Kedden dönt Miskolc Közgyűlésének Kulturális Bizottsága arról, hogy kit javasol a Miskolci Nemzeti Színház élére, majd csütörtökön a közgyűlés rendkívüli, zárt ülésen határoz a teátrumigazgatói posztról. Az érvek minden bizonnyal Béres Attila mellet szólnak, a politikai hatalom azonban a jelek szerint Horváth Ádám mellett áll.
Miután megnyitott a Miskolci Nemzeti Színház jegyirodája, máris árulni kezdték a bérleteket a következő évadra is, Nem sokkal ezután ünnepi társulati ülést is tartott a teátrum. A jelenlegi a 201. évad, ami igazi különlegességnek számít Magyarországon, a vidéki kőszínházakat tekintve senki nem büszkélkedhet többel.
A rendezvényt természetesen Béres Attila vezette, aki tíz esztendeje a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, és aki újra megpályázta a direktori címet. Mellett jelen voltak a rendezők, a társulat néhány tagja – és Guzi Blanka, az olimpiai negyedik öttusázó, akit egy színházbérlettel ajándékoztak meg.
És ott ült a színpadon Miskolc jelenlegi és következő polgármestere is. Mint ismert, Veres Pál helyét Tóth-Szántai József veszi majd át októbertől, miután a júniusi önkormányzati választáson nyert a Fidesz támogatottjaként. Meggyőző közgyűlési többségre számíthat, mivel szervezetének jelöltjei a legtöbb körzetet megnyerték a szétforgácsolódott, össze nem fogó országos ellenzéki pártok indulóival szemben, akik eddig adták a képviselő-testület többségét.
Mind Veres, mind Tóth elmondták azt, hogy mennyire elégedettek a miskolci színházzal, és azzal, amit a jelenlegi színházvezetés az elmúlt tíz évben elvégzett Miskolcon, mióta Béres Attila áll a teátrum élén.
Tóth-Szántai részéről azonban elhangzott egy furcsa mondat is, miszerint ő már állt ezen a színpadon statisztaként fiatalon, 1987-ben, és természetesen nyomon követi a színház működését, így pontosan tudja, hogyan kell jó színházat csinálni.
Erre többen csóválni kezdték a fejüket, hiszen még a hosszú színészi vagy rendezői tapasztalat sem garancia arra, hogy egy színházat igazgatni tudjon valaki – ahogy erre több példát is látunk Magyarországon.
Béres Attila igazgatói megbízása január 31-én jár el, azaz már az új vezetés alatt, ugyanakkor a pályázat eredményéről még a régi összetételű városvezetés fog határozni. Augusztus 27-én, kedden az illetékes bizottság nyilvánít véleményt, 29-én pedig a rendkívüli közgyűlés – jelenlegi állapot szerint ebben az összetételben az utolsó előtti – dönt.
Az igazgatói címre két pályázat érkezett, erről részletesebben is beszámoltunk egy korábbi anyagunkban. Béres Attila mellett a miskolci kötődésű Horváth Ádám Zsolt, aki a Miskolci Filharmonikusokat is vezette Kriza Ákos polgármestersége idején 2013 júliusától 2014 májusáig, egy ideig ezzel párhuzamosan, 2013 szeptemberétől 2014 februárjáig pedig a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője volt. Horváthot a 2010-es kormányváltás után 37 évesen nevezték ki a Magyar Állami Operaház miniszteri biztosává, ahol már énekesként a negyedik évadát töltötte. Akkor azt nyilatkozta, hogy a víziója, „hogy az Operaházat két éven belül Európa egyik legjelentősebb dalszínházává” teszik. (Magyar Nemzetben 2010. szept.16.)
2010 őszétől már egy miniszteri döntés értelmében az Operaház irányítását saját hatáskörben Horváth látta el. Ekkor néhányan felálltak a művészeti csapatból, másokat ő menesztett. 2011-ben egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nemsokára főigazgatói pályázatot hirdetnek, amin ő is el kíván indulni. A szakmai bírálóbizottság 8:1 arányban Horváth Ádámnak szavazott bizalmat, így június 1-jén ki is nevezték az Operaház élére, de két napra rá már menesztette is a posztról Réthelyi Miklós miniszter, indoklásként a miniszterelnök egyetértésének hiányát jelölte meg. Egy rövid interregnum után így kerülhetett Ókovács Szilveszter az Operaház élére, ahol azóta is regnál.
Ez a kis kitérőt már csak azért is fontos volt megemlíteni, hogy látszódjék, mennyire tudja a politika befolyásolni a művészeti életet.
Béres Attila az évadnyitó társulati ülésen nem foglalkozott a pályázati helyzettel, de arról sokat beszélt, hogy rendkívül büszke arra, hogy a pandémia alatti lezárások idején is életben sikerült tartani a színházat, és tovább építették azokat a hagyományokat, amelyekre mindig is büszke ez a város, emellett kimagasló közönségkapcsolatokat sikerült kialakítani. Ez meg is látszik abban, hogy bérletet időben kell venni, egyes előadásokra pedig hónapokkal előre is nehéz jegyet szerezni.
