Legutóbbi interjúja alapján még a legjobb forgatókönyv szerint is szeptember közepe tája lehet, amikor újra vendégeket fogadhat a Miskolctapolca Barlangfürdő, de még ez is csak egy terv szintjén létezik. A tapolcai turizmus továbbra is falhoz állítva, bő 20 hónappal a tűzeset és bezárás óta.
Tovább olvasom
Ez az aprónak nem nevezhető, néhány hónapos késlekedés nem a dolgozók hibája, hanem a városvezetésé és a többi illetékesé, akiknek eddig nem tűnt fontosnak ez a takarítás, pedig esztétikailag is rettentő rondán nézett ki.
Tovább olvasom
A miskolctapolcai turizmust az idei évre teljesen hazavágó esemény éppen egy évvel ezelőtt, 2024. szeptember hatodikán este történt. Akkor még rémálmunkban sem gondoltuk volna, hogy egy évvel később el sem kezdődnek a helyreállítási munkálatok. Hol tartunk most? Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az elvesztegetett év.
Tovább olvasom
Sok, szó szerint égető kérdés merül fel a miskolciakban. Egyre inkább valószínűnek tűnik, hogy nem lesz itt semmilyen újranyitás június 30-án. Pedig már egy politikai oldalaktól független összefogást is előhozott az ellenzéki képviselő.
Tovább olvasom
Már ott indulnak a bajok, hogy bár február 17-étől teljes szélességében lezárták az autópálya érintett szakaszát, gyakorlatilag egy kapavágás sem történt azóta. Véget nem érő vizsgálatok folynak, az üzemeltető a kivitelezőre tolja a felelősséget, de hogy mikor nyithatják meg újra az M30-ast? Nem mostanában, jó esély van rá, hogy a beharangozott fél év is kevés lesz hozzá.
Tovább olvasom
Szerencsére, a miskolci származású Marcell nem szenvedett súlyos sérülést, de több, mint fél óráig késlekedett az OMSZ, mire kiért egy mentőegység a pályán elterülő játékoshoz. A mentőszolgálat most igyekezett magyarázatot adni, miért kellett ennyit várni a mentősökre.
Tovább olvasom
A kérdésre egyébként is valószínűsítenénk a választ, ám a Magyar Hang birtokába került egy irat, ami túl sokat mond el a kormányzati intézkedések súlyos késlekedéséről és emiatt több ezer ember halt bele, illetve még többen fertőződtek meg. Az első hullámhoz képest drámaian későn érkeztek a megfelelő intézkedések, de vajon miért? Magyar kutatók megállapításai szerint a koronavírus-járvány első és második hulláma az eltérő epidemiológiai környezet miatt különbözött jelentősen egymástól, nem pedig azért, mert a második hullámban a vírus fertőzőképesebb volt – állítja a Magyar Hang egy a szerkesztőség birtokába került tudományos kézirat alapján.…
Tovább olvasom