Szokták mondani, hogy a magyarok nem nagyon mobilisak, és nemigen költöznek országon belül a jobb munkalehetőség reményében sem. Ez megváltozni kátszik az utóbbi időben, és ennek komoly következményei vannak.
Az elmúlt években több mint 300 ezer magyar költözött az országon belül, hogy jobb életkörülményeket találjon. Ez jelentős növekedés a 2013-as adatokhoz képest, amikor még csak 190 ezren költöztek más megyébe vagy városba. Az országon belüli migráció mindig is jelen volt, de a rendszerváltás óta a keletről és délről északra, északnyugatra való költözés vált jellemzővé. Az utóbbi években azonban a belső migráció intenzitása tovább nőtt, és jelentősen megnőttek a költözési távolságok is. Mindez a Népszava cikkéből derül ki.
Migrációs irányok és okok
Kiss Ágota szociológus szerint a kilencvenes években, Budapest kivételével, ahol az ország minden részéről érkeztek, a költözések jellemzően járáson vagy megyén belül történtek. Az emberek főként a falvakból a közeli városokba vándoroltak, jobb munkalehetőségeket keresve. Azonban a 2008-as gazdasági válság tovább mélyítette a régiók közötti gazdasági különbségeket. Az elmaradottabb területeken, mint Északkelet-Magyarország, Békés, Nógrád és a Dél-Dunántúl, már nem jelentett előrelépést a faluból városba költözni, mivel a munkahelyek száma és minősége ott sem volt megfelelő. Ezért ezekről a területekről sokan a gazdaságilag fejlettebb régiókba vándoroltak.
Főbb költözési célpontok
A belső migráció fő célpontjai a gazdaságilag fejlettebb régiók, mint az Észak-Dunántúl, Sopron, Győr, Mosonmagyaróvár, Komárom, Székesfehérvár, Bicske, a Velencei-tó térsége, valamint Budapest és környéke. A Dunától keletre Jászberény térsége, valamint Debrecen is népszerű célpont lett a nagy beruházásoknak köszönhetően. A Balaton-felvidék és a tó északi partja is kedvelt migrációs célpont, bár itt főként az idősebb korosztály telepedik le.
Demográfiai hatások
A népesség változása jelentős hatással van az érintett régiókra. A gazdaságilag elmaradott területeken, mint Dél-Zala, Dél-Somogy, Ormánság, Észak-Baranya, Békés, Nógrád és a Bodrogköz, a jelentős elvándorlás generációs válságot okoz. A képzettebb, keresőképes korosztályok elvándorlása miatt
ezek a területek elöregszenek és elveszítik az aktív lakosságot, ami az elnéptelenedéshez és a helyi közélet elsorvadásához vezet. Az olyan programok sem tudják megállítani ezt a folyamatot, mint a falusi CSOK .
Gazdasági és infrastrukturális problémák
A jelentős népességmozgás komoly problémákat okoz a befogadó településeken is. Az infrastruktúra túlterheltté válik, a szolgáltatások színvonala csökken, és a lakhatási költségek emelkednek. Például Sopronban és más, Ausztriához közeli városokban az ingázók miatt az albérletárak megfizethetetlenné váltak a helyiek számára. Emellett a hivatalos lakossági adatok gyakran nem tükrözik a valóságot, mert sokan csak ideiglenesen tartózkodnak az új helyeken, miközben hivatalosan máshol van a lakcímük. Ez a települések finanszírozási problémáihoz vezet, mivel az állami támogatásokat a hivatalos lakosságszám alapján kapják.
Regionális különbségek
A legutóbbi népszámlálási adatokból kiderül, hogy a legnagyobb célpont Budapest és Pest megye, de Veszprém, Komárom-Esztergom és Vas megyék is népszerűek. A gazdaságilag legerősebb megyékben, mint Győr-Moson-Sopron, a helyiek kevésbé hajlamosak elköltözni. Ezzel szemben a budapestiek a legmobilabbak, sokan az agglomerációba költöznek.
A drasztikus népességváltozások – akár növekedés, akár csökkenés – nagy problémákat okoznak. Például Sopron hivatalos lakossága csökkent, de a valóságban jelentősen nőtt, ami az infrastruktúra túlterheléséhez vezetett. Hasonló problémák tapasztalhatók Győrben, Szombathelyen és más városokban, ahol sokan Ausztriába ingáznak dolgozni.
Jövőbeni kilátások
Kiss Ágota szerint az ország vezetésének átfogó gazdasági, oktatási és infrastruktúra-fejlesztési programokat kell kidolgoznia, hogy kezelje a növekvő népességi és gazdasági különbségeket.
Ha ezek a problémák megoldatlanok maradnak, az ország kettészakadhat: lesz egy gazdag, képzett réteg, és egy elszegényedett, nyomorgó, képzetlen réteg.
A problémák súlyosbodása miatt nemcsak kistelepülések, de akár nagyobb városok és egész megyék is elgettósodhatnak.
Miskolc?
A cikkben megszólal egy miskolci pedagógus is, aki szerint a borsodi megyeszékhelynek még mindig nem sikerült teljesen kiheverni az iparában bekövetkezett összeomlást a rendszerváltás idején, amit a város folyamatos népességcsökkenésének fő okaként nevez meg.
A nyolcvanas évek csúcsidőszakában több mint 200 ezren éltek itt, Miskolc az ország második legnagyobb városa volt. Még a rendszerváltáskor is jóval több mint 190 ezer lakosa volt. Azóta azonban 50 ezer ember távozott, ami azt jelenti, hogy a lakosság negyede elhagyta a várost. A folyamat nem állt meg, különösen az agyelszívás érezhető, a képzett munkások és diplomások Budapestre és Győrbe mennek, ahol sokkal jobban megfizetik őket, akár a helyi bérek dupláját is megkereshetik.
Bár vannak beköltözők, főként a szerencsétlenebb sorsú borsodi falvakból érkeznek, de képzettségben és munkatapasztalatban nem tudják pótolni az elköltözőket.
Ezért fordul elő, hogy egy egyszerű probléma megoldására is hetekig kell várni, vagy nincs elég pedagógus az iskolákban.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
