30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa; a kamatfolyosó nem változott., írja az MTI. Elemzők 30-40 bázispontos szigorításra számítottak.
Legutóbbi, májusi kamatdöntő ülésén a tanács még nem módosította a jegybanki alapkamat szintjét, amely tavaly július óta – kétszer 15 bázispontos csökkenés után – állt 0,60 százalékon. Ugyanakkor megerősítették, hogy az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében a grémium proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására.
A júniusi monetáris szigorítás lehetőségét először a jegybank részéről Virág Barnabás, az MNB alelnöke vetette fel még május közepén. Matolcsy György jegybankelnök ezt később egy konferencián megerősítette: amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják, akár már júniusban sor kerülhet a kamatemelésre. Kiemelte: az infláció tartós megemelkedése veszélyeztetné a kilábalást, a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság és „kötelezővé is teszi” az inflációs veszély.
Matolcsy korábban többször kritizálta a magas költségvetési hiányt
Az MNB kamatemelése egyáltalán nem meglepő, a jegybank ugyanis ezzel tudja kordában tartani, esetleg csökkenteni az inflációt, az árak emelkedését, amit kötelessége is megtenni, ha az infláció tartósan 3 százalék felett van. A jegybank elnöke a közelmúltban többször bírálta a kormány költekezését, amivel felfelé hajtja az árakat.
„Az Országgyűlés elfogadta a 2022. évi költségvetést és annak az 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó előirányzatát. A döntést hibásnak tartom, mert feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe.”
-ezeket a mondatokat éppen most hétfőn írta Matolcsy György a Magyar Nemzetben. A jegybankelnök úgy fogalmazott, az egyensúly helyreállítása érdekében a nemzeti bank elindítja „negyedik hadjáratát”. Mint írta:
„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott negyedik hadjáratát annak érdekében, hogy minél előbb 3 százalék közelébe csökkentsük a jövő évi államháztartási hiány célszámát”.
Matolcsy úgy arról is írt cikkében, hogy 2022. évi költségvetés nem lehet az újraindítás költségvetése, mert a magyar gazdaság már újraindul(t). Az év egészére várható 6 százalék körüli GDP-növekedéssel az egyik legjobb, ha nem a legjobb gazdasági teljesítményt érjük el az EU-ban. A magyar gazdaságot 2022-ben már nem kell magas költségvetési deficittel újraindítani, ehelyett vissza kellene térni a korábbi egyensúlyi pályára.
A magyar gazdaság a V4-csoporton belül a legmagasabb adósságrátával rendelkezik, miközben a legmagasabb költségvetési hiányt tervezi 2022-re, ami egyben az EU harmadik legnagyobb hiánya is lenne. Matolcsy szerint komoly pénzügyi támadás érheti Magyarországot, ha a kormány ezt a „fenntarthatatlan” gazdaságpolitikát folytatja:
„A kockázatot a pénzpiacok jelentik, nem az EU. Ha a pénzpiacok a két számjegyű GDP-növekedéssel járó idei második negyedéves újraindítás után úgy ítélik meg, hogy a változatlan törlesztési moratórium, az elfogadott 2022-es költségvetés, a tartósan kiugró infláció és a legnagyobb negatív reálkamatok együttesen fenntarthatatlan gazdaságpolitikát jelentenek, akkor erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot”