Horváth a pályázatáról csak az Észak-Magyarországnak és a Borsod Online-nak nyilatkozott korábban, az interjúban elmondta, hogy mennyire szívügye a Miskolci Nemzeti Színház, és hogy sem Debrecenben, sem Szegeden nem pályázna a teátrumigazgatói címért. Hozzátette, hogy három olyan előadást is látott az elmúlt években Miskolcon, melyek művészi koncepciója szerinte nem volt szerencsés, és máshogy kellett volna megrendezni, ezek a La Mancha lovagja; a Jézus Krisztus Szupersztár és a Figaro házassága. (Igaz, ezek közül van olyan, amelyik nyolc éve volt repertoáron.)
Hangsúlyozta, hogy a közönségnek mindig a legmagasabb színvonalú előadásokat kell nyújtani, és nem szabad kompromisszumokat kötni a minőség rovására. Bár korábban észrevett néhány hiányosságot bizonyos előadásokban, nem kívánja kritizálni a jelenlegi művészi koncepciót. Ehelyett rámutatott arra, hogy a művészetben mindig van lehetőség a fejlődésre és a tökéletesítésre. Horváth kiemelte, hogy a művészeknek és a színházi szakembereknek a legmagasabb mércét kell maguk elé állítaniuk. Ez a szemlélet nemcsak a szakmai életüket, hanem egész életfelfogásukat áthatja. Utalt arra is, hogy ez az értékrend generációkon át öröklődött, szüleiktől és felmenőiktől tanulták.
Információink alapján emellett Horváth pályázatában olyan elemek szerepelnek, mint például a Játékszín megszüntetése, ahol jelenleg kis kamaradarabokat játszanak, ide színházi beszélgetéseket szeretne megválasztása esetén az aspiráns. Úgy tudjuk, a pályázatának része az is, hogy a színház irányítását központosítaná, a művészeti vezetést – mely a színház döntés-előkészítő, koordinációs, tanácsadó testülete, és az igazgató mellett a rendezők, egy koreográfus és a zenei igazgató alkot – háttérbe szorítaná, sokkal inkább egy kézbe véve a döntést.
Kiszivárgott hírek szerint Horváth vissza akarja hozni Miskolcra az operafesztivált (mely 2001 és 2012 között Bartók Plusz Operafesztivál néven működött, majd 2019-ig Bartók+ Miskolci Nemzetközi Operafesztivál néven), amit a pandémia után többet már nem rendeztek meg. Ehhez persze hatalmas forrásokra lenne szükség, de úgy tudjuk, a leendő polgármester nem zárkózik el ettől.
Horváth pályázatának része még, hogy létrehozná a Miskolci Nemzeti Színház baráti körét – arról nem ír, hogy tisztában van-e a ténnyel, miszerint ilyen már létezik. Emellett még egy tehetséggondozó programot is el akar indítani, de nem a Miskolci Egyetemmel közösen, hanem a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiummal (MCC).
Horváth pályázatában olyan is szerepel, hogy elsődleges célja a bevételek növelése és a kiadások csökkentése, miközben a hatékonyságot is fokozzák. A jegybevételek növelését kezdetben nem áremelésssel, hanem a nézőszám maximalizálásával tervezi elérni, jobb műsorpolitikával és hatékonyabb marketinggel. Emellett egyéb bevételi forrásokat is kiaknázna, például terembérbeadással, reklámbevételekkel és kiadványok értékesítésével. Fontos szerepet szánnak a hazai és EU-s pályázati lehetőségeknek, valamint a szponzori támogatások bővítésének. Minden bemutatóhoz mecénást keresne, és új stratégiai partnerségeket alakítana ki.
A két jelölt pályázatát korábban már értékelte egy nyolctagú szakmai zsűri. Úgy tudjuk, hogy Béresét négyen támogatták, ellenszavazatot nem kapott, négyen pedig tartózkodtak, amikor vele kapcsolatban kellett voksolni. Horváth elképzelései a kiszivárgott hírek szerint nulla igent, öt nem és három tartózkodást kaptak, amely határozottan messze áll az elfogadástól.
Azaz első körben tehát egyik jelöltnek sem lett meg a többsége, de Béres anyaga jobbnak tűnik az eredmények alapján. Ugyanakkor a jelenlegi igazgatóval szemben tartózkodók állítólag azzal az indoklással adták be a javaslatukat a kedden ülésező kulturális bizottságnak, hogy mivel politikai váltás lesz Miskolcon a városvezetésben október elsején, ezért ők nem akarnak döntést hozni.
Mindez egy szakmai zsűri esetében elég furcsán hangzik, amikor politikai indokkal magyarázzák a döntésüket, vagy a nem döntésüket.
Hogy miképp dönt kedden a jelenlegi városvezetés alatt működő kulturális bizottság, az hamarosan kiderül, csütörtökön pedig – zárt napirendi pontként – a közgyűlés mondja ki a végső szót.
Pontosabban ez egyáltalán nem a végső szó, mert bár egyes hírek szerint hajlandóak a képviselők valamilyen kompromisszumra, hogy maradhasson a jelenlegi sikeres színházigazgató, a marosvásárhelyi születésű direktor, de a mindent eldöntő kinevezést (a gyógyszerész végzettségű) Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter mondja majd ki.
Persze az is elképzelhető, hogy mégsem vállalnak fel egy újabb konfrontációt a művészeti elittel a kormányzatban, és első körben meghagyják Béres Attilát a teátrum élén, de a jövőben ezen változtathatnak majd. Az is benne van a pakliban, hogy újabb pályázatot írnak ki, amiről már az új összetételű közgyűlés fog dönteni.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
