A sárospataki Rákóczi-vár a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása, a magyar nemzeti örökség része. Jellegzetes négyzet alakú tornya a téma iránt kevéssé érdeklődők számára is ismerős lehet az 500 forintos bankjegy hátoldaláról.
Az újabb kutatások Patak várát nem Sárospatakra, hanem (Sátoralja)Újhelyre teszik, mivel Patak nem egy város, hanem egy terület neve volt a középkorban, minthogy a vidék elöljáróját is pataki ispánnak nevezték. Patak tehát jelentette részint azt a települést, amelynek lakosai vallon vendégnépek voltak, részint egy tágabb fogalmat, a pataki erdőispánságot, melyet 1390-ben Zsigmond király Perényi Miklós szörényi bánnak ajándékozott. Az ezt megerősítő oklevél alapján vált egyértelművé, hogy az Újhely mellett emelkedő vár az újhelyi vár. Ettől fogva Patak Patak és Újhely Újhely.
Az első okleveles adat, amely valamiféle erődítménynek a meglétére utal Sárospatakon, a Pálóczyak és a Perényiek háborúskodását lezáró 1444-ben kelt békeegyezményben bukkan fel, mely a ferencesek, vagy a dominikánusok kolostorára utal. A 15. század második felében Pálóczy László a városi kúriáját falakkal és tornyokkal erősséggé alakította át. A kolostor és a főúri udvarház alkotta komplexum képezte a sárospataki vár közvetlen előzményét, mely 1528-ban a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd között dúló belháborúban megsemmisült.
A mai várkastélyt és a hozzá kapcsolódó város erődítéseit eredeti alakjukban Perényi Péter koronaőr építtette a 16. század derekán. Perényi a középkori városközpontot bástyásvárfalövvel vétette körül, és e külső vár délkeleti szegletében alakította ki új rezidenciáját, a „belső várat”, a rombusz alaprajzú várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal, ez az ikonikus Vörös-torony. 1540–1542 között a várudvar keleti oldalán földszintes palotaszárny építésébe fogtak. A félbemaradt munkát a koronaőr fia, Perényi Gábor országbíró fejezte be 1563-ban, s talán ő építtette a tornyot kívülről körülölelő ötszög elővédbástyát, a „párkányt” is.
Perényi Gábor gyermektelenül halt meg, ezért Patak a Szepesi kamara kezelésébe került, majd zálogbirtokként a Dobó család kapta. 1605-ben Bocskai István foglalta el az uradalmat, annak halála után pedig Lorántffy Mihály lányai vették örökségükként birtokukba. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként lett Patak Rákóczi-birtok. Férjével, I. Rákóczi Györggyel együtt jelentős építkezésbe kezdett. 1666-ban az erdélyi fejedelem unokája, I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona esküvőjére a pataki várban került sor.
A Wesselényi-összeesküvés résztvevői az 1660-as években több értekezletet is tartottak Patakon, melynek leverése után császári katonaság szállta meg a várat. 1683-ban Thököly Imre kurucai felszabadították a várost, de néhány év múlva a császáriak ostrommal ismét elfoglalták. 1694-ben II. Rákóczi Ferenc feleségével ide költözött, majd 1697-ben a hegyaljai felkelés idején rövid időre Tokaji Ferenc felkelőinek kezére került az erősség. 1702-ben a császáriak a külső várat felrobbantották és a Vörös-torony egyes részeit megrongálták. 1703-ban foglalták el Patakot Rákóczi kurucai, ekkor leégett a fényes várkastély. A Rákóczi-szabadságharc leverését követő századokban a pataki uradalom osztrák-német eredetű birtokosok tulajdona lett, akik a várkastélyt jelentősen átépítették. A pataki vár utoljára a Windischgrätz család tulajdonában volt magánkézben, mielőtt 1945-ben államosították.
Ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma működik a sárospataki vár területén, mely állandó és időszakos kiállításokkal, történeti, régészeti és néprajzi gyűjteményekkel, előadásokkal, és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.
varlexikon.hu, Wikipédia
Kiemelt kép: andreavendeghaz.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
