beleértve a láncban mélyebben megbúvó szereplőket is. A javaslatot 135 képviselő támogatta, míg 50-en a tartózkodás kényelmes politikai pozícióját választották.
Az indítvány időzítése aligha véletlen: Lázár március végén, nem sokkal azután nyújtotta be, hogy nyilvánosan megfenyegette a Strabagot a hibásan megépített M30-as autópálya miatt. Akkor a miniszter egyértelművé tette, hogy a cég “nemcsak fővállalkozóként, de alvállalkozóként se számítson állami megbízásokra” – ami a hazai építőipar realitásait ismerve meglehetősen súlyos fenyegetésnek számít.
A hivatalos indoklás természetesen jóval diplomatikusabb: a törvény célja, hogy átláthatóbbá váljon az állami beruházások kivitelezése során az alvállalkozói lánc alsóbb szintjein dolgozó kis- és középvállalkozások kifizetésének folyamata. Emellett – és talán ez a fontosabb – gátat szabna annak a kreatív gyakorlatnak, hogy közbeszerzésekből kizárt cégek a hátsó ajtón, alsóbb szintű alvállalkozóként mégis besurrannak a projektekbe.
“Az alvállalkozás nemcsak közbeszerzési kérdés, hanem azon túlnyúló, az egész nemzetgazdaságot érintő téma,” – fogalmaz körültekintően a javaslat, amely szerint “a vállalkozás szabadsága elvét nem csorbítva, bizonyos esetekben szükséges lehet biztosítani az építtető részére a lehetőséget a teljes alvállalkozói lánc feltárására.”
Lázár már hónapok óta próbálja rávenni a Strabagot a hibásan megépített autópálya-szakasz kijavítására. A miniszter korábban arról számolt be, hogy a cég kilenc hónapon belüli újjáépítést ígért, ami – tekintve a hazai infrastrukturális projektek megszokott ütemét – akár még gyorsnak is mondható.
Az élet azonban rácáfol a miniszteri fenyegetésekre: a Strabag, úgy tűnik, továbbra is vígan működik alvállalkozóként több jelentős állami beruházásban. Ezek közül kiemelkedik a nettó közel 300 milliárd forintból épülő mohácsi Duna-híd, ahol a cég a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt alvállalkozójaként tevékenykedik.
A törvény megszavazása érdekes kérdést vet fel: vajon az állam tényleg használni fogja-e újonnan szerzett jogkörét a teljes alvállalkozói lánc átvilágítására, vagy mindez csupán egy újabb eszköz a politikai nyomásgyakorlás amúgy sem szegényes arzenáljában? Az építőipar szereplői most bizonyára fokozott érdeklődéssel figyelik, hogyan alakul a gyakorlatban a transzparencia ezen új fejezete.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
