A kérdésre egyébként is valószínűsítenénk a választ, ám a Magyar Hang birtokába került egy irat, ami túl sokat mond el a kormányzati intézkedések súlyos késlekedéséről és emiatt több ezer ember halt bele, illetve még többen fertőződtek meg. Az első hullámhoz képest drámaian későn érkeztek a megfelelő intézkedések, de vajon miért?
Magyar kutatók megállapításai szerint a koronavírus-járvány első és második hulláma az eltérő epidemiológiai környezet miatt különbözött jelentősen egymástól, nem pedig azért, mert a második hullámban a vírus fertőzőképesebb volt – állítja a Magyar Hang egy a szerkesztőség birtokába került tudományos kézirat alapján. A lap ebből azt a következtetést vonta le, hogy a második hullám azért okozott akkora veszteségeket, mert a kormány elkésve és rossz döntéseket hozott. Ennél is súlyosabb állításuk, hogy a kutatást megpróbálják eltitkolni a nyilvánosság elől: visszavonták egy bárki által elérhető tanulmány-gyűjteményből.
A kutatásban arra keresték a választ a szakemberek, hogy miért különbözött eset- és halottszámaiban annyira egymástól a koronavírus-járvány első és második hulláma Magyarországon. A vizsgálatok során összesen több mint 350 Magyarországon talált vírusminta génszekvenciáját elemezték, ennek alapján pedig arra a megállapításra jutottak, hogy az első és második hullámban tomboló vírustörzs nem különbözött egymástól radikálisan.
A második hullámban taroló variánst a kutatás szerint először 2020 nyár elején hurcolták be az országba. A variáns két hónapon keresztül terjedt észrevétlenül, csak később lőttek ki az esetszámok. A tanulmány szerint a vírustörzs nem volt ütőképesebb, csak az intézkedések hiányoztak, amikkel megfékezték volna. A kutatás során arra is egyértelmű bizonyítékot találtak genetikai alapon, hogy az első hullámban alig volt közösségi terjedés, azonban a második hullám előtti hetekben pont ez ágyazott meg a számok felfutásának.
A kutatók később így érveltek: „a vírus behurcolása és a megfelelő belföldi közegészségügyi intézkedések között eltelt idő nagyban különbözött volt a két hullámban. Konkrétan,
ez az időszak alig tett ki három hetet az első hullámnál, míg a vírus behurcolása és a megfelelő beavatkozások között majdnem öt hónap telt el a második hullám esetében.
A Magyar Hang cikke szerint a kutatás eredményeit nem ellenőrizte független szakmai lektor, de információik szerint beküldték a Virus Evolution nevű szakfolyóirathoz. A lap úgy értesült, hogy korábban beküldték a megjelenésre váró kéziratokat gyűjtő biorXiv preprintszerverre is, azonban a lap készülő cikkének hírére egy meg nem nevezett utolsó szerző visszavonta a beküldést. A lap szerint a visszavonásnak nem szakmai okai voltak, hanem így próbálták blokkolni a megjelenést. A Magyar Hang cikkében kiemelte: több kutatóval is beszéltek, akik tőlük értesültek arról, hogy a tanulmányt visszavonták, egyesek pedig fontolgatják, hogy töröltetik magukat a szerzők közül, az utolsó szerző kivételével pedig mindannyian az azonnali nyilvánosságra hozatal mellett állnak. (Hvg.hu)
