Az aktivista-újságíró oktatáspolitikai elképzeléseit több helybéli is szélsőségesnek minősítette.
Nagyszombat a hitélet mellett a közéletet is alaposan felpezsdítette – legalábbis Miskolcon. A borsodi székhelyre látogatott ugyanis a Partizán országjáró turnéja. A szabadtéren megtartott több, mint kétórás disputa derűs és nyitott hangulatát a kora nyárias idő mellett az érdeklődők száma és társadalmi felelősségtudata is támogatta.
Néhány héttel ezelőtt indított szavazást az ország egyik legnézettebb Youtube-csatornája. A nézők arról dönthettek, a fővároson kívül melyik hét megyeszékhelyre látogasson el a hét szinte valamennyi napján minőségi videós tartalommal előrukkoló stáb. Március 30-án így landolhatott Miskolc emblematikus patakjától pár méterre az a két a vörös fotel, amiben és amibe a házigazda várta rögtönzött vitapartnereit.
Gulyás Márton Szeged és Győr után ugyancsak markáns mondással érkezett meg vidéki állomására: „a szabad iskolaválasztás teszi tönkre a magyar oktatást”. A premisszával kapcsolatban majd’ minden egyes beszélgetőpartnerének akadt fenntartása.
Teremzaj nélkül
A 10-15 percenként cserélődő „ellenfeleknek” csak mérsékelten sikerült megrengetniük az olykor talán szándékosan is provokatívra hegyezett túloldali érveket. Gulyás az állítását lényegileg arra alapozta, hogy az intézmények közötti „válogatás” a társadalmi egyenlőtlenségek konzerválásának és újratermelődésének legfőbb biztosítéka.
Az ennél kevésbé és akár jóval liberálisabb nézőpontot reprezentáló felszólalók közül a legtöbben arra igyekeztek rávilágítani, hogy a hazai oktatási rendszert övező problematikák sokkalta szerteágazóbbak annál, hogy csakis erre vezessük vissza a bajok forrását. A pedagóguspálya megbecsülésén, az iskolák állapotának és eszközállományának javításán, illetve az alaptanterv megreformálásán több múlhat – vélekedtek a helyiek.
A fentiekre reflektálva Gulyás Márton igyekezett leszögezni: nem egyedüli, hanem a szükségesek közül az első lépésként tekint megoldási javaslatára, ami tőlünk nyugatra számos országban alapvetés. A vele szemben helyet foglalók közt akadt, aki hazánkban túlságosan steril műveletként tekintene a skandinávoknál véghezvitt intézményi felzárkóztatásra, anélkül pedig reálisan nem elvárható – ahogy elhangzott –, hogy ezt a jogot a mégoly nemes cél érdekében is elvonjuk az állampolgároktól.
Artikulálni és kapacitálni
A „névtelen” felszólalók egy része minden bizonnyal jó eséllyel tekint majd vissza a későbbiekben minderre – a házigazda szavajárásával élve – köznyilvánosság előtti ősélményeként. A fotelbe kéredzkedő diákok, szülők és a pályájukat még gyakorlók mellett a placcra kilátogatók meghallgathattak néhány pályáját elhagyó pedagógust is.
A helyi demonstrációkról is ismert Csabalik Zsuzsa négy évtizeden keresztül tanított. Ahogy elmondta, testközelből figyelhette, amint az oktatás a rendszerváltás egyik legnagyobb áldozatává válik. Az alulfinanszírozottság kérdése szerinte nem kerülhető meg az iskolaválasztás felszámolásával.
Vélhetően a miskolci tüntetések másik arca, Sikoparija Lujza, az aHang Borsod-Abaúj-Zemplén megyei koordinátora állt a legközelebb ahhoz, hogy maradéktalanul egyetértsen a baloldali politikai aktivistával. Mint kifejtette: ezzel az „áldemokratikus lózunggal” az elit számára menekülőt adunk, hogy gyerekeiket „üvegpalotában tartsák”, és már életük kezdeti szakaszában se szembesüljenek az elesettebb rétegek mindennapi gondjaival.
Ezért is fontos – jutottak valamifajta konszenzusra a vitázók a Partizán első emberével –, hogy össztársadalmi érdekként és cselekvési igényként fogalmazódjon a mindenkori állammal szemben az az elvárás, hogy a területileg kirajzolódó gazdasági, infrastrukturális, demográfiai és szociológiai különbségek felszámolásáért elsőrendűen a közoktatáson keresztül lépjen fel.
A stáb esti programmal is készült miskolci kiruccanására. Hat órától a Művészetek Házában Szűcs Tamás „tanármozgalmár”, valamint fia, Szűcs Levente, a Bohemian Betyars frontembere ad páros interjút Gulyás Mártonnak.
Szerző: Balogh Dániel
