Bárkivel megtörténhet: 62 év vezetéssel a háta mögött bement a háziorvoshoz, aztán nem hosszabbították meg a jogsiját

Megosztás

A 94 éves Jánosnak májusban lejárt jogosítványának érvényességi ideje. Ezért még áprilisban elgurult kocsijával a háziorvoshoz, ahol kellemetlen meglepetés érte. Míg a vizsgálat előtt percekkel volt vezetői engedélye, vagyis képes volt vezetni, a vizsgálat után már nem. Nem hosszabbították meg ugyanis a vezetői engedélyét.

Az alábbi, szolnoki történet bármely borsodi időssel előfordulhatna, ezért érdemes végigvennünk, mi is történt Jánossal, akinek már 1961 óta volt vezetői engedélye. Ez akárhogy is számoljuk, 62 év. Ez idő alatt legalább 400 ezer kilométert hagyott maga mögött, tegyük gyorsan hozzá, balesetmentesen! A ma már nyugalmazott mérnök első autója egy Fiat 850-es volt. Utána egy Skoda Favorit következett és mai is ilyen márkájú autót vezet, Fabiája van.

Pontosabban vezetett, mert nem hosszabbították meg a kétévente lejáró jogsiját. A háziorvos úgy ítélte meg, hogy egyik szeme nem jó, vakfolt van benne.

Hiába mondta János, hogy periférikusan lát, ez nem hatott, nem kapta meg a jogosultságot jogosítványára.

János, aki ma is örökmozgó, szellemileg is teljesen friss ember, nem hagyta annyiban a dolgot. Neki kell az autó, mert felesége mozgássérült, vinni-hozni kell különböző helyekre. Gyermekei is távol élnek, oda is autóval mentek eddig és oda is gyakran látogattak, ahol gyermekkorát töltötte, mivel tápiógyörgyei származású.

Egyszóval autó nélkül nem egész ember, mert nem végezheti megszokott tevékenységét.

Nem is hagyta abban ezt a dolgot. Ő saját magáról úgy ítélte és ítéli meg ma is, hogy alkalmas a vezetésre, még ezzel a hiányossággal is. Hát hányan vezetnek fél lábbal vagy más fogyatékossággal, akár még fél szemmel is – gondolta.

Jogosítványa egyébként május 12-én járt le, de ő már előtte, áprilisban elment az orvoshoz, tartva attól, nehogy kifusson az időből. Így amikor nem hosszabbították meg vezetői engedélyét, egyhamar fellebbezett. Ügye a kormányhivatalhoz került, ahol nagy bánatára csak másfél hónapra rá tűzték csak ki az első felülvizsgálatot.

Mi az, hogy másfél hónap?! – hőkölt vissza János. Nem sok az egy kicsit? Mindegy, belenyugodott, elment, ahol közölték vele, vagy beletörődik, hogy nem kap engedélyt vagy elmegy szimulátoros vizsgálatra. Persze, hogy az utóbbi lehetőséget választotta.
Ez a vizsgálat a fővárosban volt, nem kevés pénzért taxit vett igénybe, hogy eljusson az adott helyre. Hogy milyen eredménnyel végzett, nem tudja, mert azt a kormányhivatalnak küldték meg.

Ugyanakkor a háziorvos elküldte még különböző vizsgálatokra, többek között szemészetre is. A szemészettől áprilisban november elejére kapott időpontot, így kénytelen volt magánorvoshoz elmenni, hogy a bizottságnak ezt az időt ne kelljen kivárnia. Ez a magánakciója 30 ezer forintjába került, ahogy azóta más többletkiadásai is származnak amiatt, hogy nincs jogosítványa.

A szemorvosok is megállapították, hogy – egyébként nem gyógyítható – makula degenerációban szenved, vagyis egyik szemére nincs középső látása, csak periférikus. Úgy gondolja, neki ez bőven elég, ráadásul a másik szemére kiválóan lát.

János kétszeresen is aláhúzta,, hogy ő tisztában van a képességeivel. Tudja, hogy nem úgy vezet már, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt, ezért hajlandó lenne korlátoznia autós mozgását. Nem menne külföldre, nem hajtana fel sztrádára, nem közlekedne éjszaka, és nem akar Budapesten vezetni, és ha nem muszáj, nem megy csúszós úton. Úgy van vele, ha korlátozza magát, akkor kisebb a baleseti esély.

Felajánlotta a hatóságoknak, hogy csak és kizárólag mozgáskorlátozott szállítására használja az autóját, de ezt nem fogadták el tőle.

János úgy gondolja, a bizottság “be volt tojva”. Ezért mondták, hogy ő alkalmatlan.

Továbbra sem hagyta nyugodni az ügye, ezért ügyvédhez fordult. A jogász nem látott jogsértést az ügyintézés során, illetve másokkal is egyeztetve azt mondta, hogy ha bírósághoz fordulnak, akkor sem nyerhetnek. A szakvéleményt nem lehet vitatni, csak akkor, ha ő visz egy jobb szakvéleményt, amiben mégis alkalmasnak találják őt a vezetésre.

Most van abban a stádiumban, hogy keres egy független igazságügyi szakértőt, aki megvizsgálja, hogy alkalmas-e vagy sem.
Úgy érzi, a szellemi képességei elegendőek a vezetéshez, csak ezt a szemproblémát kellene “helyretenni”.
Időközben határozatot kapott, hogy adja is le jogosítványát. Ezt szeptember 11-én meg is tette.

Ugyanakkor ebben a határozatban volt egy biztató is számára. Ugyanis azt írták, hogy vezetési jogosultsága szüneteltetését rendelték el. Vagyis nincs eltiltva örökre, és ebbe a szalmaszálba kapaszkodik most. Ha sikerülne neki bizonyítania egy szakértő által, hogy egészségi állapotában kedvező változás történt, akkor van remény, hogy visszakapja jogosítványát.

– Mostanában sokan lovagolnak azon, hogy öreg vezető már nem jó vezető. Pedig a kor szerintem még nem jelenti azt, hogy az illető alkalmatlan lenne a vezetésre. Én ezt szeretném már csak a magam érdekében is bizonyítani – mondta János.

Képünk illusztráció

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek