Az invazív, vagy ahogy hétköznapi nyelven emlegetik, a nem őshonos növények és állatok térhódítása az elmúlt 6 évtizedben 116 milliárd euróba került Európa országainak. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban 5,5 milliárd eurónyi kárt okoztak – írja a phys.org ismeretterjesztő portál. A kutatók szerint a kiadások tíz évente megtízszereződtek – vette számba az Ökopolisz.
Az összes európai invazív faj közül a legtöbb kárt a patkány, a közönséges parlagfű, a vadnyúl, a smaragd kőris kéregrontó és egy piócaszerű parazita okozta.
Haubrock és egy nemzetközi kutatócsoport az invazív fajok által Európában és Németországban okozott károk és költségek számításait az InvaCost adatbázis információira alapozták. Ez az adatbázis rögzíti a nem őshonos fajok által okozott gazdasági károk globális felmérését.
Phillip J. Haubrock, a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet és Természettudományi Múzeum munkatársa elmondta, hogy először számszerűsítették átfogóan és részletesen az európai országokban az invazív fajok által okozott költségeket, és figyelték meg azok tendenciáit egy hatvanéves időszak alatt. Az invazív fajok által 1960 és 2020 között okozott összes költség 116,61 milliárd eurót tett ki, ez 42 ezer milliárd forintnak felel meg. A legmagasabb költségek az Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország és Németország területén jelentkeztek. A nem őshonos állatok és növények a mezőgazdaságban és az erdészetben okozták a legnagyobb gazdasági kárt.
Az invazív fajok bevándorlásának és behurcolásának okai a biológus szerint sokfélék: a turizmus, a globális felmelegedés, a kereskedelem és a közlekedés is okolható. Németország például központi fekvése révén kiterjedt kereskedelmet folytat más országokkal, ami elősegíti a nem őshonos fajok betelepedését.
Az özönfajok veszélyeztetik az őshonos életközösségek ökológiai egyensúlyát. Nemcsak Európában, hanem a világ minden pontján küzdenek különböző betelepített és behurcolt fajokkal.
„A legveszélyeztetettebbek a szigetek, és az egyéb környezeti viszonyok miatt elszigetelt ökoszisztémák, melyek e fajokkal szembeni ellenálló képessége rendkívül csekély”
– olvasható a Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapján.
A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak nemrégiben publikált kutatása vizuálisan mutatja meg, hogy például a fehér akác, a selyemkóró vagy a bálványfa hol fordult elő az utóbbi 13 évben. A térképek itt érhetők el.
A nem őshonos fajok elleni védekezés nemcsak a biológiai sokféleség megőrzése miatt fontos, hanem közegészségügyi szempontból is. A legtöbb faj pollenje allergén.
